Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1913-05-20 / 10. szám

1913. május 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 BORHEGYI borkereskedő F. BORHEGYI 1 BOR Budapest, V., Gizella-tér 4. (Saját ház) a legjobb: franczia és magyar pezsgőket, cognacot és likőrö Pinr7pk' Budafokon V ka- két gyári árakon. Belföldi borait <tz elsd hírneves bortermelőktől a ... L .. , , . , * , 7. legjutányosabb áron szolgáltatja. - Vidéki megrendelések gyorsan és rulet, Gizella-ter 4.. szám alatt. “ pontosan teljesittetnek. mélyzet elhelyezésével kényte­len foglalkozni és ennek tudható be a pinczérszakszervezet újabb keletit és már- már erősödő mozgalma is. Ismét ki kell emelnünk az ügynöki irodák káros voltát, mert tény ugyan,, hogy a munkaadók részére ingyen vég­zik a közvetítést, de annál busásab- ban fizettetik azt meg az alkalmazottal és ha a pinczér az ipartestületi ingyenes munka­közvetítőnél nem kap munkát, akkor kény­telen ügynöki irodához fordulni, és mikor ez megzsarolja, kényszerhelyzetében fordul a szakszervezethez. Miért is véleményünk szerint nemcsak a munkaadókat kell rábírni, hogy pinczér sze­mélyzetüket saját munkaközvetítőjüknél ren­delje meg/ de kívánatos volna,, hogy az ipar­társulat tekintélyének egész súlyával lépjen az ügynöki túlkapások ellen.« * Mindezekből kiviláglik, hogy a munka­adók nagy anyagi áldozatkészsége mel­lett sem prosperálhat az elhelyező-intézet. Legjobb volna visszatérni a régi rendszer­hez. Személyzetét mindenki vegye onnan, ahonnan akarja. Háziasszonyok csapszáke mint szövetkezet. Az eset színhelye Ploma falucska, egy takaros kis község a svájczi St.-Gallen kan­tonban. Az odavaló férfi nép évek óta hal­latja már keserves panaszát amiatt, hogy az egész községben »nincs egyetlen egy kocsma, ahol ünnep és vasárnapokon elszó­rakozhatnának«. Végre is hosszas tanácsko­zás után kérvénynyel fordultak a kantonális hatóságokhoz egy kocsmanyitás engedélye­zése tárgyában. Ámde, mint a következmények mutat­ták, a férfiak a számadást az1 asszonyaik nél­kül csinálták meg és ez; a könnyelműség kru- delisan megboszulta magát. Amint a dolog hire köztudomásra jutott, a falu asszonyai ugyancsak kérvénnyel fordultak a kanton­hatósághoz, meggyőző érvekkel bizonyítva, hölgy a korcsma nyitásának engedélyezése fel­dúlná az egyébként jóravaló község békés nyugalmát s csak a férfi nép kicsapongását és a korhelykedést mozdítaná elő. És az asz- szonyok győztesen kerültek ki ebből á korcs- ma-párharczból, a csapszéknyitásból nem lett semmid Ám a férfiak sem hagyták magu­kat s nem akarván az asszonynép által való legyőzetés szégyenét elviselni, most már es- ténkint a szomszédos falukba sétáltak át és az ottani csapszékekben iddogáltak, ki kész­pénzzel fizetve, ki meg hozómra és csak a késő éjjeli órákban kerültek haza, jobbára mámorosán vagy nótás borközi állapotban — az asszonynép végtelen boszuságára. Mi­kor már a korhelykedés kezdett veszedel­messé válni, az asszonyok is akczióba lép­tek s gyűlést hiván össze, hosszas vita és kölcsönös magyarázatok után azt a határo­zatot hozták, hogy a kínos dilemmából való kiszabadulás czéljából szövetkezeti alapon egy községi csapszéket nyitnak s ekként a csapszék a község összes asszonyainak tulaj­donát képezendi, amelyben felváltva heten- kint más asszony viszi az üzletvezetést és ugyancsak felváltva fognak benne maguk az asszonyok1 kiszolgálni is. A kanton hatósága, belátván az asszonynép igazát és jóravaló- törekvését, a csapszéket engedélyezte — s a korcsma pár hét előtt megnyílván, a fér­fiak csakhamar abbahagyták a szomszéd fa­lukba való kirucczanásokat és az otthoni háziasszonyok vezette korcsmába kezdtek járni, sőt különösen meg is kedvelték a szép asszonyok szives és szeretetreméltóan elő­zékeny kiszolgálását. Ettől fogva .egyetlen fillér sem ment ki a faluból s a korcsmában elköltött pénz az asszonyokhoz került vissza. Az étel és ital pedig ebben a csapszékben a lehető legkitűnőbb és mindenekelőtt fö­lötte olcsó, amit érthetővé tesz a szövetke­zeti alapom való berendezkedés és a^ nyerész-.' kedés teljes kizárása. A csapszék üzletviteli és házi szabályai ugyancsak mi kívánni va­lót sem hagynak. Aki már többet ivott, mini amennyi a szomjúsága . eloltására elég volna, az többet egy csepp alkoholt sem kap. Tizenegy órakor pedig leeresztik az ablak- redőnyöket, az esetleg benn levőket kitessé­kelik s lezárják a csapszék ajtaját, tudtára adva mindenkinek, hogy — most már elég, kiki mehet pihenőre, hogy másnap friss fej­jel és erőteljesen láthasson a napi munká­hoz. És ezóta nincs korhely ember Ploná- ban. Felsőbb szőlő és borgazdasági tanfolyam. Ä Budapesten szervezett felsőbb szőlő- és bor- gazdasági tanfolyamra az 1913—1914. tanévre a hallgatók fölvétele czéljából a földmivelésügyi mi­niszter pályázatot hirdetett. Äz előadások az egy évre terjedő tanfolyamon folyó év október hónap 1-én kezdődnek. Ä tanfolyamra ki­zárólag olyan pályázókat vesznek fel, kik a ha­zai gazdasági akadémiák valamelyikét sikeresen végezték. Ä tanfolyam díjmentes s a fölvett hallgató csak saját ellátásáról tartozik gondos­kodni. Ä szegényebb sorsú és kitűnő vagy je­les oklevéllel biró folyamodók egész vagy fél állami ösztöndíjban részesülhetnek. Äz egész ösz­töndíj havi egyszáz korona, a fél ösztöndíj havi ötven korona. Ä fölvétel iránti kérések a föld­mivelésügyi miniszterhez czimezve, folyó évi jú­lius 15-ig a m. kir. szőlő- és borgaz­dasági tanfolyam i g a z g a tó s á g á h o z (Budapest, II., Debrői-ut 15—17) nyújtandók be. Bővebb felvilágosítást a felsőbb tanfolyam igaz­gatósága és a (gazdasági akadémiák igazgatóságai nyújtanak. Országos kiállítás — hasznos kiállítás. A napokban felvetődött az eszme, hogy 1916-ban országos kiállítást rendezzünk. Ä hir napvilágrajötte óta történtek nyilatkoza­tok, hogy a terv még nem alakult ki teljes- sen, tudomásunk szerint azonban a leg­komolyabban foglalkoznak már az illetékes körök ezzel az( eszmével, melynek megpendí­tő je a földmivelésügyi miniszter. Húsz esztendő telne el az uj kiállítás dátu­máig azóta, hogy 1896-ban a millenáris kiállítás megnyílott. Különbözőképen bírál­ták el ennek a nevezetes históriai dátum­hoz kötött kiállításunk erkölcsi és anyagi eredményeit, s éppen igy máris sokféle fel­fogás alakul ki arra nézve, hogy mi várható egy újabb országos kiállítástól. Mit várhat ettől elsősorban a kereskedelem, az ipar, <zl magyar vállalkozás. Szabad-e, vagy lehet-e rendkívüli áldozatokat hozni igy az államnak, a fővárosnak, mint a kiállítás résztvevői­nek azért, ha esetleg a kiállítás csak egy nagy és tagadhatatlanul szép parádé lesz. A kiállítások haszna fölött disputálni nem lehet. A példák maguk bizonyítanak, már pedig .példák bőven akadnak. A külföldön sűrűn rendeznek kiállításokat, a praktikus angoloktól és alapos németektől kezdve az ismeretlen exotikus államokig mindenfelé. Ha nem volna a kiállításnak kézzelfoghatá haszna — nagyon világos bizonyiság — nem hoznának érte áldozatot olyan országok és városok, melyek nincsenek arra utalva, hogy csak azért csináljanak eféle parádés látvá­nyosságot hogy a külföld figyelme feléjük forduljon hogy észrevegyék őket. A kiállítás tehát elvitázhatatlanul szüksé­ges, hasznos, okos valami, de — nem min­den formájában. Egy kiváló szakértője a kérdésnek a következőket mondja neküknk erről a problémáról: A kiállítások terén nagy átalakulások tör­téntek. Azelőtt régen mindenfelé arra töre­kedtek hogy általános jellegű, sőt ha lehet­séges, világkiállításokat rendezzenek. Ez a rendszer, mint bebizonyosodott, nem vált be. Ki lehet mondani, hogy az általános kiállítá­sok ideje lejárt. Nem úgy értendő ez, hogy világkiállításokat nem kell rendezni, hanem' országos keretek között maradni, s mindent bemutatni amit egy ország ereje produkál. Sokkal jobbnak látszik — s mindenfelé ezt a reczeptet követik — a világkiállítások ren­dezése valamely specziális ágazatból. A kül­földön mindenfelé ilyen kiállításoknak van a nagy ésf teljes sikerük, s ezek* rejtik maguk­ban a legtöbb tanulságot is. így rendeznek egészségügyi, építészeti, gyermekügyi, isko­lai, gép- és egyéb szakkiállításokat. Ez ki­próbált és jól bevált rendszer, melyet eset­leg kombinált formában csoportosítva is le­4M \mn rfvi rvgf mt a |tj |Y á|| j ELNÖK: W1NDISCH-GRÄETZ LAJOS HERCZEG. Gyógyaszu, szamorodni és asztali bo­rai felülmúlhatatlanok. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra ingyen küld. Központi iroda : Budapest, VI. kér., Teréz-körut 25. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents