Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-02-20 / 4. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1912. február 20. Réz- és nikkelfémbútor elpusztíthatatlan világhírű Mannesmann forrasztás- nélküli aczélcsövekbői Azonkívül vasbutor minden kivitelben. — Hálószobák szanatóriumok berendezéséhez. — Szállodák berendezésénél specziáSis ajánlatok. — Tessék árjegyzéket kérni. Szállodások és vendéglősök kedvező fizetési feltételekben és árengedményben részesülnek. Urban S. L. Budapest, V., kerület, Nádor-utcza 17. szám. ezt a tudást elsajátítani. Azt tartják, hogy nincs köszönet benne, nincs mellette kellő haszon, hiszen a sör jól, simán, nagy tömegben fogy, azzal nem kell bajlódni és szépen megtölti a bugyellárist. Nagyon sok továbbá Önök között a nem ebbe a szakmába való ember. Képzett emberük oly ritka, mint a fehérholló. De valamennyi, aki ezt a mesterséget űzi, rövid idő alatt meg akar gázdagodni és persze olyan eszközökkel is dolgozik, amelyet más foglalkozásában talán rostéit volna alkalmani. A bor sokat bir el, különösen vizet és ezt a vizet pénzzé lehet változtatni. Így dolgozik elég sok budapesti korcsmáros 50—100°/o-ra. Ne rekrimináijunk tovább, hanem ejtsék meg módját annak, hogy a vendéglősök egyenesen a termelőktől is vásárolhassanak borokat, tanulják meg a borkezelést (ne engedjék meg, hogy teljesen tudatlan emberek kompromittáiják az Önök egész testületét) és őrizzek ellen Önök egymás üzemét. Küszöböljék ki azokat az élősdie- ket, akik tudatlansággal és hamisításokkal aláásák a vendéglősipar tekintélyét és bizalmát. Végül elégedjenek meg a rendes polgári haszonnal és ne keressenek aranybányát a korcsmában. Ha mindez be fog következni, akkor fog csak igazán kitűnni, hogy — nekem volt igazam abban, amit eddig állitottam és szemükre vetettem. * Közöltük e védekező czikkelyt. Abban igaza van t. kollegánknak, hogy kö/.tünk sok a nem ebbe a szakmába való ember. Azért mig a képesítést el nem nyerhetjük, ez az állapot meg nem változtatható. Vendéglős-képzésünk. Mint a napilapok is jelentették, a Magyar Vendéglősök Országos Szövetségének tanulóügyi szakosztálya Palkovics Ede elnöklésével ülést tartott a vendeglősinas-kép- zetes reformiát czélzó indítvány tárgyában. Az ősszel tartott szövetségi gyűlésen ugyenis Palkovics Ede indítványozta, hogy a jövőben csak olyan ifjakat vegyenek föl vendéglősinasnak, akik a középiskola négy osztályát elvégezték. A nagygyűlés elvben hozzájárult az indítványhoz és utasította a szakosztályt, hogy a kérdést tanulmányozza és a legközelebbi nagygyűlésen tegyen jelente st. A mostani értekezleten, amelyre a vidéki ipartársulatok elnökei és a szak- skolák igazgatói voltak meghiva, megjelentek: Szeged, Győr, Debreczen, Pécs, kiküldöttei és a szokosztály budapesti tagjai közül: Kommer Ferencz. Nagy Sándor dr. ipartársulati ügyész és Walter Károly, aki fejtegette az indítvány nagy jelentőségét. A jelenvoltak hozzászólása után az indítványt egyhangúan elfogadták. Azt hisszük, nincs Magyarországon a vendéglős ipar fejlesztéséért lelkesülő vendéglős, szállodás, korcsmáros, aki Palkovics Ede indítványát ne helyeselné. Kérdés azon, hogy vendéglős tanonczul kapunk-e elegendő négy középosztályt végzett fiút. Az iskolai év vegén éppen a „ Vendéglősök Lapja“ hívta fel a szegényebb sorsú középosztály tagjait arra, hogy négy középiskolát végzett fiaikat adják a szállodási, vendéglősi pályára Ez a pálya ma már megbecsült foglalkozás, különösen a nagyvendéglős ipar terén s jövedelmezőség tekintetében fölötte áll a legtöbb ipari és kereskedelmi szakpályának s az ifjúnak mindjárt a pályára lépés kezdetén van tisztes kis jövedelme. Lapunk felhívásának lett is eredménye, de azért a mi közönségünk nagy része még ma is nagyon elfogult a vendéglős pálya iránt. Jeget keli még itt törnük ezen az elfogultságon, a mai szállodás, vendéglős ipar erkölcsi, szellemi és anyagi téren való bemutatásával s annak feltüntetésével, hogy ma akár a latainer, akár a kereskedelmi, akár a más ipari pályán sokkal később, sokkal nehezebb a boldogulás, mint a vendéglős, szállodás pályán, hí arra való és termett a vállalkozó fiatalember. Erre nézve példákat is tudná ik bemutatni, de arra is, hogy ma már számos felsőkereskedelmi iskolát végzett fiatalember működik a vendéglős ipar terén. De van a dolognak egy másik oldala is- Ha már kimondják, hogy a pinezérszakis- kolába csak négy középosztályt végzett ifjak vehetők fel, akkor ott olyan tanerőkről is kell gondoskodnunk, akik ez ifjak tovább képzésére is képesek. Nem a vidékről szólunk, de éppen itt Budapesten vendéglőstársaink panaszkodnak, hogy a pin- ezérfiuk a szakiskolában még jól számolni sem tanulnak meg, idegen nyelvbeli oktatásuk pedig nagyon is hiányos. A budapesti pinczérszakiskola tanitója most Walter Károly, akit már régen léptettek elő igazgatóvá, s akinek csak elemi iskolai tanítói oklevele van. 0 tehát egyáltalán nem alkalmas a négy középiskolát végzett vendéglős-tanonezok tovább oktatására. Pedig hogy jó családokból való, négy középosztályt végzett ifjakat nyerjük a jövő pinezéreiül, ehhez szükséges, hogy mindentekintetben bizalmat keltsünk pin- czérszakiskolánk iránt, amit úgy érhetünk el, ha kellő szakértelemmel és tudással rendelkező tanférfiakat alkalmazunk ott tanerökül. Ilyeneknek a fővárosban — hála Istennek elég bővében vagyunk — akik közül a legkiválóbbak is szívesen vállalkoznak a budapesti vendéglős szakiskola tanári állására. Nem önmagukat czimmel dekoráló akarnokok, hanem képzett, tudós férfiak hivatásaként lelkesülő tanerők kellenek oda. Ki tartozik viselni a borvizsgálati költségeket? E kérdésre a felelet az, hogy marasztalás esetén a hamis bor gyártója, ha pedig a hivatalból megindított vizsgálat nem eredményezi a vádlott megbüntetését, — az államkincstár. Van azonban harmadik eset is, melyről eddig a szabályok nem intézkednek. Ez az hogy ha magánfél feljelentése alapján tetjesittetik a borvizsgálat, ki kötelezhető a költségek megtérítésére, ha a bor nem bizonyult ugyan hamisnak. de hibásnak és igy a gyanúra okot adónak találtatott? E kérdésben a belügyminiszter 792—1911. sz. alatt hozott elvi jelentőségű határozata szolgálhat irányadóul, mely a következő eljárás alapján keletkezett: M. Lajos feljelentette L. Jakabot hamis bor gyártásának gyanúja alapján, azt állítva, hogy az L. Jakabtól vásárolt bor hamisitottnak tűnik fel. De megjárta vele, mert a borvizsgálat kiderítette, hogy a vásárolt bor valódi bor, minek folytán panaszost az első és másodfokú eljáró hatóság 91 K borvizsgálati és eljárási költség megfizetésére kötelezte. Harmadfokon azonban a belügyminiszter felmentette M. Lajost a költségek megfizetése alól s az eljáró hatóságot utasította, hogy a költségek megtéritése végett a földmivelési minisztert keresse meg. Az indokolás szerint M. Lajos azére nem kötelezhető a vizsgálati költségek megtérítésére, mert habár a megvizsgált bor nem is volt hamis, de ecetes és penészes lévén, a feljelentő előtt tényleg gyanúsnak tűnhetett fel s neki a feljelentés megtételére okot adhatott. Uj szállodák és vendéglők a Tátrában. A Tátrában lévő vendéglőknek, szállodáknak a múlt nyáron 18.600 vendégük volt s ebből külföldi öfezer. Ha a föld- mivelésügyi minister tátrai fürdőfejlesztési politikája sikerül, akkor ez a vendéglétszám néhány esztendő múlva megötszöröződik, tiz esztendő múltán pedig legalább tízszer annyi, vagyis kétszázezer vendég lesz. E terv szerint ugyanis uj szállodák, uj vendéglők épülnek modern fénynyel és COGNAC CUBA-DÜROZIER & 0 FRÄNCZIA GOGNAGGYÁR PRO MONT OR. — ALAP1TTAT0TT 1884. ■ 0
