Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1913-12-05 / 23. szám

1913. deczember 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 a kiváló bőr- és lithiumos gyógyforrás, vese- és halhólyagbajok- nál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. SCHULTES ÁGOST Szinye-Lipóczi Salvator forrás-Vállalat, Budapest, V. Rudolf-rakpart 8. Terra incognita. Melyek a mai vendéglői (köz) élelmezés hátrá­nyai és hogyan lehetne azokon segíteni ? (Folytatás.) Ä mai szokások és berendezkedés mellett nem is veheti ezt tőlünk rossz néven a közönség, hiszen a mondott okoknál fogva ő maga kény­szerít bennünket erre. Gazdasági szempontból pedig mindenki beláthatja, hogy a vendéglős elsősorban üzletember és csak 96-od sorban hi­giénikus vagy reformer. Ä szakács pedig első­sorban fizetett alkalmazott, aki mindvégig tar­tozik gazdája érdekeit istápolni, még akkor is, ha az nem fedi mindenben az egészséges táp­lálkozás követelményeit. Vendéglősnek és vendégnek egyaránt érdeke, hogy ezek az állapotok és a vele kapcsolatos bajok, a fennálló lehetőség szerint a minimumra redukálódjanak. Ennek a czélnak az elérésére két fontos teendőnk van. Először: meg kell ta­nítani a vendéglői személyzetet (a konyhasze­mélyzetet) arra, hogy az elkerülhetetlenül meg­maradó kész ételeket miképen kell eltenni más­napra vagy harmadnapra úgy, hogy azok idő­közben az egészségre ártalmasakká ne vál­janak. Másodszor: magának a vendéglői közönség­nek a frissen készített ételek iránt való vágyát mesterséges utón fokozni kell. Äz első feladat keresztülvitelénél főképpen arra kellene figyelemmel lenni, hogy a tej, tejfel, hagyma és savas anyagok (czitrom, eczet) hozzá­tételével készített ételeknek, vagyis általában minden »szószos« ételnemünek egyik napról a másikra való eltételét a lehetőség szerint ke­rülni kell. Ha pedig ez időnként lehetséges nem volna, akkor mindenki szigorúan ügyeljen arra, hogy az ilyen ételkonzerválás tiszta és szagtalan jégszekrényben, porczellán vagy kifogástalan zo- mánczozott edényekben, de semmi körülmények között zománczozatlan fémedényekben (különö­sen vörösrézedényekben) ne történjék. Ä vendégeknek a friss ételek iránti vágyát pedig nagy mértékben lehetne fokozni, ha ná­lunk is bevezetnék az angoloknál divatos »grill room« rendszert. Vagyis benn az étteremben üveges hűtőszekrények alatt kirakatszerüen he­lyeznék el a gusztusos nyershusféléket, melye­ket azután megfelelő berendezés mellett ott, a vendég szeme előtt készítenének el. Ezzel meg lehetne kedveltetni a roston és nyárson sült hús és halféléket is, melyeknek tudvalevőleg nem­csak az ize különb, az elkészítés módja egész­ségesebb és természetesebb, hanem egyben a tápértéke is nagyobb lesz, mintha ugyanazt a husanyagot sülve, főve vagy párolva készíte­nék el. Sőt még más előnyös oldala is volna ennek; nevezetesen hozzájárulna a vágyinger gerjesz­téséhez, melynek pedig az emésztésben nagy fon­tossága van. Egy orosz tudós, Pawlow muta­tott rá erre az igazságra és a mindennapos élet számos jelensége fényesen igazolja ezt a tételt. Érdemes ezzel foglalkozni, mert ebből ta­nulja meg az ember leginkább, hogy hogyan kell étkeznie. Pawlow ugyanis azt mondja, hogy a jó emész­téshez szükséges nyál és gyomomedvek bőséges elválasztása közvetlenül az ételek felvétele előtt kezdődik és ez a nyálképződés nem a gyo­mornak, hanem az agynak működése folytán kö­vetkezik be. Rendkívül érdekes kísérleti igazo­lását az idei drezdai internationalis hygienikus kiállításon láttam. Ennek a tudományos igazságnak megisme­réséből sok mindent meg tudok magamnak ma­gyarázni. Most már tudom, hogy miért indul meg az embernek a nyála, ha egy kedvencz ételének pompás elkészítési módjáról tartok neki előadást; tudom, hogy miért készít pl. dr. Szuly Aladár mesés és gusztusos kirakatot és rövid csámcsogás után miért tér be hozzá vásárolni sok olyan ember is, kinek néhány perez előtt semmi vásárlási szándéka még nem volt és semmi éhséget még nem érzett. Most már tudom, hogy miért jön meg az embernek az étvágya »evés közben«, ha valami gusztusos és Ízletes ételt teszünk eléje és miért nem tudja ugyanakkor, ugyanaz az ember a legdusabb tápértékü fala­tot lenyelni, ha az neki nem izük, ha szomorú gondolatok töltik be lelkét, vagy akármilyen mel­lékkörülmény, pl. egy piszkos szalvéta már evés előtt degusztálta. Ez nyilván az agy munkája, amelyben ilyenkor kellemetlen képzetek dominál­nak és elnyomják azokat a képzeteket, melyek az emésztéshez és evéshez szükséges nedvek ki­választását idézik elő. Már csak azért is szük­séges, hogy a vendéglői üzem egész vonalán a legteljesebb rend és tisztaság uralkodjék. Ha a vendég már előre undorral ül le az asztalhoz, akkor az ő táplálása még a rationális konyha bevezetése és minden áldása mellett sem lesz tökéletes. Tehát nem szabad elhanyagolnunk a jövőben sem, sőt a lehetőségig tökéletesítenünk kell a gusztusos tálalásnak és díszítésnek kér­dését. Túlzásba mennünk — persze — szintén nem szabad és a sok csicsónék és galambok helyett inkább az egyszerű .és nemes díszítésre kell törekednünk. Fontos ezenkívül az is, hogy a vendég maga is betartsa a helyes étkezés 1 legelemibb szabályait, mert amig a kapkodó, I gyors, ideges evésnek, az ételek tökéletlen meg- rágásának, az ételek és italok tulforró vagy tul- hideg fogyasztásának, az evés közben való bő­séges ivásnak stb. általános rossz divatja meg nem szűnik, addig a legjobb ételek is emésztési zavarokat fognak előidézni. Francziaország ét­termeiben gyakran találunk ilyen felírásokat: »A jó rágás félemésztés«. »Aki lassan eszik, az gya­rapszik« stb. (Folyt, köv.) A pinezérek munkakönyvé. A budapesti kávés­segédek szakosztálya a polgármesterhez kérvényt adott be, amelyben panaszt tett az ellen, hogy a kerületi elüljáróságok a pinezérmunkakönyvek kiszolgáltatásánál nem járnak el kellő körültekin­téssel és olyanoknak is adnak ki munkakönyvét, akik a kávéházi szakmát nem is ismerik. A pinezérmunkakönyvek kiadásának korlátozása érdekében azt kéri a szakosztály, hogy a mun­kakönyvek kiállítása előtt az elöljáróságok a munkások hivatott testületét is hallgassák meg. Intézkedést kért továbbá a szakosztály arra nézve is, hogy az ügynökök a helyközvetitésért szigorúan a tarifa szerint esedékes dijakat szed­jék és hogy zugügynökök a helyközvetitésnél ne működhessenek közre. Azt kérték végül, hogy mivel a helyközvetitő ügynökök a fő pin ez é- rek helyett letett óvadékokért uzsorakamatot szednek, az óvadékokat ne készpénzben, hanem vagy takarékbetéti könyv­ben, vagy megfelelő értékpapírokban helyezzék letétbe. A polgármester ezt a panaszt kiadta a kerületi elüljárók értekezletének, amely meg­állapította, hogy a pinezérmunkakönyvek kiadása körül az ipartörvény alapján járnak el az elül­járók. Szerintük a munkások testületének meg­hallgatása az ipartörvény keretén belül nem le­hetséges. A tarifaellenes dijak szedése ügyében pedig csak akkor intézkedhetik az elüljáróság, ha a szakosztály kon­krét eseteket jelent be. Ami pedig az óvadék letételére vonatkozó kérést illeti, a kerü­leti elüljáróknak az a véleményük, hogy ennek a kérdésnek szabályozása szabályrende­leti utón lehetséges. Közgyűlések. A Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet múlt hó 29-én tartotta B a r c z a Károly elnök­lésével rendes évi közgyűlését. Az igazgatóság jelentése szerint a lefolyt üzleti év eredménye kielégítő volt. A szövetkezet ez évben közel 33 millió liter tejet hozott forga­lomba, a tavalyi 28 millió és az ezt megelőző évi 24 millió literrel szemben, úgy, hogy a szövetkezet tejforgalma az utóbbi két évben majdnem kilencz millió literrel eme lkedett. Ezzel kapcsolatban a berendezés megfelelő kiegészítése vált szükségessé és egy- szesrmind a fióküzletek száma 180-ra szapo- rittatott. A közgyűlés meleg szavakban búcsúzott el elnökétől, Keglevich Gábor gróftól, ki egész­ségi okokból válik meg állásától, valamint Har­kányi János bárótól, ki kereskedelemügyi mi­niszterré történt kinevezése alkalmából mondott le igazgatósági tagságáról. Az igazgatóság e két kiváló érdemes tagja másfél évtizeden át mű­ködött közre önzetlenül a szövetkezet fejleszté­sének, a fővárosi tejpiac konszolidácziójának és a mezőgazdasági érdekek helyes irányban való védelmének munkájában és ezért T h é k Endre szövetkezeti tag indítványára a közgyűlés őszinte háláját és köszönetét jegyzőkönyvbe iktatta és elhatározta, hogy mindkét lemondott igazgatósági tag arczképét megfesteti. Végül az igazgatóságba megválasztattak B a r c z a Károly (elnök), Beer Henrik, domonyi D o m o n y Ödön, Teleki Ti­bor gróf és Hirsch Albert dr., a felügyelő- bizottságba pedig maglódi W o d i a n e r János (elnök), Grünwald Vilmos, Ser bán János és Schlichter Izidor. Ä Kőbányai Polgári Serfőző Részvénytársaság november 29-én tartotta huszonegyedik évi ren­des közgyűlését. Az igazgatóság és felügyelő­bizottság jelentését a közgyűlés tudomásul vette és elhatározta, hogy a 20. számú részvényszel­vényt deczember 1-től kezdve 22 koronával váltja be. A szelvényt beváltja a társaság pénztárán kívül a Magyar Általános Hitelbank, a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank, az Angol-osztrák bank budapesti fióktelepe, továbbá a K. k. priv. oest. Kreditanstalt für Handel & Gewerbe Becs­ben. Az igazgatóságba madarasi Beck Miksa báró, Tószegi Freund Emil, szegedi L u- kács József és Pósch Gyula újból beválasz­tattak. A felügyelő-bizottság tagjaiul alsóterényi A u e r Róbert, Franki Aladár, H a va s Emil Men dl Gyula és Winkler Géza újból meg­választattak. Miután a most beváltandó szelvény- nyel a szelvényiv kimerült, a részvénytársaság uj szelvényiveket bocsátott ki, amelyeket a Ma­gyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank a szelvény­utalvány ellenében szolgáltat ki a részvényesek­nek. KÜLÖNFÉLÉK. Eljegyzés. Láng Imre aradi kávéháztulajdonos múlt hó 18-án lépett Hymen rózsalánczaiba Boz- zay Irén kisasszonnyal, Bozzay Bálint keszt­helyi szállodás bájos leányával. Az eljegyzési ünnepélyen a boldog jegyesek rokonai és is­merősei nagy számmal vettek részt. Isten ál­dása legyen a tiszta szerelemből kötendő frigyen! Esküvők. Pogány Aladár Sopronkopácson múlt hónap 22-ikén esküdött örök hűséget M o - zer Mimi kisasszonynak, Mozer Sándor szom­bathelyi vendéglős szépséges leányának. — Esz­tergomban múlt hó 19-én vezette oltárhoz A1 - berti József főpinezér Neumann Margit kis­asszonyt. A megkötött frigyeken Isten áldása legyen!

Next

/
Thumbnails
Contents