Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1913-06-05 / 11. szám
XXIX-ik évfolyam. 11. szám. Budapest, 1913. junius 5. I VENDÉGLŐSÜK LAPJA A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre ...............6 kor. Há romnegyedévre 9 „ || Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., kerület, Verpeléti-ut 5. szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Miért nincs nálunk, Magyarországon idegenforgalom ? Különösen a mai korban, a közlekedési eszközöknek fejlett korszakában, akkor midőn nemcsak gyorsan, kényelmesen, hanem aránylag elég olcsón lehet az: egész világon keresztül utazni. Amikor statisztikailag kivan mutatva, hogy az (emberiség kéttized része világrészről világrészbe, országról országba járva-kelve utón van. És mi ezen emberáradatból, annak különösen azon részéből akik kedvtöltés és szórakozásból, tehát a leghasznosabb idegenekből, alig látunk belőlük — holott ha egybevetjük hazánkat azon országokkal, amelyek az állam- háztartásuk költségeinek kétharmad részét az idegenforgalomból eredményezett bevételekből fedezik), az idegenre nézve vonzóerővel bírnak, vetekedés tekintetében minden elfogultság nélkül bátran kijelenthetjük azt, hogy minden tekintetben kiállhatjuk velük Í a versenyt. Nem szükséges egyébre hivatkoznunk, mint például a mi fenségessen szép Magas- T.átránkra, a regényes szépségű Balaton tavunk vidékére és úgy Erdély, mint a Felső Magyarország vadregényes bérezés vidékeikre, nemkülönben a mi viruló szép, s világhírű gyógy- és üdülést nyújtó fürdőkkel megáldott Budapestünkre. Hisz ezek, már magukban véve is elég venzói erővel bírnak arra, hogy a kedvtöltésből utazó idegenek hazánkat felkeressék. Országunk oly szép, hogy azt megnézheti az idegen, a jó, gyors és kényelmes utazást nyújtó eszközöknek sem vagyunk hiányában, elég megfelelőek azok. Ott vannak a fenntebb említett természeti kincseink. Fürdőkkel elég bőven rendelkezünk. Szállodákkal az idegenek befogadásá- sára különösen újabb idő óta azoknak is elég bőviben. vagyunk, sőt nemcsak elég van, hanem a legkényesebb igények kielégité- séra alig hagynak meg kívánni valót bátra, vendéglőink a magyar konyha Ízletessége pedig elsőrendű sok más nemzetekénél jobb. És a közlekedési fürdő, szálloda vállalatok tulajdonosai a vendéglősök s mindezek alkalmazottai, (és az intelligenczia) nemcsak barátságos fogadtatásban, hanem tapintatos, előzékeny és barátságos modorral is viselkednek az idegenekkel szemben. És ott vannak a »Kárpát Egyeesület«, a »Balaton Szövetség« és a »Budapesti Idegenforgalmi Szövetség« ezek a tiszteletre méltó egyesületek mind mind szünetlenül fáradoz- doznak,, anyagi áldozatot nem kiméivé azon illetve az idegenforgalom emelésén, (de sajnos a joggal elvárható eredményt elérni nem tudják) és nálunk még nincs idegen- forgalom, legalább oly idegenforgalom nincs, mint amelyet joggal várhatnánk. Nézetem szerint ez pedig onnan van, mert mi azon téves hitben ringatjuk magunkat, hogy hát, ha az az idegen láthat szép országot, utazhat gyorsan, kényelmesen, lakást is találhat eleget és kényelmeset, fürdőnkben üdülhet, gyógyulhat és a magyar konyhát vagy italainkat más nemzetekével nem szívesen cserélnénk jó és ízletes volta végett el és azt hisszük, hogy akkor" midőn ezeknek tudatában vagyunk ez épen elegendő arra^ hogy az idegen felkeressen bennünket. Ez pedig nagyon téves felfogás, mert az idegenek ezeket máshol, és legalább az ő ízlésüknek megfelelően feltalálják. Ide mi- hozzánk pedig nem azért jönnek, hogy szépet lássanak, kényelmessen utazhassanak és lakhassanak, hanem azért, ami végett jönnek az egészen más, ők azért jönnek -— ez sarkalja leginkább őket — hogy s a magyar nemzetet, különösen a magyar népet akarják megismerni, a nagyar nép sajátságos szokásait tanulni és erkölcseit, erényeit ellesni, mellette szórakozva üdülni, az idejét kedvét töltőén a kiadott pénzéért pedig ízlése szerint szórakozni akar, — úgy mint magunk, ha külföldre megyünk — ilyenek az egész föld kerekségén a hasznos idegen igényei mindenütt. Mindezekből kifolyólag ha mi az idegen- forgalom fellendülését és annak megszilárdítását is Magyarországon elérni akarjuk, nem francziát, németet, angolt, vagy más egyéb nemzetet akar az idegen nálunk keresni, vagy azok szokásait stb., hanem k K zárólag magya rt, a magyar népet és ennek szokásait stb. (ön megismerni. Erre nyújtsunk alkalmat azoknak az idegeneknek, akkor nem fognak úgy mint eddig szivükben csalódottan, idejüket s pénzüket sajnálva körünkből a soha viszontlátásra a nem mindennapi körünkből távozni. És ha mi ezeket nyújtjuk nekik, illetve hogy a | magyar néppel is érintkezhetnek, máskor is szívesen fognak hozzánk ^ellátogatni és akkor nem is kell azt többé kérdeznünk, hogy miért nincs Magyarországon idegenforgalom. Virtus. A székesfőváros a halkereskedelem érdekében. Az a nagyarányú és nagy jövőre hivatott akczió, melyet a székesfőváros közélelmezési ügyosztályának agilis vezetője, Folkusházy Lajos tanácsnok indított rövid idővel ezelőtt haltartályok építése érdekében s amelynek ma már az Óbudán, Aquincum közelében létesült kísérleti haltartály-telepet köszönhetjük, nemcsak a székesfőváros közélelmezési ügyosztálya vezetője helyes kereskedelmi érzékének bizonysága, hanem arra is alkalmas, hogy a székesfőváros közönségének és erre hivatott hatóságainak figyelmét a halkereskedelem terén fennálló mai tarthatatlan állapotokra irányítsa. Amig ugyanis a külföldön, főleg Németországban és Ausztriában, ahol a halnak, mint kiváló értékű népélelmezési czikknek jelentőségét már régen felismerték és ennélfogva a halkereskedelem fejlesztésére, érdekeinek biztosítására nagy súlyt helyeztek, addig nálunk ily irányban még csak a kezdeményező lépéseknél tartunk. Sőt, amig a külföldön a hal, különösen az élőhal szállítási dijának redukálásával, a különböző szállítási nehézségek fokozatos megszüntetésével igyekeztek e kedvelt és népszerű fogyasztási czikket a legszélesebb néprétegek részére is megszerezhetővé, minél olcsóbbá tenni, addig nálunk eddig épp e tekintetben a leglehetetlenebb állapotok uralkodtak, illetve uralkodnak, melyek közül a helyzet illusztrálására talán elég lesz felemlítenünk, hogy élőhal szállításnál a göngysuly (hordó, viz) a küldeménynek 70— 90°/0-a, aszerint, hogy mily élöhalat, milyen időben és milyen távolságból szállítunk. 30 kgr. élőhal szállításánál tehát — például — ma 300 kgr. súly után kell szállítási dijat fizetni. E tarthatatlan szállítási dijakon kívül bénitó- lag hat halkereskedelmünkre azon körülmény is, hogy a budapesti halkereskedők, akiket a termelőkkel kötött szerződésük a legtöbb esetben a vásárolt halmennyiség nagyobb részének karácsonyig átvételre kötelez, megfelelő tartályok hiányában nem képesek hosszabb ideig nagyobb készletet tartani s ezért, amig egyrészt karáHi?53 Schätz József Telefon 57-22. : sörnagykereskedo : Telefon 57-22. Budapest, Vili., Práter-u. 47 Károly István főherceg angol Porter sörének főraktára. Dreher Antal sörfőzdéi részvény-társaság főelárusitója. Az „Első Magyar Részvény Serfőzde“ főelárusitója. Jos.SedlmayrBierbrauereizum Franziskaner-Keller A.-G. müncheni nagy sörfőzde magyarországi képviselője. Ajánlja cégét a tisztelt vendéglős és kávés urak figyelmébe
