Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-04-20 / 8. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1912. április 20. Szimon István Csemege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. BUDAPEST, V. KERÜLET, VÁCZI-KÖRUT 12. SZÁM. ... TELEFON 129—50. esetleg a kismértékbeni elárusitások száma a minimumra korlátoztassék, végre hogy a kismértékbeni elárusítók a korcsma- szerű kiméréstől eltiltassanak. Előadó: dr. Szabó László szombathelyi ügyvéd. II. Indítvány: Az 1888. évi XXXV. t.-c. 7. §., illetőleg a törvény végrehajtása tárgyában kelt utasítás 5. §. helyes alkalmazása tárgyában Előadó: Qundel János (Budapest). III. Indítvány: Az italmérési illeték évenkénti újbóli megállapításának megállapításának megszüntetése tárgyában. Orvoslása azon törvénybe ütköző eljárásnak, mely a vidéki italmérési engedélyeknek évről-évre is külön-külön magas dijak melletti megújítását követeli. Előadó Boór József, a komáromi ipart, ügyésze. IV. Indítvány: A kimérések számának az egész országra vonatkozó végleges megállapítása. Előadó: Kuncz János (Sopron.) V. Indítvány: A vidéken alkalmazásban levő italmérési illetékek fokozatbani beosztása, t. i. 75 frt, 50 frt, 40 írttal, mint helytelen módosítandó és 4 fokozatba — 125 frt — osztandó be, sőt az italmérési illeték eltörlendő és az illeték a kimérés alá került mennyiség szerint lenne megállapítandó. Az italnemekkel való házalásra, mint különben is tiltott cselekményre, a hatóság legszigorúbb intézkedése esz- közlendő ki. Előadó: Privári Pál (Szeged). VI. Indítvány: A műbutorgyártást tilalmazó törvények szigorú alkalmazása. A bortermelői czim és jog használata csakis saját termésű boroknál engedhető meg, amennyiben pedig a forgalomba hozott borok a saját termést felülmúlják, a bortermelő köteles borkereskedői igazolványt kieszközölni. Előadó: dr. Flór is Endre, a pécsi társ. ügyésze. VII. Indítvány: A szállodás, vendéglős és korcsmáros iparnak a képesítéshez kötése. Előadó: Koch József (Budapest). VIII. Indítvány: A tanonczok egészségi ügyének rendezése és tanonczképzés s a tanoncz-iskolák szervezése. Előadó: Schalkház Lipót (Kassa). IX. Indítvány: Vasúti vendéglőknek pályázat utjáni betöltésénél tapasztalt sérelmek orvoslása. Előadó: Goldner Károly (P.-Ladány.) X. Indítvány: Országos magyar szállodás-, vendéglős- és korcsmáros-szövetség és nyugdíj-intézmény létesítése. Előadó: Bokross Károly (Esztergom). II. Az 1908 május 12-én Debrecenben tartott vendéglős kongresszus napirendje: 1. Jelentés a végrehajtó bizottság működéséről. Előadó: Gundel János. 2. A pénzügyminiszteri leirat és a reá vonatkozó végrehajtó bizottsági vélemé- nyes jelentés előterjesztése. Előadó: Gun- del János. 3. A kereskedelmi miniszteri leirat és a reá vonatkozó véleményes jelentés előterjesztése: Előadó: Olück Frigyes. 4. A tanoncz egészségügy rendezése, tanonczképzés és szakiskolák szervezése. Előadó: Giiick Frigyes. 5. A „magyar szállodások, venddéglő- sök és korcsmárosok országos szövetsége“ szervezkedése és országos nyugdij-egye- sület alapítása. Előadó: Bokross Károly. III. Az 1899. év augusztus hó 29-én Nagyváradon tartott vendéglős kongresszus napirendje: I. A kongresszus megnyitása. II. Elnök és társelnökök választása, jegyző kijelölése. III. Jeletés a végrehajtó-bizottság eljárásáról. Előadó: Gundel János, végrehajtóbizottsági elnök. VI. A szakoktatás terjesztése és ezzel kapcsolatban a képesítés kérdése. Előadó: Glück Frigyes, a budapesti szakiskola bizottságának elnöke. V. Országos magyar vendéglős-szövetség szervezése. Előadó: Bokros Károly Budapestről. VI. A magyar királyi földmilésügyi miniszter protektorátusa alatt szervezkedő országos központi borászati szövetkezettel szemben elfoglalandó álláspont. Előadó Schleifer Lajos, Esztergomból. VII. A vendéglői záróra és a rendőri dijak szabályozása, illetőleg eltörlése érdekében teendő lépések. Előadó: Hauer Bertalan Debreczenből. VIII. Indítványok előterjesztése. IV. Az 1900. év szeptem 12-én Aradon tartott vendéglős kongresszus napirendje. I. A kongresszus mngnyitása. II. Elnök és 8 társelnök választása, jegyzők kijelölése; — a jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése. III. Jelentés a végrehajtó-bizottság eljárásáról. Előadó : Gundel János elnök. IV. Jelentés a szakoktatás kérdésében. Előadó: Glück Frigyes, a budapesti szakiskola bizottságának elnöke. V. Az idegen forgalom emelése. Előadó: Stadler Károly. VI A magyar vendéglősök országos szövetsége. Előadó: Bokros Károly Budapestről. VII. A magyar vendéglősök országos szövetségének megalakítása: 1. Alapszabályok elfogadása. 2. Tisztikar megválasztása. 3. Esetleges indítványok. VIII. Indítványok előterjesztése. IX. Intézkedés a congresszus határozatainak végrehajtásáról. 1900. évben megalakult a „Magyar vendéglősök országos szövetsége“ s azóta a szövetség programmja tárja föl a vendéglősök összes bajait és kívánságait s kellő megvitatás végett minden évben közgyűlése napirendjére tűzte az aktuális kérdéseket. S valóban elmondhatjuk, hogy nem volt a vendéglősöknek olyan álmuk, mely az elmúlt 12 alatt szőnyegre ne került volna. Annyira ismerjük tehát iparunk minden baját, hogy az előre hirdetett Kassai kongresszus nem adhat semmi újat, legfeljebb imitálja 37 éves pro^rammunk egyes pontjait. Ámde azt hisszük ez az utánzat is nagyon kezdetleges, nagyon gyönge lesz. Mi célja lehet tehát e sajnálatos különcködésnek, az erők szétforgácsolásának, az egységes testületi szellem hátráltatásának, gyöngitésének és ez által karunk tekintélye lejáratásának ? Meri e hinni és nyíltan vallani a székesfővárosi vendéglősök és korcsmárosok ipartársulata, hogy rátermettebb, hivatottabb a vendéglősök érdekeinek képviseletére, közügyeinek elintézésére, mint nagymultu és tekintélyben, Lefolyásban, erőben és cselekvőképességben magasan felette álló anyaipartársulat ? Azt hisszük: ezt csak beteges fantázia képzelheti, de józan megfontolással meggyőződésként vallani nem lehet. Marad tehát egy másik gondolat, egy valószínű feltevés, mely azonban nagyon szomorú világot vet a vendéglőskar egyik töredékére. Az t. i., hogy ott nem kartársaink viszik a vezérszerepet. Ok csak eszközül szolgálnak egyrészt a telhetetlen hiúság legyezgetésében, másrészt áldozati báránykák önczélukat kereső pogány papjaik házi oltárán. Mennyi munka, mennyi küzdelem és mennyi siker bizonyítékát és mennyi jótétemény soha el nem enyésző emlékét őrzi ipartársulatunk, ezt csak olyan ember tudja értékelni és megbecsülni, aki részese volt immár egy emberöltőn át kifejtett ernyedetlen tevékenységének, vagy legalább alkalma volt és nem sajnálta idejét állandóan figyelémmel kisérni ipartársulatunk életét. Száz, meg száz esetben emelte fel tiltakozó szavát, ha iparunk valamely sérelmét kellett elhárítani, ha iparunk létalapját: az italmerési jogot bitorolták illetéktelen elemek, vagy ha iparunkat vakmerő kihágással akarták némelyek egyszerűen kisajátítani. Az állami italmérési jogról szóló 1888. évi XXXV. t.-c. módosítása és ezzel kapcsolatban a szatócsk, fűszeresek, csemegekereskedők, czukrászok, hentesek és kávésok italmérési jogának korlátozása. a vendéglősipart engedély nélkül gyaSzent Margitszigeti tiditőviz- ■ •• A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. =■ Telefon utján adott rendelések egész nap és éjjel is felvétetnek. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. Szt.-Margitsziget gyógyfürdő felügyelősége saját kezelésében. — Minden jobb füszerüzletben és vendéglőben kapható. Telefon 36—52.
