Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1913-08-20 / 16. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1913. augusztus 20. PÉCZELY ANTAL ásványvíz-nagykereskedő A Szántói savanyuviz főraktára BUDAPEST, II, MARGIT-KÖRUT 50—52. TELEFON 40—97. mérési illeték kontingensének leszállítását czé- lozzák. Ezek egyelőre a mi legfőbb bajaink s ezek­nek megszüntetésére kell összes erőinket con- czentrálnunk. Adja Isten, hogy minden kartársunk magátia- szálljon és belássa a széttagoltság eredmény­telen, meddő voltát s lelkiismeretének sugalla­tára hallgatva, a vihartépett, immár majdnem százados, közös zászló alá sorakozzék.« Rz ételmérgezésekről. Az ételmérgezés gyakran veszélyezteti egész­ségünket. Nem azokról az ételmérgezésekről lesz itt szó, amelyeket oly anyagok okozhat­nak, amelyekről előre tudjuk, hogy ártalmasak, mint például a mérges gomba, az opium, a szeszes italok és a többi, hanem azokról, ame­lyeknek élvezete után rendszerint mérgezési tü­netek nem mutatkoznak. Gyomrunk emésztőképessége sok esetben meg­véd bennünket a fertőzések ellen, csakhogy még­sem képes minden ártalmas bacillust, amely gyomrunkba került, elpusztítani. Igaz, hogy sze­rep jut az ellenálló képességnek is, mert meg- eshetik, hogy nagyobb társaság egy és ugyan­azon ételből eszik és csak egy-két ember be­tegszik meg tőle. Ä rothadás baktériumával szemben nagyobb ellenállást fejthetünk ki. Há­nyán szeretik például a napokig rothadásnak kitett húst, vagy a túlságosan érett, tehát rot­hadó állapotban levő sajtot és csak aránylag ritkán történik baj. Veszedelemmel jár a kol­bászmérgezés, amelynek bacillusa (bacillus botu- linus) nemcsak rosszullétet, hanem néha halált is okoz. Hal húsa, valamint az osztriga is okoz­hat halállal járó fertőzést, az utóbbi különösen akkor, ha hosszabb ideig fertőzött vízben volt. Egyes ritka esetekben ételmérgezést idézhet elő a hus-konzerv is. Ütés következtében megsérülhet a bádog-köpenyege, talán csak tüszurásnyi he­lyen, amelyen keresztül betegséget okozó ba­cillus hatolhat az ételbe. Mentői régibb a kon­zerv, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy bádogja megsérüljön. Őrizkednünk kell attól a konzervtől is, amelynek bádogja az ételben képződött rothadási gázok következtében kidom­borodik. R husmérgezés ellen nem nehéz a véde­kezés, melynek egyik módja a hatósági ellen­őrzés (vágóhídi, állatorvosi felügyelet), amely annyira-amennyire megvéd bennünket a hús be- tegitő hatása ellen. A másik módja a védekezés­nek abban áll, hogy a húst, illetőleg az állat egyes szerveit (tüdő, máj, vese, velő) nagyobb hőfoknak tesszük ki, azaz főzésnek, sütésnek, párolásnak vetjük alá. Ezzel elpusztíthatjuk a fertőző csirákat. Tekintettel arra, hogy a nyers, illetőleg angolosan készített hús fertőzést okoz­hat, legjobb, ha ezt asztalunkról száműzzük. Ä husmérgezés kikerülésében sokszor segítségünkre van szaglási szervünk. De miután ez érzék­szervünk nem egészen megbízható, czélszerü, hogy a gyanús ételből vagy semmit, vagy csak keveset együnk. Ezért ne együnk — különösen nyáron — sok hideg húst és tartózkodjunk sok szardínia élvezetétől. Tej is idézhet elő betegséget. Vagy azért, mert beteg állattól származik, vagy mert pisz­kosan kezelték. Esetleg fertőzött vízzel hami­sították. Ezért kell a tejet jól felforralni. Itt meg kell még emlékeznünk egy mérgezés­ről, amelynek okát egész biztonsággal nem tud­ják meghatározni; ez a vaniliafagylalttal való mérgezés. Igen valószínű, hogy ez nem más, mint tejmérgezés; csakhogy az a feltűnő, hogy más oly fagylalt, amelyet szintén tej és tej­színből készítenek, mint a csokoládé- és mo­gyoró-fagylalt, ilyen mérgezést nem okoz. Vizet oly helyen ne igyunk, ahol tífusz van. Rz ilyen helyről származó vizet föl kell forralni, hogy igy elpusztíthassuk a benne levő beteg­ségi csirákat. A gyanús vízzel is igy kell bán­nunk. R jég nem öl meg minden baczillust. Tehát fertőző lehet a jég is; az ilyen jég fertőzi azt az ételt, amely vele közvetlenül érintkezik. Ezért vigyázni kell a hatóságnak arra, hogy a jégkereskedők honnan szerzik be a jeget. Ne higyjük, hogy a szénsav megöli a tifusz- baczillust. A szénsav erre nem képes, amiről a higienikusok előtt ismert mainzi tifusz-jár-i vány, amelyet fertőzött vízből készített szóda­víz okoz, tesz tanúságot. Ahol nincs megbízható minőségű ivóvíz, ott vagy forralt vizet igyunk, vagy ásványvizet. Az utóbbit csak akkor, ha a palaczkot előttünk bontották fel. A növényi ételmérgezések között leggyako­ribb a gombamérgezés. Vagy mérges gombát hoztak a konyhába, vagy pedig ehetőt, amely­nek állománya rothadásnak indult; az ilyen gomba ehető is volt és egészséges is és elkészítése után néhány órával fogyasztják el a gombás ételt. E néhány óra alatt is képződhettek mér­ges anyagok, amelyektől megbetegedhetünk. Meg kell jegyeznünk, hogy egyes gombafajok vízben való főzés közben elveszítik mérgező hatásukat, csakhogy ezt a vizet nem szabad fölhasznál­nunk, hanem ki kell öntenünk. A fővárosban is, ahol pedig a vásárcsarnokokban ellenőr­zik a gombák eladását, elég gyakori a gomba- mérgezés. Az önkéntes mentők gombamérgezés esetén gyomormosást alkalmaznak; addig is ajánlatos a hánytatás, ha pedig a gyomor üres, keserüvizet kell a beteggel itatni. Sokkal ritkábban okoz bajt a burgonya, a mely tudvalévőén a mérges solanaceák csa­ládjába tartozik. Mi könnyen megfosztjuk a bur­gonyát mérgező hatásától, amennyiben lehá­mozzuk, mossuk és főzzük vagy sütjük. De azért mégis okozhat mérgezést, ha t. i. a csiráját nem vágják ki a burgonya testéből. A csi­rában és a csira közelében mérges anyagot találtak: a szolamist. Lisztmérgezés nálunk alig fordul elő. A ma­gyar malomtechnika az utóbbi évtizedekben any- nyira fejlődött, hogy a mérges magvak lisztje nem kerülhet a lisztünkbe. A mérges magvakat (konkoly, vadóc és a többi) a malomban ala­posan kirostálják. Ide számíthatjuk a szintén mérges anyarozst is, amely egy gomba kép­ződménye. Hazánk több vidékén mutatkozik a pellagra is, amelyet néha romlott kukoricza él­vezete okoz. Egyes konzervek, igy a borsó-konzerv, szép zöld színét rézzel biztosítják. Habár a réz nem oly mérges fém, mint régebben hitték, mégis megesett, hogy oly nagy mennyiségben találtak rezet egyes konzervekben, hogy már ártalmas­nak kellett konstatálni. Romlott gyümölcs is okozhat emésztési za- vart, igy a dinnye, a füge, az eper. A szamó­cáról tudjuk, hogy némely embernél csalán- kiütést idéz elő. Nemzetközi szállodásipari főiskola. Ipartársu­latunk legutóbbi választmányi ülésében is említés történt már arról, hogy a nemzetközi szállodás­egyesület Nürnbergben tartott folyó évi közgyű­lésének legfontosabb és legtöbb érdeklődést keltő tárgyát a nemzetközi szállodásipari főiskola ké­pezte, mely 1914. év őszén Düsseldorfban fog megnyílni, s melybe csak érettségi és egyéves önkéntesi vizsgálatot tett növendékek fognak fel­vétetni. Ipartársulatunk elnöke bejelentette akkor, hogy az internaczionális egyesület elnökségével érint­kezésbe fog lépni s annak idején bővebben fog az ügyről referálni. Minthogy az iskola szabályzata még nem ké­szülhetett el, mert miként az internaczionális egye­sület közgyűlésének határozatából kitűnik, az egyesület tagjai felhivattak, hogy az iskola szer­vezési szabályzatára vonatkozó észrevételeiket írásba foglalva terjesszék be az elnökséghez, en­nélfogva ez ügyben részletes felvilágosítást, tájé­kozást még nem adhatunk és felkérjük az érdek­lődőket, hogy egyelőre türelemmel lenni szíves­kedjenek. Most még csak annyi bizonyos, hogy a főis­kolát Düsseldorf város állítja föl és az internaczionális egyesület évenként 10.000 már­kával járul hozzá az iskola fentartásához. Az iskola nemzetközi jellegű lesz. Társas reggelik. Augusztus 22-én Ehm János uj vendég­lőjében, VII., Aréna-ut 68. sz. Augusztus 29-én Dökker Ferencz étter­mében, VI., Váczi-körut 65. „London“ szálloda. Szeptember 5-én Kubanek Venczel étter­mében „Budai Vigadó“, II., Corvin-tér. Szeptember 12-én Deutsch Pál vendég­lőjében, VII., Dohány-utcza 54. Szeptember 19-én Hettlinger János ét­termében, VII., Rákóczi-ut 30. Szeptember 26-án Müller és Holub ét­termében, „Országos kaszinó.“ IV., Semmel- weiss-utcza 3. Október 3-án Bokros Károly éttermében, VI. , Andrássy-ut 25. Este vacsora. Október 10-én Keszey Vincze éttermé­ben, VII., Rákóczi-ut 44. Október 17-én Schuller és Társa étter­mében. Október 24-én Hack István éttermében, VII. , Baross-tér 13, Október 31-én „Hungária“ nagyszálloda éttermében. „Jó barátok“ összejövetelei: Augusztus 27-én Moós György vendég­lőjében. VI., Hajós-utca 31. Löwenstein M. utóda Horváth Nándor cs. és kir. udvari szállító (IV., Vámház-körut 4. Telefon 11—24. Évtizedek óta az ország legnagyobb szállodáinak, vendéglőseinek és kávéházainak állandó szállítója. Fióküzlet: IV., Türr István-utcza 7. Telefon 11—48.) A „Főherczegi halászati Központ“ (Ap tin) mai számunkban közölt hirdetését ajánljuk t. olvasóink figyelmébe.

Next

/
Thumbnails
Contents