Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1913-09-05 / 17. szám
1913. szeptember 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 BORHEGYI F. borkereskedő BORHEGY! BOR Budapest, V., Gize!la-te 4. (Sajatha ) ^jánjja a legjobb: franczia és magyar pezsgőket, cognacot és likőröPinczék: Budafokon és V. ke- két gyári árakon. Belföldi borait dz első hírneves bortermelőktől a .... , . , , .. legiutányosabb áron szolgáltatja. — Vidéki megrendelések gyorsan és rulet, Gizella-ter 4.. szám alatt. pontosan teljesítetnek. r Ókori fürdő és gyógyitóhelyek I „Ép testben ép lélek“: ez a régiek jelszava. ' A jó egészség az embernek mindenha egyik legdrágább kincse, ennek elvesztése, az ókori ember felfogása szerint, az istenek lovagjának jele és visszaszerzése az istenek közvetlen beavatkozása nélkül alig képzelhető. A legtöbb ó-kori gyógyitóhely ennélfogva már lényegében, jelentőségében különbözik modern intézményektől. Valamilyen középhelyet foglal el a szanatórium és a csodatevő hely között. Egyik leghíresebb gyógyitóhelyen például az argoliszi Epidauruszban, Aszklepiosz isten személyesen gyakorolja orvostudományát. A beteg a megfelelő áldozatok és ajándékok bemutatása után, az erre berendezett helyiségben, a leölt áldozati állat bőrére le- heveredve, elalszik, álmában történik meg az isteni konzultáció és fölébredvén, meggyógyul. Aszklepiosz nagykiterjedésü prak- szisának hűséges asszisztensei az ő fiai és leánya, a kedves, bájos Higeia és az ő szent állatai, a kígyó és a kutya. Mint a régi fogadalmi föliratokból kitűnik, a gyó- gyitómódok sokszor igen radikálisak. Hogy a sok feljegyzett kóreset közül a legcsodálatosabbat emeljük ki: egy vizkóros asszonynak az isten álmában levágja a fejét, kiönti belőle a vizet és visszailleszti helyére, és ime az asszony gyógyultan ébred föl. Aszklepiosz csodatevő hatalma az élettelen tárgyakra is kiterjed. Egy szegény rabszolga, ki urát Epidauruszba kiséri. összetöri annak értékes serlegét; ijedtében *! próbálgatja a darabokat összeilleszteni. .,Ezt még az epidauruszi isten sem tudná helyrehozni“, mondja neki valaki gúnyosan. A szegény szolga ekkor Aszklepioszhoz fohászkodik és ime a pohár teljesen ép. A szent állatok többnyire a szemfájósakat és sebesülteket ápolják, a sebeket és beteg szemeket kinyalják. Később — nyilván a hires koszi orvosi iskola hatása alatt — Epidauruszban lassacskán racionálisabb gyógyitómódok is kapnak előre. Kosz szigetén ugyanis az ó-kor leghíresebb orvosa, az orvostudományok atyja Hippokrátesz, alapított virágzó szanatóriumot. Az ő keze alól kiváló orvosok kerültek ki, akik zárt testületet alkottak, szigorú eskü köteléke alatt voltak és tudományukat lassacskán az egész görög világban elterjesztették. Az epidauruszi papok, kik régebben csak az Isten csodatételeinek közvetítői, később maguk veszik kezükbe a gyógyítást. Az álomlátásokban, csodákban, továbbra is hisznek ugyan és ezt a hitet szuggerálják a betegeknek is; de e mellett az akkori orvos- tudomány színvonalának megfelelő, gyakorlatias, józan rendeléseket tesznek. Epidau- I ruszt már egészséges fekvése is gyógyitó- I hellyé predesztinálja; a keskeny gogoliszi | félsziget közepén, két tengertől egyenlő 1 távolságra, erdős hegyvidéken fekszik, a hegyi és tegeri kiima hasznát egyesíti. A papok különösen a természetes gyógyító- módokat kedvelik: hidegvizkurát, testgyakorlatokat, diétákat rendelnek. Az igazi betegeken kívül nagy azoknak a száma, kik inkább szórakozás kedvéért mennek a gyógyitóhelyre, — akárcsak manapság. Ezeknek szórakoztatásáról is kell gondoskodni; van színház sétatér fél- köralaku padokkal, versenytér és a szórakozásnak minden akkorában divatos fajtája. Feltűnő, hogy gyógyitóforrásokról a görög szanatóriumokban sehol sincsen szó. A rómaiak azonban a természetnek ezt a titkát már ellesték és föl is használták. Hires fürdőhely például a római korban a mai Tivoli közelében lévő meleg kénforrás, az Aquae Albulae, Augusztus császár kedvelt helye, melynek vize leginkább sebek gyógyítására volt hasznos, de valószínűleg bőrbajban is jónak találták. Érdekes e tekintetben egy ott talált verses fölirat, melyben egy férj háláját fejezi ki a forrás istenségének, hogy felesége arcbőrének szépségét visszaadta, a fölemlített betegség nevének jelentése ismeretlen; valószínű azonban, hogy valamilyen kiütés vagy sö- mör lehetett. Nevezetes volt továbbá kénesfürdőiről és természeti szépségeiről a nápolyi öböl mellébe Bajae, mely világfürdő volt a szó modern értelmében, azaz : nem csupán a betegek, hanem szórakozásra vágyódó, unatkozó gazdagok is tömegesen keresték föl és az itt kifejtett hallatlan fényűzés a római szatirairók gúnyát is magára vonta. A császároknak is kedvelt tartózkodási helye volt. Itt halt meg Hadriánus császár. A meleg gyógyító forrásokat a rómaiak a birodalom különböző helyein, a provinciákban is fölkutatták. Némelyike ma is használatos gyógyitóhely, mint például a Rajna vidékén Wiesbaden vagy Baden-Baden. A pannóniai Jasae-fürdő pedig valószínűleg a mai Toblica Varasától délre. A rómaiak a mindennapi életben is nagyon kedvelték a meleg fürdőt, mig a görögök vagy hideg vízben fürödtek, vagy száraz meleg légfürdőt használtak, s a melegfürdő használatát pedig elpuhultságnak minősítették. A meleg és langyos fürdő szokása a rómaiaknál kapott lábra; szegénynél, gazdagnál egyaránt a mindennapos élethez tartozott. Az előkelőek márványburkolatu, ezüst vízvezetéki csöves magánfürdőik berendezésére hallatlan összegeket költöttek; fürdőjük néha a műkincsek valóságos gyűjteménye volt; a tengerpart közelében mohokra építették, hogy szép kilátásuk legyen! a kevésbé szép fekvésű helyeken a szép kilátást az oszlopközök közé festett tájképek pótolták. A középosztály a közfürdőkbe tódult, melyeket császárok szintén nagy fényűzéssel rendeztek be. A fürdő a római városi életben nemcsak tisztálkodási hely, hanem társas helyiség, mint manapság a klub vagy kaszinó. A fürdőkkel kapcsolatban testgyakorló játék helyek vannak, hol idősebb emberek is résztvesz- nek az egészséges sportban. Nagyon kedvelt a labdajáték, melynek több faja ismeretes, még a labdarúgás is. Kevésbé ártatlan játéknak is áldoznak, például a kockajátéknak és más hazárd játéknak. A fürdés gyakran ürügy a lustálkodásra és élvezethaj- hászásra. A fürdőben szereznek jó étvágyat és kedvet az esti lakomához és dőzsöléshez. Hogy a rómaiak a meleg forrásokat fölkutatták és fölhasználták, az nyilván összefügg az ő előszeretetükkel a melegfürdők iránt. A görögök pedig; kik a mindennapi életben is inkább a hideg fürdőt kedvelik, gyógyitóhelyeiken is előszeretettel hidegvizkurát használnak. A gyógyitómódok az ó-korban is alá vannak vetve a divatnak, akárcsak manapság. Ugyanazok az okok is, melyek az embereket fürdő és gyógyító- helyekre viszik: az egészség után való vágyakozás egyrészt, másrészt pedig az unalom, a szórakozás vágya, élvezethajhászás és fényűzés. A külömbség csak abban a fölfogásban van meg kezdetben, hogy a gyógyulás valamilyen istenség kezében van közvetlenül letéve. Később azonban az orvosi tudomány is közönséges emberi mesterséggé sülyed melyhez az isteneknek csak annyi közük van, mint más emberi bajhoz és nyomorúsághoz. (B. H.) <-* '<* k* '■■fc <* ■-<* x* <*-'<* x:* fiz orrvérzésről. Az orrvérzés hirtelen áll be sérülés, ütés kapcsán, megerőltetés, orrfuvás után, vagy egyéb megerőltető fáradozás alkalmával és leggyakrabban előttünk teljesen ismeretlen okból. Az orrvérzés mielőbb való csillapítása, megszüntetése bármilyen alkalmas, kezünk ügyében álló eszközzel és fogással, sem késlekedni, sem fejvesztetten kapkodni nem szabad. Az orrvérzés úgy jön létre, hogy az orrban lévő vércsövecskék lefutásuk közben valahol valamely ok, behatás következtében kisebb nagyobb sérülést szenvednek, ezáltal a csövecskék falai a vérnek átjárhatókká válnak, azaz nyílások támadnak, melyeken a vér áttör és a merre utat talál, kibuggyan, a test fölszinére jut, a levegővel érintkezésbe kerül. Tudjuk, hogy az emberi vér, a mikor a levegővel érintkezésbe kerül, megalvad, azon a helyen, ahol fölszinre jutott, véralELKÖK: W1NDISCH-GRÄETZ LAJOS HERCZEG. Gyógyaszu, szamorodni és asztali borai felülmúlhatatlanok. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra ingyen küld. Központi iroda : Budapest, VI. kér., Teréz-körut 25. sz.
