Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-04-05 / 7. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1912. április 5. Szimon István Csemege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. BUDAPEST, V. KERÜLET, VÁCZI-KÖRUT 12. SZÁM. — TELEFON 129—50. távozni nem szabad s ugyancsak nem hosz- szabbithatja meg önkényesen a cseléd a kimaradásra szánt időt. Látogatókat gazdája, vagy gazdaaasszonya engedélye nélkül a cseléd nem fogadhat. A gazda köteles a férficselédeknek hetenként legalább, fél nap, a nő ésjgyermekcselé- deknél kéthetenként legalább fél nap szabad, kimenő időt engedélyezni s ha a cseléd kívánja ez a szabad idő vasár, vagy ünnepnapokra határozandó meg már a szerződéskötéskor. A felmondási idő két hét, mely kölcsönös megegyezéssel három napra korlátozható. A cseléd felmondás és kártérítés nélkül nyomban elbo- csájtható: ha vállalt munkája végzésére alkalmatlan, ha engedetlen, vagy feleselő, ha tettle- gességre vetemedik, vagy becsületet érintő pletykákat mond a gazdájáról, vagy annak bármely családtagjáról, ha a tűzzel — figyelmeztetés dacára — könnyelműen bánik, ha kínozza a reá bízott állatokat, ha tisztátalan, ha részeges, ha a gazda engedélye nélkül éjjelen át is kimarad, végül ha tizennégynapi szolgálati idő alatt a gazda hibáján kívül szolgálatképtelenné válik. Viszont a cseléd is rögtön elhagyhatja szolgálati helyét, ha az egészségét, vagy becsületét veszélyeztetik, ha szolgálatadója ro- szul bánik vele, vagy rendetlenül, pontatlanul fizeti, ha nem ád neki kellő élelmezést. Beteg cselédjéről a gazda két hétig, ha már félévig szolgált nála, négy hétig gondoskodni tartozik. Az elbocsájtás bizonyítványba nem szabad olyan megjegyzéseket Írni, mely a cselédnek uj helyre való szerződését megnehezítené. Egyes tárgyak elveszése esetén a gazdának joga van tanú jelenlétében a cseléd holmijátiátkutattni s ha ez ellen va cseléd tiltakoznék, az átkutatás hatósági személy, csendőr igénybe vételével történik meg. íme egy törvényjavaslatot, mely a cseléddel szemben megvédi a gazda, a gazdaasz- szony, a gazda családtagjainak érdekeit s véget veti a mostani szokásos cselédnyelvelé- seknek, engedetlenségeknek, de más részről méltányosan megvédelmezi a cseléd jogait és érdekeit is. Nálunk is hasonló törvényre volna szükség, akkor a cseléddel való boszan- kodás ki lévén zárva, sok fiatal korcsmárosné és vendéglősné nem öregedne és nem őszülne meg időnek előtte. Egy vendéglősné. Termelők hitelnyújtása a korcsmárosoknak. A „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületében« felvetetett az az eszme, hogy az itthoni borforgalmat azáltal lehetne leginkább növetni, ha a szőlőbirtokosok, illetve bortermelők a vendéglősöknek, korcsmáro- soknak borbevásárlásaik alkalmával nagyobb hitelt engedélyeznének. .Hivatkoztak arra, hogy a sörgyárosok is azzal emelték a sörforgalmat, hogy különösen kiskorcsmárosok- nak hitelbe adnak sört, sőt teljesen uj embereknek azzal teszik lehetővé a korcsmanyitást, illetve átvételt, hogy az abban szükséges átvételi ár egyrészét előlegezik azzal a kikötéssel, hogy csak az illető sörgyár sörét mérik ki. A bortermelők által a korcsmárosok- nak nyújtandó hitel eszméjét azonban elvetették azzal az indokolással, hogy amit a sörgyáros megtehet, az nem teheti meg a bortermelő, mert ez rendesen távol lakik a vendéglőstől s igy különösen a kiskorcs- márosoknál a követelés behajtására sok utánjárással, kellemetlenséggel járna.; Felhoz- hozták indokul azt is, hogy a sörhitelnyuj- tással, sőt részben az üzleti tőkének telőlegezé- sével tanulatlan, képzetlen kontárelemeket, szabadítottak rá versenytársul arra a régi, képzett magyar vendéglős- és korcsmáros iparosságra, mely mindenkor a legnagyobb a leglelkiismeretesebb forgalomba hozása volt a magyar termelők borainak. Ezt a példát pedig követni a régebbi gyakorlott magyar vendéglősség és korcsmárosság — mely mindenkor a saját tőkéjével dolgozott és dolgozik — existenciiáját megrontani nem lehet a magyar szőlőbirtokosok érdeke. • Korcsmárosiparról, a korcsmá- rosi szakképzettségéről. Irta: Pammer Ferencz. A szőlősgazdák, bortermelők is belátták a vendéglősiparnak képesítéshez való kötését, hogy mennyire érzik annak szükségét bizonyítja a „Borászati Lapo“ alábbi czikkelye : Jelenlegi ipartörvényünk alábbi fogyatékosságára óhajtom az illetékes tényezők figyelmét felhívni azért, hogy az megfele- lőleg módosítható is legyen. Ipartörvényünk valamely iparágnak gyakorlását annak szakszerű ismeretéhez fűzi. Vagyis a suszternek, mielőtt az iparengedélyt nyerhetne, 3—4 évig inaskodni, iparát, mesterségét tanulnia kell. Vagy pedig, hogyha valamelyik iparüzőnek úgynevezett szabadulólevele nincs, iparát csak úgy gyakorolhatja, hogyha szakképzett (felszabadult) üzletvezetőt tart. Sajnos azonban, hogy ipartörvényünk ezen üdvös rendelkezése a fcormérőkre, korcsmárosokra nem terjeszkedik ki ; korcs- márosipart válthat ma minden jó erkölcsű egyén űzendő iparának legcsekélyebb szakismerete nélkül. Ezen visszás állapotnak meg is van a maga természetes következménye ; daczára annak, hogy elsőrendű bortermő államban élünk, talán sehol a világon annyi rosszul kezelt, virágos, darabizü, hordóizü, eczetes, főfájást okozó, kénezett bort a fogyasztóközönség elé nem taláinak, mint minálunk. A jobbizlésü fogyagyasztóközönség természetes inkább lemond a rosszul kezelt bor ivásáról s kénytelen a jobban kezelt sört fogyasztani. Sokan a borfogyasztás csökkenésének okát kutatják, azt hiszem a fent elmondottakban annak egyik lényeges okára mutattam rá. Hogy a rosszul kezelt bor a borfogyasztás csökkenésének lényeges oka, igazolja azon körülményt is, hogy úgy falvakon, mint városokban a borfogyasztók tömegesen keresik fel azokat a borméréseket, ahol jól, tisztán kezelt bort mérnek. Véleményem szerint a korcsmáros ipart űzőktől is megkövetendő volna, hogy iparuk szakismeretével bírjanak, tudják borukat egyszerűen tisztán kezelni s kimérni. Ha tudunk husvizsgálókat stb. szakembereket kiképezni, miért ne tudnánk korcsmá- rosokat is ? Véleményem szerint a korcs- márosipar üzését is a borkezelés elemi ismeretéhez kellene fűzni. A borkezelés ezen elemi ismeretét a budafoki m. kir. pinczemesteri tanfolyamon és a m. kir. vinczellériskolákban felállítandó időszaki szaktanfolyamon sajátíthatnák el a jövő bormérői és iparigazolványt csak innét nyert bizonyítvány alapján nyerhetnének. Városokban felállított pinczériskolák- ban pedig kellő képzettséggel bíró szakemberek oktatnák a jövő vendéglősnemzedéket a borkezelés elemeire. Jelen czikkem megírására az egész országban felhangzott azon panasz készleteit, hogy : bortermelő államban élünk s mégsem lehet bort inni (már t. i. élvezhetőt), mely jogosult panasznak okát elsősorban korcsmárosok által (tisztelet a kivételnek) forgalomba hozott rosszul kezelt bornak tulajdonítom, melyen ipartörvényünk megfelelő módosításával is segíthetünk, mire az érdekelt tényezők figyelmét ismételve felhívni bátorkodom. R vendéglősök mozgalma, Ipartársulatunk vezetősége a következő közérdekű, felvilágosító közleményt tette közzé egyik legelőkelőbb lapunkban a „Budapesti Hirlap“-ban : A magyar vendéglős-ipar évtizedek óta vajúdó kérdéseinek elintézése és a vendéglősök helyzetének megerősítése érdekében a főváros legtekintélyesebb vendéglősei évekkel ezelőtt mozgalmat indítottak azzal a czéllal, hogy a testületekre szakadt vendéglős-iparosságot egy nagyszabású középponti szövetségben tömörit- sék. A mozgalom, amelyet a székesfővárosi szállósok, vendéglősök és korcsmáro- sok ipartársulata vezetett, Olück Frigyes ipartársulati elnök irányítása mellett a Magyar Vendéglősök Országos Szövetsé- gé-nek megalakításában jutott kifejezésre. Szent Margitszigeti üditőviz ■ A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. Telefon utján adott rendelések egész nap és éjjel is felvétetnek. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. Szt.-Margitsziget gyógyfürdő felügyelősége saját kezelésében. --------- Minden jobb füszerüzletben és vendéglőben kapható. Telefon 36—52.
