Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1913-07-05 / 13. szám
XXIX-ik évfolyam. 13. szám. Budapest, 1913. julius 5. VENDÉGLŐSÜK LAPJA A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Előfizetési ár : , Egész évre. . . 12 kor. Félévre ................6 kor. IHÁSZ GYÖRGY. Há romnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 , Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., kerület, Verpeléti-ut 5. szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Nyári tapasztalatok, Nemsokára vége lesz a szép nyárnak s fürdőink és nyaraló-helyeink ismét néptelenek lesznek. Ha összegezzük az évszak eredményeit, úgy vajmi kevés örvendetes jelenséggel számolhatunk be. Elmondhatjuk, hogy rossz üzletet csináltunk. Közönségünk legnagyobb része ma is külföldre vitte a pénzét, az idegenek pedig az idén is gyéren pótolták őket. Szomorú jelenség ez annál is inkább, mert válságos anyagi helyzetünkben önmagunk ellen való vétek minden krajczárnak külső országokban való elfecsérlése. Évről évre prédikálják ezt a lapok, ámde szavuknak nincs foganatja. Hiába apellálnak a közönség hazafi- ságára és okosságára, szavukat nem szivlelik meg s a tehetős emberek mulatni, gyógyulni külföldre tódulnak. Ez is mutatja, hogy a hazafiság immár üres frázissá lett a gazdagoknál, akik anyagi érdekeiket sem azo- nositják a nemzetével. Igen természetes, hogy ilyen gondolkodás mellett rájuk hiába számitunk hazai vállalataink fölvirágoztatásánál. Mégsem nyugodhatunk meg a baj tovább terjedésében s mert a jobbu- lás reményét föladnunk nem szabad, gondolkodnunk kell arról, hogy az idegen-imádás kórsága miként és mivel volna orvosolható. Akár hazánk tájainak szépségét, akár azok higiénikus értékét tekintjük, be kell látnunk, hogy a külföld nincs ami hazánknál gazdagabban megáldva; tehát a külföldre csődülésnek nem ebben rejlik az oka. Némelyek szeretik azzal menteni kölföld- gazdagitó passiójukat, hogy a külföldi fürdő- és nyaraló-helyek kényelmesebbek, olcsóbbak; ámde ebben sincs igazuk. A mi fürdőink, nem számítva a kisebb, csak a közeli vidék igényeinek kielégítésére szolgáló helyeket, minden elképzelhető kényelemmel és fénynyel vannak berendezve, úgy hogy nem egy mellett törpiilnek el némely, a külföldért rajongó patrióták által földicsért és frequentált idegen fürdők. Van szórakozás, jó és válogatott éteksor, minden esetre a magyar szájnak izletesebb, mint ami Ínyünknek szokatlan olasz és német szakács remekek. A drágaság nem nagyobb, mint a külföldön s még luxus-fürdőinkben is vannak oly szállók és vendéglők, amelyeknek az árait a középmódu ember is megbirhatja. Ha előfordul valahol visszaélés vagy hanyagság, azt meglehet s meg is kell torolnunk s éppen mi kívánjuk leginkább, hogy kipusztittassanak azok a kontár vendéglősök és lelkiismeretlen pinczérek, akik tudatlanságukkal és lelketlen kapzsiságukkal megrontói némely fürdőnknek s veszélyeztetik iparunk jó hírét. A fürdő-tulajdonosok, a nyaralók telepes-társaságai válogassák meg embereiket s ne a nyerészkedőknek dobják oda üzleteiket, hanem tanult, kipróbált\ tisztes szándékú szakembereknek. Az érdekeltek kövessenek el mindent, hogy a fürdő- és nyaralóhelyek piaczai minden szükségesekkel el legyenek látva s azokon ne néhány privilegizált árus uzsoráskodhassék, hanem hogy az egész környék termelő népe versenyezhessen, módot és alkalmat kell adni kedvezményekkel s a közlekedés megkönnyitésével. Ha vannak fürdő- és nyaralóhelyeink életének hiányai, azon nem azzal segíthetünk, hogy a külföldet pártoljuk, hanem úgy, ha a közönség összeáll s mindent elkövet arra, hogy ez az élet mentői fejlődöttebbé és élvezetesebbé váljék. Alakítsunk fürdő- és nyaraló-pártoló egyesületet, amely rovásra veszi a fogyatkozásokat és hiányokat, javaslatokat tesz azok elhárítására s erre módot is szerez, hogy az igyekvő tulajdonosokat és bérlőket támogatja. Fürdőink és nyaralóink ismertetésével terjeszti az irántuk való érdeklődést s arra is törekszik, hogy a közönség ne legyen kénytelen nélkülözni a művészi szórakozásokat s e mellett a turista-sport iránti érzéket és hajlamot is iparkodik fölkelteni. Ilyen egyesületre szükség van s annak létesülését örömmel karolják fel a vagyonosok, az orvosok s maguk a vendéglősök is; mert csakis összetartó s folytonos munkálkodásból remélhető, hogy fürdőink, nyaraló- és kiránduló helyeink elszomorító pangása megszűnik. Szakértelem nélkül. Derék laptársunk, a jól szerkesztett »Budai Napló« is felháborodik az iparunkat érintő mizériákon, Írván a következőket : Egy meglepő híradás ismét fölszinre vetetette azt a régóta vajúdó kérdést, hogy az egyes hivatalok ügykörébe eső üzleti teendőket, hogyan lehetne kellő szakértelemmel intézni. Az állami háztartás megköveteli, hogy az egyes szakminisztériumok fürdőügyi, kávéházi, vendéglői, sőt talán még fodrászüzleti teendőkkel foglalkozzanak, amit elintéz — jól-rosszul — a megbízott miniszteri tanácsos, de — kevés szakértelemmel. Vasúti restaurációk, az állami fürdők vendéglőit, cukrászdáit méltóságos urak kezelik papiroson a büróban. így van a székesfőváros is sokfelé ágazó ügy kezelésében. Most, hogy fölépül a Sárosfürdő, annak igazgatásáról is gondoskodni kell, és — ió helyről nyert értesülésünk szerint — Ehrlich G. Gusztávot nevezik ki fürdőigazgatónak. Nem tudjuk, hogy nem fogott-e benne törököt a város? Mint ember, kiváló szorgalmú, — de hol van a szakértelem?« Schätz József Telefon 57-22. : sörnagykereskedö : Telefon 57-22. Budapest, Vili., Práter-u. 47 Károly István főherceg angol Porter sörének főraktára. Dreher Antal sörfőzdéi részvény-társaság főelárusitója. Az „Első Magyar Részvény Serfőzde“ főelárusitója. ios.SedlmayrBierbrauereizum Franziskaner-Keller A.-G. müncheni nagy sörfőzde magyarországi képviselője. Ajánlja cégét a tiszteit vendéglős és kávés urak figyelmébe
