Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1913-05-20 / 10. szám
1913. május 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 BORHEGYI borkereskedő F. BORHEGYI 1 BOR Budapest, V., Gizella-tér 4. (Saját ház) a legjobb: franczia és magyar pezsgőket, cognacot és likőrö Pinr7pk' Budafokon V ka- két gyári árakon. Belföldi borait <tz elsd hírneves bortermelőktől a ... L .. , , . , * , 7. legjutányosabb áron szolgáltatja. - Vidéki megrendelések gyorsan és rulet, Gizella-ter 4.. szám alatt. “ pontosan teljesittetnek. mélyzet elhelyezésével kénytelen foglalkozni és ennek tudható be a pinczérszakszervezet újabb keletit és már- már erősödő mozgalma is. Ismét ki kell emelnünk az ügynöki irodák káros voltát, mert tény ugyan,, hogy a munkaadók részére ingyen végzik a közvetítést, de annál busásab- ban fizettetik azt meg az alkalmazottal és ha a pinczér az ipartestületi ingyenes munkaközvetítőnél nem kap munkát, akkor kénytelen ügynöki irodához fordulni, és mikor ez megzsarolja, kényszerhelyzetében fordul a szakszervezethez. Miért is véleményünk szerint nemcsak a munkaadókat kell rábírni, hogy pinczér személyzetüket saját munkaközvetítőjüknél rendelje meg/ de kívánatos volna,, hogy az ipartársulat tekintélyének egész súlyával lépjen az ügynöki túlkapások ellen.« * Mindezekből kiviláglik, hogy a munkaadók nagy anyagi áldozatkészsége mellett sem prosperálhat az elhelyező-intézet. Legjobb volna visszatérni a régi rendszerhez. Személyzetét mindenki vegye onnan, ahonnan akarja. Háziasszonyok csapszáke mint szövetkezet. Az eset színhelye Ploma falucska, egy takaros kis község a svájczi St.-Gallen kantonban. Az odavaló férfi nép évek óta hallatja már keserves panaszát amiatt, hogy az egész községben »nincs egyetlen egy kocsma, ahol ünnep és vasárnapokon elszórakozhatnának«. Végre is hosszas tanácskozás után kérvénynyel fordultak a kantonális hatóságokhoz egy kocsmanyitás engedélyezése tárgyában. Ámde, mint a következmények mutatták, a férfiak a számadást az1 asszonyaik nélkül csinálták meg és ez; a könnyelműség kru- delisan megboszulta magát. Amint a dolog hire köztudomásra jutott, a falu asszonyai ugyancsak kérvénnyel fordultak a kantonhatósághoz, meggyőző érvekkel bizonyítva, hölgy a korcsma nyitásának engedélyezése feldúlná az egyébként jóravaló község békés nyugalmát s csak a férfi nép kicsapongását és a korhelykedést mozdítaná elő. És az asz- szonyok győztesen kerültek ki ebből á korcs- ma-párharczból, a csapszéknyitásból nem lett semmid Ám a férfiak sem hagyták magukat s nem akarván az asszonynép által való legyőzetés szégyenét elviselni, most már es- ténkint a szomszédos falukba sétáltak át és az ottani csapszékekben iddogáltak, ki készpénzzel fizetve, ki meg hozómra és csak a késő éjjeli órákban kerültek haza, jobbára mámorosán vagy nótás borközi állapotban — az asszonynép végtelen boszuságára. Mikor már a korhelykedés kezdett veszedelmessé válni, az asszonyok is akczióba léptek s gyűlést hiván össze, hosszas vita és kölcsönös magyarázatok után azt a határozatot hozták, hogy a kínos dilemmából való kiszabadulás czéljából szövetkezeti alapon egy községi csapszéket nyitnak s ekként a csapszék a község összes asszonyainak tulajdonát képezendi, amelyben felváltva heten- kint más asszony viszi az üzletvezetést és ugyancsak felváltva fognak benne maguk az asszonyok1 kiszolgálni is. A kanton hatósága, belátván az asszonynép igazát és jóravaló- törekvését, a csapszéket engedélyezte — s a korcsma pár hét előtt megnyílván, a férfiak csakhamar abbahagyták a szomszéd falukba való kirucczanásokat és az otthoni háziasszonyok vezette korcsmába kezdtek járni, sőt különösen meg is kedvelték a szép asszonyok szives és szeretetreméltóan előzékeny kiszolgálását. Ettől fogva .egyetlen fillér sem ment ki a faluból s a korcsmában elköltött pénz az asszonyokhoz került vissza. Az étel és ital pedig ebben a csapszékben a lehető legkitűnőbb és mindenekelőtt fölötte olcsó, amit érthetővé tesz a szövetkezeti alapom való berendezkedés és a^ nyerész-.' kedés teljes kizárása. A csapszék üzletviteli és házi szabályai ugyancsak mi kívánni valót sem hagynak. Aki már többet ivott, mini amennyi a szomjúsága . eloltására elég volna, az többet egy csepp alkoholt sem kap. Tizenegy órakor pedig leeresztik az ablak- redőnyöket, az esetleg benn levőket kitessékelik s lezárják a csapszék ajtaját, tudtára adva mindenkinek, hogy — most már elég, kiki mehet pihenőre, hogy másnap friss fejjel és erőteljesen láthasson a napi munkához. És ezóta nincs korhely ember Ploná- ban. Felsőbb szőlő és borgazdasági tanfolyam. Ä Budapesten szervezett felsőbb szőlő- és bor- gazdasági tanfolyamra az 1913—1914. tanévre a hallgatók fölvétele czéljából a földmivelésügyi miniszter pályázatot hirdetett. Äz előadások az egy évre terjedő tanfolyamon folyó év október hónap 1-én kezdődnek. Ä tanfolyamra kizárólag olyan pályázókat vesznek fel, kik a hazai gazdasági akadémiák valamelyikét sikeresen végezték. Ä tanfolyam díjmentes s a fölvett hallgató csak saját ellátásáról tartozik gondoskodni. Ä szegényebb sorsú és kitűnő vagy jeles oklevéllel biró folyamodók egész vagy fél állami ösztöndíjban részesülhetnek. Äz egész ösztöndíj havi egyszáz korona, a fél ösztöndíj havi ötven korona. Ä fölvétel iránti kérések a földmivelésügyi miniszterhez czimezve, folyó évi július 15-ig a m. kir. szőlő- és borgazdasági tanfolyam i g a z g a tó s á g á h o z (Budapest, II., Debrői-ut 15—17) nyújtandók be. Bővebb felvilágosítást a felsőbb tanfolyam igazgatósága és a (gazdasági akadémiák igazgatóságai nyújtanak. Országos kiállítás — hasznos kiállítás. A napokban felvetődött az eszme, hogy 1916-ban országos kiállítást rendezzünk. Ä hir napvilágrajötte óta történtek nyilatkozatok, hogy a terv még nem alakult ki teljes- sen, tudomásunk szerint azonban a legkomolyabban foglalkoznak már az illetékes körök ezzel az( eszmével, melynek megpendítő je a földmivelésügyi miniszter. Húsz esztendő telne el az uj kiállítás dátumáig azóta, hogy 1896-ban a millenáris kiállítás megnyílott. Különbözőképen bírálták el ennek a nevezetes históriai dátumhoz kötött kiállításunk erkölcsi és anyagi eredményeit, s éppen igy máris sokféle felfogás alakul ki arra nézve, hogy mi várható egy újabb országos kiállítástól. Mit várhat ettől elsősorban a kereskedelem, az ipar, <zl magyar vállalkozás. Szabad-e, vagy lehet-e rendkívüli áldozatokat hozni igy az államnak, a fővárosnak, mint a kiállítás résztvevőinek azért, ha esetleg a kiállítás csak egy nagy és tagadhatatlanul szép parádé lesz. A kiállítások haszna fölött disputálni nem lehet. A példák maguk bizonyítanak, már pedig .példák bőven akadnak. A külföldön sűrűn rendeznek kiállításokat, a praktikus angoloktól és alapos németektől kezdve az ismeretlen exotikus államokig mindenfelé. Ha nem volna a kiállításnak kézzelfoghatá haszna — nagyon világos bizonyiság — nem hoznának érte áldozatot olyan országok és városok, melyek nincsenek arra utalva, hogy csak azért csináljanak eféle parádés látványosságot hogy a külföld figyelme feléjük forduljon hogy észrevegyék őket. A kiállítás tehát elvitázhatatlanul szükséges, hasznos, okos valami, de — nem minden formájában. Egy kiváló szakértője a kérdésnek a következőket mondja neküknk erről a problémáról: A kiállítások terén nagy átalakulások történtek. Azelőtt régen mindenfelé arra törekedtek hogy általános jellegű, sőt ha lehetséges, világkiállításokat rendezzenek. Ez a rendszer, mint bebizonyosodott, nem vált be. Ki lehet mondani, hogy az általános kiállítások ideje lejárt. Nem úgy értendő ez, hogy világkiállításokat nem kell rendezni, hanem' országos keretek között maradni, s mindent bemutatni amit egy ország ereje produkál. Sokkal jobbnak látszik — s mindenfelé ezt a reczeptet követik — a világkiállítások rendezése valamely specziális ágazatból. A külföldön mindenfelé ilyen kiállításoknak van a nagy ésf teljes sikerük, s ezek* rejtik magukban a legtöbb tanulságot is. így rendeznek egészségügyi, építészeti, gyermekügyi, iskolai, gép- és egyéb szakkiállításokat. Ez kipróbált és jól bevált rendszer, melyet esetleg kombinált formában csoportosítva is le4M \mn rfvi rvgf mt a |tj |Y á|| j ELNÖK: W1NDISCH-GRÄETZ LAJOS HERCZEG. Gyógyaszu, szamorodni és asztali borai felülmúlhatatlanok. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra ingyen küld. Központi iroda : Budapest, VI. kér., Teréz-körut 25. sz.
