Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1913-04-05 / 7. szám
XXIX-ik évfolyam. 7. szám. Budapest, 1913. április 5. GLŐ A HAZAI SZÁLLODÁSOK. VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZEREK ES KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDÉKÉIT FELKAROLÓ SZÁKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Epész évre. . . 12 kor. Félévre ...................6 kor. Há romnegyed évre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., kerület, Verpeléti-ut 5. szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Fürdőink. A természet kevés országot áldott meg annyi hatásos gógyforrás- sal, mint hazánkat. Maga Budapest valóságos unicum ebben a tekintetben. A magyar közönség mégis idegenbe siet. Nagyzási mánia és tudni-vágyás nem egyetlen rugója ennek a kártékony szokásnak. Vannak elfogadható okok is. S íjnálattal kell constatálnunk, hogy fürdőink legtöbbje elhanyagolt berendezésű; kirivó, ellentétben álló a környék népségével. A mennyit gyógyul a vendég a balzsamos levegőtől, a víztől, any- nyit szenved a kényelmetlen lakó- helyiségtől. Sok helyütt tisztátalan, nedves, szóval, egészségtelen szobákban kell kuczorognunk, a szabadban pedig tüdő-emésztő por üldöz bennünket. A közönség iránt semmi figyelem, sőt akárhányszor nyers, durva modort kell tűrnie. S még ez nem minden. Igen sok helyütt a legszemérmetlenebb kapzsisággal űzik a közönség kizsákmányolását. Rossz eledelekkel, pancsolt italokkal méreg-drágán traktálják a gyógyulást vagy üdülést keresőket s a fürdő-dijak is túlcsigázottak. A fürdő-tulajdonosok nem tisztes megélhetést keresnek, hanem meggazdagodást. Néhány évad alatt milliókat akar- 1 nak összehavácsolni mások nyugzá- sából. Csoda-e, ha aztán a közönség külföldre menekül, a hol előzékenységgel vannak iránta s nem vájkálnak könyökig a zsebében. Ennek az állapotnak meg kell szűnnie már csak iparunk érdekében is; mert ennek az áldatlan helyzetnek mi isszuk meg a levét. A vendéglőkért hallatlan bért csikarnak ki a tulajdonosok, úgy, hogyha valaki nem akar tönkre menni, kénytelen a közönség gyomrára takarékoskodni. Innen van az, hogy a bérlők nagyobb része kontár vendéglős. Nem a mi lelkiismeretlenségünk és mohóságunk az okozója, hanem az a kényszerűség, melyet a tulajdonosok pénzszomja teremt. E miatt milliókat vészit az ország s cornpromittáljuk jó hírünket is a külföld népei előtt. Itt az ideje, hogy a balneologiai egyesület komolyan rámutasson erre a viszás, tűrhetetlen állapotokra s az állam beavatkozását provokálja e visz- szaélések megszüntetésére. flz ételmérgezés. Az ételmérgezés gyakran veszedelmezteti egészségünket. Nem azokról az ételmérgezésekről lesz itt szó, amelyeket oly anyagok okoznak, amelyekről előre tudjuk, hogy ártalmasak, mint például a mérges gomba, aziópium, a szeszes italok és a többi, hanem azokról, a melyeknek élvezete után rendszerint mérgezési tünetek nem mutatkoznak. Gyomrunk emésztőképessége sok esetben megvéd bennünket fertőzések ellen, csakhogy mégsem képes minden ártalmas baczillust, amely gyomrunkba került, elpusztítani. Igaz, hogy szerep jut az ellenálló képességnek is, mert megeshetik, hogy nagyobb társaság egy . és ugyanabból az ételből eszik és csak egykét ember betegszik meg tőle. A rothadás baktériumával szemben nagyobb ellenállást fejthetünk ki. Hányán szeretik' például a napokig rothadásnak kitett húst, vagy a túlságosan érett, tehát rothadó állapotban levő j sajtot és csak aránylag ritkán történik baj. I Veszedelemmel jár a kolbászmérgezés, a melynek baczillusa (baczilius botulinus) nemcsak rosszullétet,' hanem néha halált is okoz. Halhúsa, valamint az osztriga is okozhat halállal járó fertőzést, az utóbbi különösen akkor, ha hosszabb ideig fertőzött vízben volt. Egyes ritka esetekben ételmérgezést idézhet elő a hus-konzerv is. Ütés következtében megsérülhet a bádogköpenyege, talán csak tüszurasnyi helyen, amelyen keresztül betegséget okozó baczilius hatolhat az ételbe. Mentői régibb a konzerv, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy bádogja megsérüljön. Őrizkednünk kell attól a konzervtől is, amelynek bádogja az ételben képződött rothadási gázok következtében kidomborodik. A husmérgezés ellen nem nehéz a védekezés, melynek egyik módja a hatósági ellenőrzés (vágóhíd, állatorvosi felügyelet), amely annyira-mennyire megvéd bennünket a hús betegitő hatása ellen. A másik módja a védekezésnek abban áll, hogy a húst, illetőleg az állat egyes szerveit (tüdő, máj, vese, velő) nagyobb hőfoknak tesszük ki, azaz főzésnek^ sütésnek, párolásnak vetjük alá. Ezzel elpusztíthatjuk a fertőző csirákat. Tekintettel arra, hogy a nyers, illetőleg angolosan készített hús fertőzést okozhat, legjobb, ha ezt asztalunkról száműzzük. A hús- mérgezés kikerülésében sokszor segítségünkre van szaglási szervünk. De miután ez érzékszervünk nem egészen megbízható, czélszerü, hogy a gyanús ételből vagy semmit, vagy csak keveset eszünk. Ezért ne együnk — különösen nyáron — sok hideg húst és tartózkodjunk sok szardínia élvezetétől is. T e j: is idézhet elő betegséget. Vagy azért, mert beteg [állattól származik, vagy mert piszkosan kezelték. Esetleg fertőzött vizzel hamisították. Ezért kell a tejet jól fölforralni. Itt meg kell még emlékeznünk egy mérgezésről, a melynek okát egész biztossággal nem tudják meghatározni, ez a vanília- fagylalttal való mérgezés. Igen valószínű, hogy eZ nem más, mint tejmérgezés; csakhogy az a feltűnő, hogy más oly fagylalt, amelyet szintén tej és tejszínből készítenek j mint a csokoládé- és mogyoró-fagylalt, ilyen | mérgezést nem okoz. Megkezdődött Szt. Francziskus sörnek kimérése és palackozása. Tart április közepéig. Kapható a magyarországi főelárusitónál Schätz József sörnagykereskedő n él Budapest, VIII«, Ppáfep-utcza 4-7. száma ^józfsef“S2?3o. ahol vidéki kizárólagos képviseletre pályázók is jelentkezhetnek.
