Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1913-06-20 / 12. szám

1913. junius 20.

VENDÉGLŐSÖK LAPJA

5

a kiváló bőr- és lithiumos gyógyforrás, vese- és halhólyagbajok- nál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. •

SCHULTES ÁGOST Szinye-Lipóczi Salvator forrás-Vállalat. Budapest, V. Rudolf-rakpart 8.

R konyak hamisítása,

Ä laikus közönség abban a téves hitben van, hogy Francziaországban jobb konyakot tudnak előállítani, mint nálunk. A franczia párolok sem tudják a hamisítatlan konyakot másból, mint borból készíteni és a franczia borok alkohol- tartalma ugyanaz az anyag, mint a magyar boroké. Aki pedig azt hiszi, hogy a franczia konyak mind tiszta borpárlat, az nagyot téved.

Ä hivatalos kimutatások szerint Francziaország ban évente kb. 300.000 hl. bort jelentenek konyakpárolásra, ami mintegy 35.000 hl. tiszta konyakot ad. Ámde Francziaország konyakkivitele ennek a mennyiségnek a tízszeresét is jóval meghaladja. A többlet tehát csakúgy, mint nálunk, úgynevezett hideg utón elő- ; állított konyak, vagyis a hamisítvány mennyisége sokszorosan meghaladja a valódiét. Minden egyében kívül érdekesen jellemzi ebben a tekintetben a francziaországi viszonyokat, hogy magában Cognac városában közel negyven szesznagykereskedő czég van bejegyezve és ezek kizárólag a konyakgyárosoktól élnek. Egy német szaklap állítása szerint egész hosszú sora van az olyan czégeknek, amelyek csak hamisított konyakot készítenek és szállítanak. Ilyenek: D i 11- mond & Co., Maurice Riba u & Co., P e- raulde & Co., U. F. A. Maurtell Charles G i 11 m o n d & Co., C. F. de Barry Gérard Fréres, Puilson & Co., Ri beaux & Co., Gabri, Dubois & Co., Mar deck &Co.,

A. Matington & Co., Gevaillon & Co., Solier & Fréres.

Azt azonban meg kell hagyni a francia ko- nyakhamisitóknak, hogy többnyire sokkal jobban értik a mesterségüket, mint magyar kollégáik. Spirituszból és különféle esszencziákból vegyi (hideg) utón olyan italt tudnak előállítani, amely az iz és aroma finomsága tekintetében a legjobb régi valódi borpárlatokkal vetekedik. Nagy szerepe van e körül a hordóknak is, amelyekben a mesterséges italt raktározzák. A mesterséges konyakot ugyanis többnyire hónapokig, sőt néha évekig, olyan hordókban tartják, amelyekben hosszabb ideig jó minősé g.ü valódi konyak érett. A fa magába szívja a természetes áru utánozhatatlan aromáját és azután átadja a spirituszkonyaknak, úgy, hogy ez még kipróbált, biztos itéletü szakembereket is megtéveszthet.

fl »Pilsner Bier« árunév védelme Ausztriában.

Az osztrák cs. és kir. belügyminiszter az 1913. évi február hó 23-án rendeletet bocsátott ki, a Pilsner Bier árujelzéssel való visszaélések megtorlása tárgyában. Egyes sörfőzdék és kereskedők a nem Pilsenben termelt sört is pilseni sör névvel jelölték meg. Ä »Pilsner Bier« jelzés a legfőbb törvényszék 1894. évi február hó 27-én és 1904 révi julius 7-én kelt határozatai szerint származást, nem pedig minőséget kifejező jelzés, annyival is inkább, mert köztudomású dolog, hogy a forgalmi körökben csak | azt a sört tekintik pilseninek, amely a valóságban Pilsenben, az ottani sörfőzdék valamelyikében termeltetett. Ugyanerre az álláspontra helyezkednek a közmunkaügyi minisztériumnak több rendbeli határozatai, továbbá a laibachi Landes- gerichtnek egyik határozata, az olmützi Kreis- gerichtnek egyik Ítélete, a lembergi helytartóságnak egyik határozata, nemkülönben a köz- igazgatási bíróságnak egyik döntése. Ha tehát a nem Pilsenben termelt sört, mint pilsenit kínálják, vagy árusítják, akkor az illető jelzést a rendelet értelmében az élelmiczikkekről szóló 11. §. 3. p. és 12. §, értelmében hamisnak kell tekinteni.

C 5 fl R M OK.

Ha ifjú vagy . . .

Ha ifjú vagy s boldog,

Könnyelműn elhiszed,

Hogy ki hozzád simul,

Az mind igaz hived.

Ott vannak a fiuk Most mind igaz barát S köszönti rád, de mind A habzó poharát.

De ha majd szerencséd Hajh, hátat fordított,

Ez a sok jóbarát Egyszerre elhagyott.

Csak egy marad neked,

A nagy tapasztalat:

Elhagyva nem leszel:

Csak küzdj, dolgozz magad!

Volt testvéred talán,

Ki egykor szeretett,

A mig feletted a Jobb élet lebegett;

Volt egykoron talán Szép hitvestársad is,

Aki megesküdött Nem egyszer, százszor is Hogy el nem hágy soha Egészen sírodig S oda is elhozza Szivének könyeit.

A sors sújtó keze Egyszer rád nehezül;

Elhagy testvér, hitves S magad lész egyedül

Csak kettő nem hagy el Bármi sors sújtson rád Nehéz küzdelmid közt:

Édes anyád s hazád:

Az törli szemednek Kiomló könyeit;

Ha százszor elesel Vigaszod felsegít.

Lágyan simítja meg A forró homlokod S elűz lelkedből sok Borsos gondolatot.

Ha minden elszakadt,

Keblére von hazád:

Virágos hant alatt Örök nyugalmat ád.

Magyar Gyula

Legszebbek a magyar nők.

A magyar hölgyek méltán lehetnek büszkék arra a nyilatkozatra, amelyet az egyik legtekintélyesebb angol nyelvű napilap, a Chicago Tribune hasábjain mondott róluk Anderson svéd származású festőművész. A női szépségnek ez a sok világot bejárt, szorgalmas kutatója ék megrögzitője, megállapította, hogy igazán szép nőket csak a magyar származású leányok között találhatunk. Miután Anderson többször járt Magyarországon, igy nem csak a kivándorolt magyarok közt ismerhette meg a magyar nők szépségét. A művész a modelljeit előszeretettel keresi Newyotk magyar negyedében és műterme tele van a szebbnél-szebb magyar nők arczának rajzával és fényképével. Ezt az előszeretetet a svéd származású művész még Magyarországról hozta magával, ahol hosszabb ideig utazott és ahol a földkerekség legszebb nőit láthatta. Érdekesen és kedves naivsággal magyarázza a szőke Anderson azt, hogy a magyai vér miért szebb Amerikában, mint Magyar- országon.

Szerinte a magyar faj a szabadságra és a szabad életre született, mivel pedig ezt szülőföldjén a politikai viszonyok miatt nem találhatja meg, a nők szépsége nem fejlődhetik ki olyan teljes mértékben, mint az uj világban. Az Egyesült Államok földje teljes szabadságot biztosit a magyar vér páratlan tehetségeinek és ebben a szabadságban nemcsak a lélek és szellem fejlődik minden más nemzetiséggel szemben csodálatos erőteljességgel, de a magyar vér nemesen előkelő szépsége is szabadabban virul a magyar nők arcán. Mintha egy megkapóan bájos költeményt szavalna, úgy beszél az Észak hideg világában született művész az amerikai magyar nők szépségéről. Azt ajánlja az angol származású amerikai ifjúságnak, hogy fajukat a magyar vérrel való keresztezéssel nemesítsék. Rámutat arra, hogy aki igazán szép női arczokat akar Amerikában látni, annak el kell mennie Newyorkba vagy Chicago magyar utczáiba, ahol egész tömegekben gyönyörködhetik.

Elmondja, hogy a világ legszebb leányának az előttünk — sajnos — ismeretlen Ritoók Paula kisasszonyt tartja Newyorkban, aki ugyan már amerikai földön született, de ereiben színtiszta magyar vér csörgedez. Ritoók kisasszony arcz- képét egyébként a művész meg is festette és több képkiállitáson nagy sikert aratott vele. Tanulságos dolgokat mond Anderson arra nézve is, hogy a szabadabb mozgású, kevésbbé lenyűgöző amerikai nevelési rendszer milyen páratlan hatással van a magyar szépség fejlődésére. Beismeri, hogy a barna alaptermészetü magyar vér és az abban rejlő magyar szellemi képességek vetik meg a magyar nők díszes szépségének alapját, de ehhez okvetlenül szükséges, hogy az amerikai nevelés kifejlessze a serdülő gyermekekben az öntudatosságot, a biztos fellépést, a könnyed mozdulatokat és a szépség belső értékelését, tehát csupa olyan kelléket, amelyek nélkül az nem érvényesülhetne kellően. Ha egészen őszintén nem is, de nagy nyíltsággal hirdeti a művész Amerika fiatal férfiaí— nak a következő két tanácsot:

1. Ha meg akarjátok tudni, mi a női szépség, akkor menjetek a magyarok közé.

2. Ha azt akarjátok, hogy szép gyermekeitek legyenek, akkor magyar nőt vegyetek feleségül.

Az amerikai magyarságnak régóta nem tett olyan nagy szívességet idegen ember, mint épen ez a svéd származású festőművész. Bármenynyire méltányoljuk azonban ezt a rajongó dicséretet az amerikai magyar nők szépségével szemben, nem fojthatjuk el azonban a tréfás kérdést:

— Ugyan Mr. Anderson, melyik szép magyar nőbe szerelmes ön?

Mert, hogy a művész szerelmes, az holtbizonyos dolog.

A légutak, emésztő és kiválasztó szervek hurutos bántalmainál legkitűnőbb hatású a

málnási Siculia gyógyvíz!

Fokozza az étvágyat! Megszünteti a gyomorégést!

Főraktár: Brázay Kálmán czégnél, ^ Budapest, VIII., Baross-utcza 43. a