Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-10-20 / 20. szám
V JliiMJEljrl^U^UlV LAPJA 1912. október 20. — Csak én vagyok. — Hát az ki, aki a túlsó házban lakik, aki a szobaasszonyokat is magánál tartogatja? — Az dr. X. ügyvéd. Közben, hogy a bonyodalom megoldódjék, belépett a szóban levő ügyvéd is, aki általános kaczagás közt tudtára adta a gali- cziainak, hogy igenis, — nemi ő a vendéglős, a nála volt úri ember nem pinczér, a két asszony nem szobaasszony, hanem az egyik az anyósa, a másik a felesége. A derék kazár azonban még mind ezek hallatán sem jö t zavarba, hanem egész lelkinyugalommal igy szólt az ügyvédhez:- Az nem tesz semmit. A maga lakása jobban tetszik nekem. Szívesen adok egy- korcna ötven fillért. Nem kaphatok ott szobát? A dohányzás. Aligha van még tárgy, melyet any- nyian és annyi oldalról kezdtek volna di, mint a dohányzás kérdését. Először a vallás rugaszkodott neki, majd az [illem és végül a higiénia. A vallás rohama nem tartott sokáig, mert ,a XVII. század közepén [minden buliázás, minden tilalom és pokoliüzzel való fenyegetés ellenére is derekasan elterjedt egész Európában, bár álta? lánossá csak a XV111. században lett. Amikor megengedték nagynehezen, akkor a hatóságok szorongatták ,meg, adóval sújtván a dohányost. Amikor ez is megvolt, meghódolt i'eíőtte minden terület, csak a szalon ajtaja 'maradt zárva. A cigaretta és szivar még nem ismeretes és a patriarchális pipa füstje ugyan csak csavarta a preciózi- tás kora hölgyeinek finnyás orrocskáját. Ezzel a füstokádó szörnyeteggel nem léphetett be sehová a chevalier, azért kitalálja a dohányzás elegánsabb és kecsesebb módját, a burnótozást, melyből egy csipetnyi szippantás kellemes tüszszentésre ingerli az orrot. A burnótozás a hajporos hölgyeket is meghódítja s polgárjogát a szalonban senki sem meri kétségbe vonni, legföljebb egy két túlzott poéta; például Schiller, Goethe azonban előkelő mozdulattal kezelte a bur- nótes szelenczét. Nálunk magyaroknál második hazára talált a dohány. A nagy pipáról és kevés dohányról szóló kurucz példaszó eléggé ékes dokumentuma ennek. A régi faragványos, cseresznyepirosra szitt tajtékpipák egészen külön müfajszámba mentek, melyet dicsekedve mutogattak egymásnak eleink. ’Később divatba jött a szivar és czigaretta s ekkor már olyan univerzális élvezet vloliil a dohány, hogy illik, nemillik okadatolással nem merte megtámadni senki. De jöttek az orvosok, akik kijelentették, hogy a dohány árt. Tépi, roncsolja az idegrendszert, mégrontja a tüdőt, butítja az agyvelőt. Erre a nagyhangú kijelentésre cáfol most rá dr. Fillibért amerikai orvos, aki fölötte! érdekes, lebilincselő előadásu könyvében élesen cáfolja ezeket az orvosi kijelentéseket, anfelyeket eddig a tudomány nem igazolt, nem bizonyított be, csupán egyes emberek szubjektív nyilatkozatai, melyek mindjárt elvesztik értéküket, mihelyt nikotin hatása ugyanis nem állandó, ez az inger múltán maga is elmúlik, utókövetkezése nincsen, legfeljebb a tömeges élvezetnél, de akkor sem a nikotin rossz hatása okoz zavart, hanem azok a preparáló vegyi szerek és mellékes termékek, melyekkel dohányt élvezhető formába gyúrják. A nikotinnak határozott baktériumölő, vagyis desinficziáló'hatása van, amely a szájüregben tenyésző mikrobákat és baktériumokat irtja. Ugyanez i a hatása a torokrészekr'e, melyeket nyálkaoldó hatásával tisztit. A hosszú és aprólékos tudományos magyarázat után kitér arra, hogy a doh'ány a legideálisabb, degkulturabb (élvezet, amelyet ember kitalált. Az európai embernek nemcsak a polgári élete kulturált, hanem az élvezete is. Mert mi a dohány a hasishoz és ópiumhoz képest, melylyel a keleti ember a fantáziák mámorába ringatja magát, s amelylyel megöli a jelent? Ártatlan füstölő, kishatásu izgatószer, melylyel fokozott agyműködést hoz létre, anélkül, hogy magát az agyvelőt megtámadná. Erre szükségünk van, úgymond könyve befejező oldalán, mint egyetlen barátunkra, amely buzdít, bátorít, elűzi unalmunkat, betölti álmatlan éjszakáinkat. Kanyargó füstje alakot ad szétfolyó fantáziánknak és csillapítja vérünk lüktetését. Ha valami nagyon rágódik a szivünkön, rágyújtunk egy könnyű illatos czigarettára és füstjével együtt szélnek eresztjük a but, bajt, bánatot. Nem szabad tehát bántani a dohányt, mondja a derék doktor, mert ezzel együtt 'egy nagyszerű élvezetet hajítunk el magunktól, amelyet nem pótolhat semmi, csak maga a — dohány. Társas reggelik. Október 25-én Hack István éttermében VII., Baross-tér 13. November 1-én Mindenszentek ünnepe, nem tartatik társas reggeli. November 8-án Malosik Róbert és Nándor vendéglőjében VII, Dob-utcza és Csen- geri-utcza sarok. November 15 én Schárhánn Jánosné vendéglejében VII., Akáczfa-utcza 12. November 22-én özv. Hruska Jánosné vendéglőjében VI., Podmaniczky-utcza 21. A „Főherczegi halászati Központ“ (Apa- tin) mai számunkban közölt hirdetését ajánljuk t. olvasóink figyelmébe. Löwenstein M. utóda Horváth Nándor cs és kir. udvari szállító (IV., Vámház-körut 4. Telefon 11—24. Évtizedek óta az ország legnagyobb szállodáinak, vendéglőseinek és kávéházainak állandó szállítója. Fióküzlet: IV-, Ttirr István-utcza 7. Telefon 11—48..) „Jó barátok“ összejövetelei: Október 23-án Kriszt Károly vendéglőjében, VII, Csengery-utcza 28. Október 30-án Sági József vendéglőjében IX , Gát-utcza 8. November 6-án Kerekes Pál urnái IX., Mester utcza 61. November 13-án Mayer István vendéglőjében IX-, Drégely utcza 7. November 20-án Pulai Gyula vendéglőjében Vili., Baross-utcza 6. November 27-én Tompa Lukács vendéglőjében IX., Márton-utcza 18. Deczember 4-én Moos György vendéglőjében IV., Hajó-utcza 31. Deczember 11-én Kovács Pál urnái Vili. Német-utcza 53. Deczember 16-án Kamarás Mihály vendéglőjében VIII., Köztemető-ut Teleky-tér sarok. Ebben az évben nem lesz több társasösszejövetel. KÜLÖNFÉLÉK. Szálloda-átvétel. Czegléden a vasúti állomással szemben levő „Korona“-szállodát Mede Mariska és Juliska vendéglős úrnők vették át s azt „Lon- donu-szálloda czímen tovább vezetik. Mede Mariska eddig az ottani „Vigadó“-vendéglőt birta, hol igen jó hírnevet szerzett magának. Az utóbbi időben elhanyagolt „Korona“-szállodát pedig jó konyhája, jó borai és olcsó szobaárai mellett már is f 1 enditette. Mede Mariska és Juliska nővérek 12 évig működtek a czeglédi pályaudvari vendéglőben is a nagy közönség teljes megelégedésére sok szerencsét kívánunk nekik! A „Jóbarátok“ két heti szünet után ismét megkezdték társas összejöveteleiket, legutóbb Németh Lajos kartársunk István-uti vendéglőjében voltak együtt nagy számban. Német Lajosné konyháját nem győzték dicsérni. A pénteki társas reggeli pedig Keszey Vincze Rákóczi-uti nagyvendég- iőjében volt, a jelenvoltak teljes elismeréssel voltak Keszey Vincze konyhája iránt. Dreher Antal serfőzdéi r. t. az előző évről áthozott 53.9ó4 (50.560) K nyereség-maradvánnyal együtt 1912 aug. végével lezárt mérlegében 15,561.113 K (az előző évben 12,002.042 K) bruttó jövedelmet ért el, a miből kamatbevétel 187.971 (150.833) K, az ingatlanok jövedelme 110.530 '(82.084) K, a sör hozama 15,208.647 (11,769.125) K volt. Kiadtak az ingatlanokra 447.692 (317.814) K-t, gépekre 168.300 (178.144)) K-t, adóra 9,428.648 (7,463.433) K-t, fuvarozásra 569.426 (424.264) KA, költségekre 4,812.008 (1,458! ^ ezer és 944) K-t, szerszámokra 69.211 (32 | ezer és 289) K-t, a kádármühelyre 1.069.860 I (630.338) !<-t; leírtak kétes követelések címén j 65.915 (87.158), és értékcsökkenésre 761.160 | (668.367) K-t. A tiszta nyereség tehát 1,168 ezer 892 K, mig az előző évben 741.281 K volt. A Haggenmacher kőbányai és budafoki sörgyárak r.t. 1912. augusztus végével lezárt mérlege szerint 7,556.328 K (az előző évben 4.927.667) bruttó jövedelmet számol el, amiből nyeremény-áthozat volt 36.245 (32.252) K, kamatbevétel 138.452 (98.845) K, házbér- jövedelem 34.882 (24.015) K, befolyt kétes követelések 9125 (0) K, árukon elért nyereség 7,772.555) K, Kiadtak: költségekre 2,438 ezer 896 (1,233.222) K-t, adóra 4,593.857 (tavaly 3,300.597) K-t, jégért 34.166 (52.250) Kit, biztosításért 15.251 (8135) K-t, leírásokra fordítottak értékcsökkenés czimén 80.000 és kétes követelések czimén 1211 (1467) K-t. A tiszta nyereség tehát 392.947 K, az előző 331.996 K-val izemben. Az igazgatóság a szept. 26-ra összehívott közgyűlésnek rész- vényenkint 40 K (5 százalék) osztalék fizetését fogja ajánlani, mint tavaly. Olcsó vendéglők hölgyek számára. Páris- ban, újabban olyan vendéglőket létesítenek^ amelyekben hivatással biró kisasszonyok, kiknek nincs idejük háztartásra, olcsón juthatnak ebédhez és vacsoráhaz. Eleinte azzal kísérleteztek, hogy nagy termekben gáz- főzeket állítottak föl, hol az asszonyok pár fillér díjért maguk is megfőzhették ennivalójukat. De ez az intézmény nem vált be és most már az olcsó vendéglők intézményével kísérleteznek. Az éttermekben ötven fillérért ízletes ebédet és vacsorát szolgálnak ki, anélkül, hogy ezeknek a vendéglőknek bármilyen jótékony színezete volna: egyszerűen üzleti vállalkozások. Fői égj a munkásnegyedekben létesitettek ilyen vendéglőket, de most már arra gondolnak, hogy az irodai alkalmazottak részére az üzleti negyedben is állítanak fel néhányat. Költségvetésük elég olcsó, miért a berendezés csupán az asztalokból és fenyőfa székekből áll. A kiszolgálást olyan szegényebb asszonyok végzik, kik abban (az időben nincsenek elfoglalva és ezzel is kereshetnek néhány frakot. Halálozás. Hark István fővárosi vendéglős kartársunk érzékeny családi veszteségben részesült, forrón szeretett édesatyja Hack Pál temesvári vendéglős elhunytá- val. A boldogult 89 évet élt s házasságának 62-ik évében folyó évi szeptember 13^ ikán jobblétre szenderült. Temetése a temesvári vendéglősök nagy részvéte mellett ment végbe. Béke poraira! Régi vendéglői illemszabályok. A régi világban sok minden nem úgy volt az emberi életben, mint azt most a társadalmi szokások megkövetelik. Egy genuai lap most elmondja, hogy a XVIII. századnak elejétől majdnem végéig mit engedtek meg és mit nem az előkelőbb vendéglőkben [és
