Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1913-08-20 / 16. szám

6 lVEJNJJEGcLUSUJS. LAIMA X L/lUi auguuuvuu Ajánlja dúsan felszerelt raktárát mindennemű pinczefelsze- relési czikkekben úgymint: borszivattyuk, gummicsövek, rézcsapok, palaczkdugaszolok és kupakolók kisebb és nagyobb hollandi és asbest szűrőkészülékek, boros palaczkok, parafaguda- ■ pinczefelszerelési czikkek Üz ete ■ szQk továbbá különféle rendszerű borsajtók, szölözuzók, erjesztő Budapest, VII., Károly-körut 9. tölcsérek, faedények, permetezők raffiában stb., stb. NAGY IGNÁCZ Saját palaczkkupak gyár Nagy és Watzke —- Pinggau. -­déglőt Csik Boldizsártól Gólyák János vette át Balmazújvárosról. — Szászrégenben a »Hun­gária« szállodát Gr oh Ädolf vette át. — Poprá- don a »Központi« kávéházat Grünberger Dániel volt rózsahegyi szállodás vette meg. — Rózsahegyen B i c h e 11 e r Jakab vendéglőjét a Hid-utczába helyezte át. — Tapolczán a »Köz­ponti« szállodát R o k o b Kálmán vette át. — Hajmáskéren a nagyvendéglőt F ü r e d y István örök áron megvette. — Sági József fővárosi vendéglős kartársunk uj vendéglője a Gyáli-ut 12. szám alatt van. Keressük fel mindnyájan! — Ko­lozsvárott a »Budapest« szállodát B u d ó János kartársunk vette át. — Felsőgödön C s a b o n Antal volt újpesti vendéglős uj vendéglőt létesített. — Piskin a »Nemzeti« szállodát J á n o s s y Béla, az ottani »Központi« szálloda tulajdonosa vette meg. — Nyíregyházán a »Hungária« szállodát R ó t h Sámuel teljesen átalakítva s azt »Magyar Király« czimen ünnepélyesen megnyitotta. — Gyergyófalun (Csik rn.) a Kaszinó-vendéglőt Au­drey Miklós kartársunk vette át. — Szegeden a Vár-utcza 4. szám alatt levő Günther-féle ven­déglőt Horváth István vette meg. — Csák­tornyán Földes Márton »Royal« kávéház czimen uj kávéházat nyitott. — Móron (Fejér m.) a Tu- riák-féle vendéglőt M a r k o v i t s Lajos vendég­lős vette át. — Déván a »Nemzeti Kaszinó« kávéházat Reisz Vendel, ottani kitűnő kartár­sunk vette át. — Veszprémben Egyed János a főtéri sörödét újból bérbe vette. — Aradon a »Gambrinus« vendéglőt N é me t h István volt dé­vai vendéglős vette át. — Békéscsabán a »Ná­dor« szállodát B a r a n y i Mór liptószentmiklósi szállodás vette meg. — S e pe r Lajos Budapes­ten a Rózsa-utcza 44. sz. alatti vendéglőt vette át. Vadhús árusítása a községi árubódékban. A községi élelmiszerárusitó üzem a vadhús árusítását ez évben már jóval korábban kezdi meg. A főváros ugyanis a nyár folya­mán számos nagy uradalomnak összes terí­tékre kerülő vadhusállományát megszerezte, amely ekként közvetlenül és mindig fris­sen lőtt állapotban fog főváros üzemének beszállittatni. Azonkívül a főváros elren­delte, hogy a részére beérkezett vadat egy közvágóhidi állatorvos darabonkint gondo­san megvizsgálja s csakis igy bocsátható árusításra. A főváros községi árusítása te­hát az idén nemcsak nyulat fog az eddigi­nél is nagyobb tömegben árusítani, hanem őz-, szarvas-, vaddisznóhust, valamint fog­lyot, fáczánt, vadkacsát stb. is, úgy, hogy mindezeknek olcsó árakon a főváros ösz- szes községi árubódéiban való tömeges árusítása lényegesen hozzá fog járulni a vadhúsnak, mint olcsó népélelmezési czikk- nek, a fővárosban való népszerűsítéséhez. A fogoly árusítását a községi árubódékban már e héten megkezdték és pedig a belek­től megtisztítva darabonkint 1 koronáért, illetve a fiatal foglyot darabonkint 1 ko­rona 20 fillérért, augusztus hó második felében pedig a főváros a többi vad áru­sítását is megkezdi, amikor is az eladási áraknak közhírré tételével a közönséget idejében értesíteni fogja. Megkárosított szikvizgyárak. Több fővárosi szikvizgyár vezetősége már régebben észrevette, hogy a Kőbányáról visszakerülő szikvizes üvegek használhatatlanokká váltak, mert vagy a szelepet vették ki, vagy az ónkupakot csavarták le. A károsult szikvizgyárak följelentést tettek és a rendőrség kinyomozta, hogy egy Kőbányán nem­régiben alakult szikvizgyár fölbérelt emberei az összes kőbányai vendéglősöknél és kereskedők­nél tervszerűen rongálták az üvegeket, hogy a fő­városi szikvizgyárakat ezzel elriasszák a kőbá­nyai szállításoktól. A rendőrség a nyomozást be­fejezte és az iratokat áttette az ügyészséghez. Il­letékes helyről a följelentő ezég, az Ungvári és Társa kőbányai szikvizgyár nevé­ben, félreértések elkerülése végett, közölte a »B. H.«-val, hogy az ügyben megindított nyomo­zás szálai a Kőbányai Vendéglősök és Füszerkereskedők Szikvizgyára Rt. üzemvezetőjéhez, Kurzweil József­hez vezettek, aki megvallotta, hogy a ron­gálásokat ő követte el. Az Ungvári és Társa c z é g k á ra nem ezer korona, hanem tízezer korona. No, mit szól ehhez az újonnan vá­lasztott tátott szájú ipartársulati választmányi tag ur? Biróné uj vendéglője. Rákosszentmihály leg­régibb vendéglőse, a jó főztjéről hires és közked­velt özv. Biró Jánosné uj vendéglőt nyit Szent- István napján Rsztmihályon. A Rákóczi-utcza 53. sz. a. saját házában alapítja meg Biróné vég­leges otthonát s a haladás törvényeihez alkal­mazkodva, teljesen modern, díszes és kényelmes vendéglőt rendezett be, melyben a tágas kerten kívül kényelmes különszobák, külön billiárd-terem s üvegezett veranda áll a közönség rendelkezé­sére. Megnyitáskor nagy disznótor lesz s azon­túl is mindenkor jó konyhával és kitűnő italok­kal várja Biróné vendégeit, kiknek számát bi­zonyára még megsokszorozza az uj vállalkozás sikere. Ä régi olcsó élet. Ha manap két ember be­szélni kezd, öt perez múlva kétségtelenül rátér a drágaságra, visszakivánva a régi időt, amikor sokkal olcsóbb volt minden. Alább közlünk né­hány kivonatot egy régi hivatalos írásból, mely­nek czime a következő: »1813-ik esztendi böjt- más hava 29-ik és következő napjaiban Szeg­vár helységében tartatott tekintetes nemes Cson- grád vármegyének közgyűlése alkalmatosságával a czéhbeli mesteremberek Kézimüveik és mun­káik ára szegődött cselédek, szolgák és napszá­mosok bére.« A’ vendég fogadósokra nézve re­guláris árszabály: Egy portió leves, bármely fele légyen is, 2 kr. Tehénhu's a hozzá valóval együtt 4 kr. Egy portió bár mily néven nevezendő fő­zelék 5 kr„ dettó be tsinált ide értvén a boti eleséget is, 8 kr., dettó tésztás étel 8 kr., rosté­lyos petsenye a vagy vese petsenye 4 kr., dettó sertéshús 8 kr. Egy fertál csibe petsenye 8 kr. portió pujka vagy borjú hús petsenye 12 kr. Egy fertál liba vagy kácsa petsenye 8 kr. Egy portió sült halnak bármely neme 12 kr. Megjegyzés: Bármely petsenyéhez a fentebb ki­tett taksák mellett salátát is kötelesek adni a kortsmárosok. Ha pedig egy társaságban töb­ben esznek, ezen esetben 3 tál ételért fog fizetni minden személy 10 krt. Azon esetre, h!a a 3 tál ételen kívül petsenye is adatik, 16 krt. Hat tál ételért, ide nem értvén a bort és a kenyeret, 30 krt.«... De jó lenne az ilyen olcsó helyre ma traktába menni! Élve fagyasztott hal. Az élő hal szállítása na­gyobb távolságokra fölöttébb költséges, miután minden kilogram halra átlag tiz liter vizet kell számítani, vagyis egy vaggon, amelynek szál­lítóképessége tiz tonna, legföljebb féltonna élő­halat szállíthat. Két franczia mérnök, Mir és Audigé, támaszkodva Pictet tanár kísérleteire, most azt az eljárást követik, hogy az élő hala­kat kisebb-nagyobb tömbökbe fagyasztják s egy­szerűen úgy szállítják, mint a jeget. A fagyasz­tás módja egyszerű: a halakat összezsúfolják, a vízbe pedig oxigént préselnek, amely lehetővé teszi, hogy a ha! kevés vízben is elegendő le­vegőhöz jusson. Néhány száz darab igy össze­zsúfolt hal aztán a fagyasztóba kerül és a jég­gel egy tömeggé válik. A rendeltetés helyén ez a tömeg bőséges vízbe kerül, elolvad és a halak legnagyobb része föléled. A föltalálók szerint ez az eljárás egyszerű és elég olcsó. Béka-inség a franczia konyhákon. Tudott dolog, hogy a franczia étlapokon fölötte sűrűn szerepelnek békacombok és hogy Francziaország az a területe a világnak, amelyen a legtöbb békát fogyasztanak. Hi­teles statisztikai adatok arról szólanak, hogy egyedül Párisban évente mintegy százezer korona értékű béka kerül eladásra. Az el­fogyasztott mennyiség évekkel ezelőtt sok­kal nagyobb volt, ellenben az árú értéke mostanában jóval magasabb. A békacombot fogyasztó párisi közönség újabban erősen panaszkodik, hogy a piacra kerülő árú meny- nyisége egyre apad aminek az a magyará­zata, hogy egyrészt tekintélyes tömeget használnak föl tudományos kísérletekre, másrészt, hogy a vidék is alaposan hozzá­látott ezen Ínyencség fogyasztásához. Ter­mészetes, hogy az árak is szépen emelked­nek mert míg ezelőtt jó pár évvel száz darabját 5-6 koronával mérték, ma már hu­szonöt koronát is szívesen fizetnek érte. A legtöbb békaszállítmány a franczia Vendée- ből és az alsó Szajna vidékéről érkezik Pá- risba, de Lotharingiából és Belgiumból, — ahol iparszerüleg űzik a békatenyésztést — szintén jelentékeny mennyiségek érkeznek. Most, hogy a kínálat némileg megcsappant, de a kereslet továbbra is igen élénk, az­zal a gondolattal foglalkoznak, hogy Ame­rikából fognak importálni úgynevezett „ökörbékákat“, amelyek az európai fajrákat nagyság dolgában jóval felülmúlják. Az ebben az irányban végzett kísérletek fo­lyamán megállapították, hogy az amerikai békának húsa csak oly Ízletes, mint az eu­rópai békáé, sőt, hogy az importált béka­faj kitünően tenyészthető európai vizekben is. Ez a felfedezés nagyon megörvendeztet­te a franczia gourmandokat, akik most már nem látják oly sötétnek a helyzetet mert a „husin ség“ veszedelmét elhárított­nak vélik. Az amerikai ökörbékák megho­nosítása e tekintetben is hasznosnak Ígér­kezik, mivel ezek a falánk állatok nem csu­pán rovarokkal, hanem egerekkel és egyébb apróbb állatokkal is táplálkoznak és igy a franczia mezőgazdaságnak is hasznára fog­nak majd válni. Keszey Vincze éttermei Budapest, VII., Rákóczi-ut 44. Pilseni ősforrás! A vidékiéi 1 diszeser konyb mell' keltebb találkozó helye. Ujonan, franczia és magyar \s sörei és balaton- sszejövetelekre külön friss vacsora!

Next

/
Thumbnails
Contents