Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-12-05 / 23. szám
1912. deczember 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 NAGY IGNACZ e pinczefelszerelési czikkek üzlete ■ Budapest; VII.; Károly-körut 9. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát mindennemű pinczefelsze- reCési czikkekben úgymint: borszivattyuk, gummicsövek, rézcsapok, palaczkdugaszolok és kupakolók kisebb és nagyobb hollandi és asbest szütökészüiékek, boros palaczkok, parafaguda- szok, továbbá különféle rendszerű borsajtók, szölőzuzók, erjesztő tölcsérek, faedények, permetezők raffiában stb., stb. Saját palaczkkupak gyár Nagy és Watzke = Pinggau. = Ezüstlakodaiom. Herz R Rezső fővárosi .vendéglős, az erzsébet-tári kioszk bérlője és kedves neje abból az alkalomból hogy ismerőseik ezüstmenyegzőjük alkalmával üdvözleteikkel halmozták őket el, ez utón is hálás köszönetüket nyilvánítják. Halálozás. Balogh Mihályné Schárhánn Ferencz fővárosi vendéglős anyósa, életének 63-ik évében múlt hónap 27-ikén jobblétre szenderült. Temetése nagyszámú előkelő közönség részvétele mellett ment végbe. Béke poraira! - Szentgyörgyi Ferenc kassai kávéháztulajdonos barátunkat és kedves nejét mély családi vesztesség érte, forrón szeretett Í5 éves Ferike fiuknak múlt hónap 19-ikén történt elhunytával. Mint a gyászjelentés is mondja »Lehullott az élet fájának egy fiatal hajtása!« A korán elköl- tözöttel angyal kellett az Égnek. A bánatos szülők találjanak, enyhülést a vallás vigasztaló erejében! Újévi üdvözletek. Régi szokásunkhoz híven az újév napján megjelenő számunkban közölni fogjuk mindazok újévi üdvözleteit kik azt előre megrendelik s a 2 korona közlési dijat legalább is folyó hó 22-ig beküldik. — A »Vendéglősök Lapja« kiadó- hivatala. Nemesszivüség. M a 1 o s i k Antal, ipartársulatunk örökös diszelnöke, ki nem régen oly fejedelmi alapítványt tett az elszegénye- det vendéglősök részére, szülővárosát pedig harangokkal és egy remekalkotásu szentháromság szoborral látta el, újabban nemes szive sugallatának ismét fényes ta- nujelét adta. Ugyanis a -»Magyar Szakírók Országos Egyesülete« múlt hónap 24-ikén ünnepelte fennállásának 10 éves évfordulóját, mely alkalommal az egyesület elnökéhez a következő levelet intézte: »Ngs. Gelléri Mór urnák, kir. tanácsos,; az Orsz. Iparegyesület igazgatója stb. Budapest. Nagyságos kir. tanácsos Ur! Szeretve tisztelt barátom! A »Magyar Szakírók Országos Egyesülete« ,f. év november 24-ikén tartandó tizedik jubiláns közgyűlése alkalmából országszerte osztatlan közbecsülésben álló személyed iránt viseltetett nagyrabecsülésemnek és őszinte baráti szeretetemnek kívánom látható jelét adni, mikor az általad létesített »Magyar Szakírók Orsz. Egyesülete«, nevedet viselő »Gelléri Mór alapja« gyarapítására 500, azaz ötszáz koronát ajánlok fel és arra kérlek, szíveskednél ezen elhatározásomat egyesületed közgyűlésének bejelenteni. Több mint négy évtizeden át a szakirodalom terén, a társadalmi életben és számos emberbaráti intézményben megszakítás nélkül kifejtett eredményes és sokoldalú munkásságod rég megszerezte már neked azt az elismerést, melynek birtokában nyugodtan tekinthetsz vissza munkádra és nagy alkotásaid hosszú sorára és ezért' boldog vagyok, hogy ma, amidőn a szakírók jubiláns közgyűlésén újból egy hézagpótló, közhasznú ás nagy jövőre hivatott alkotásodnak ünnepnapját ünnepeled, ünneplő, szerető és tisztelő barátaid sorában én is helyet foglalhatok. Fogadd egyebekben kiváló tiszteletem és igaz nagyrabecsülésem biztosítását, melylyel maradok igaz barátod«. A közgyűlés e bejelentést lelkes éljenzéssel és tapssal vette tudomásul. Egy régi lakoma. Nemcsak a mai, hanem a régi Amerikában is a szertelenség és a mértéktelenséég vitte az uralkodó szerepet, úgy, hogy bizonyos dolgokban már az akkori emberek se ismertek határt. Legalább is ezt lehet következtetni annak a lakomának leírásából, amelyet 1740-ben rendezett George Nevű barátai, a főnemesség s a papság tiszteletére, afölötti örömében, hogy yorki érsekké nevezték ki. A lakoma étlapját még ma is őrzik a londoni levéltárban, azonkívül egy krónikás külön is följegyezte, hogy mit fogyaszottak el a vendégek. Fölhordtak az asztalokra nyolczvan hízott ökröt, hat bikát, háromszáz disznót, háromszáz borjut, háromezer ludat, háromezer foglyot, száz házi nyulat, négyezer galambot, kétezer1 tyúkot, hétszáz fácánt, négyezer kacsát, négyszáz teknős békát, háromszáz csukát, ezer tányér geléet, egy sereg mellékételt, azonkívül háromezer hordó sört és száznégy hordó bort. A krónikás, aki följegyezte ezeket, megemlékezik arról is, hogy hányán készítették el az ételeket. A konyhában hatvankét udvarmester vezetése mellett kilenczszázhetven szakács és tizenöt szakácsinas működött. Annyi bizonyos, hogy a lakomára összegyűlt vendégek nem maradtak éhesen. Az élelmsszerhamisitók ősökre tekinthetnek vissza. Már a legrégibb időben is voltak olyanok, akik különösen a tejet szívesen hamisították. Puy de Dom városának levéltárában a közelmúltban régi okiratokat találtak, amelyek arról számolnak be, hogy miként büntették akkor a tejha- misitókat. »Aki a tejbe vizet kever, — igy szolnak a följegyzések, — annak a torkába hosszú nádszálat kell dugni és azon a hamisított tejet addig kell lecsurgatni, amig a gazember meg nem fullad.« — »Aki hamisított vajat mer eladni, — mondja tovább a rendelet, — azt pellengére kell állítani, a vajból pedig jókora darabot a fejére kell tenni és igy a napra kitenni a gyalázatost, hogy hallja, a gya- lázó, szidalmazó szavakat.« — »Ha valaki rossz tojást ad el, azt is ki kell kötni a szégyenfa alá, a tojásokat pedig szét kell osztani a gyerekek között, hogy azokat az arczába dobhassák, mert nem érdemel kíméletet az olyan hitvány, aki embertársai egészsége ellen tőr.« — így szólnak a régi írások. Igazán nem volna kár ezeket a rendszabályokat felújítani. A hosszú élet 5 aranyszabálya. Frederic könyvbarát, veit profeszor, ügyvéd történet- könyvbarát, volt profeszor, ügyvéd, történe- iró és utazó, most ünnepelte 81-ik születésnapját Hankhurstban, ahol jelenleg kertészkedéssel foglalkozik. A sok üdvözlő közt fölkereste őt egy hírlapíró is, aki az iránt érdeklődött, hogy az öreg tudós minek köszönheti vas egészségét? - Harrison szerint az egészségnek a következő 5 arany- szabálya van; 1. Tartózkodás dohánytól, szesztől és hasonló izgató dolgoktól. Nekem elég naponta egy falat ürühus és rizs-puddingU 2. Az asztaltól úgy kelj föl, hogy még legyen étvágyad. Az emberek túlsókat esznek. 3. Naponta legalább 2 órát sétálj a szabadban, akármilyen az idő. 4. Ne aludj többet 8 óránál. Aki sokat eszik, sokat dohányoz és keveset sétál, nem alhat jól. 5. De mindennél fontosabb: légy megelégedett azzal, ami van. A dolgokat fogadd nyugalommal. — Ami engem illett — folytatta — én boldog vagyok, mert olyan egészségesnek, frissnek érzem magamat, mint 20—25 éves koromban. Összes érzékeim épek, szemüvegre most sem szorulok. Á Kugler Henrik utóda Gerbaud r.-t. 1912. augusztus végén lezárt mérlegében 3 és fél millió K alaptőke mellett 1,849.612 (az előző évben 1,575.376) K bruttó jövedelmet mutat ki, amiből a bőségesen felszámított költségek és leírások levonása után 439.350 K tiszta nyereség marad a zelőző évi 332.697 K-val szemben. A társaságnak az adóköteles nyereség csökkentésére irányuló leírásait jellemzi, hogy értékcsökkenési alapjai három év alatt 1,331.127 K-ra növekedett a gyári épület és berendezés összesen 3,840.492 K mérlegszerű értékével szemben. A borravaló fizetés. Érdekes elvi jelentőségű döntést hozott a kereskedelemügyi miniszter. A szabadkai kerületi munkásbizto- sitő pénztár kihágási eljárást indított Láng János vendéglős ellen, mert egyik pinezérét csak húsz korona havi fizetéssel jelentette be, a pinezér borravalóból származó jövedelmét nem említette fel. A miniszter alsóbb fokú kihágási bíróságok ítéletével ellentétben kimondta, hogy a borravaló a fizetés kiegészítő része, mert nem tételezhető fel, hogy egy pinezér húsz korona fizetésért vállalkoznék oly terhes szolgálatra. A pinezé- reknek borravalóból álló jövedelme a betegség esetére való biztosítás alapjául vett bér vagy fizetés összegébe beszámítandó. E rendelet alapján á munkásbiztositó magasabb napibérosztályba sorozta a pinezére- ket, borbélyokat és kéményseprőket. COGNAC CZUBA-DUROZIER & CIE FRAKCZIA COMAC-GVÁR PROMNTOR. ■■■ Alapittatott 1884. ■■■
