Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)

1912-05-05 / 9. szám

1912. május 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 a kiváló bőr- és lithiumos gyógyforrás, vese- és halhólyagbajok- nál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. SCHULTES ÁGOST Szinye-Lipóczi Salvator forrás-Vállalat, Budapest, V. Rudolf-rakpart 8. nik — bort is mérjenek. Ha zárt palaczkok- ban árulnának is bort az állami szeszüzle­tekben, az nem lenne utóvégre káros a ven­déglős és korcsmáros iparra, mert hiszen ma is árusitanak bort zárt üvegekben majíd min­den fűszeres üzletben. Amilyen nagy pénzszű­kében van a kormány, a amilyen sok pénz kell a katonai beruházásokra, az óriásmé- retü csatahajókra, szinte bizonyosra lehet venni, hogy imint Németországgban történik, 'nálunk Magyarországon, sőt Austriában is behozzák a szeszárusitási monopóliumot. Né­metországban arról is szó van, hogy az állami szeszárusitók egyenruhában járjanak. Való­ban nálunk is jól mutatna, ha az öreg Kohn Mór zsinoros sipkában mérné ki a magyar királyi pálinkát. Rz áruhitelezők kijátszása ellen. — A budapesti kamara akciója. — Dacára minden törvényes rendszabálynak, amelyek a csalárd üzletátruházások meggát- lására alkottattak, mégis elég nagy azoknak az eseteknek a száma — különösen az ország egyes vidékein a vegyeskereskedések és kis- korcsmák körében — amidőn az üzlettulaj­donos a hitelezőt csalárd fizetésképtelenség utján megkárosítja. Az eljárás recipije isme­retes : a páciens fizetésképtelenséget szimu­lálva, formális egyezséget ajánl; de oly mi­nimális kvóta kínálásával, hogy azt a hite­lezőknek vissza kell utasitaniok. Mivel ilyké- pen az egyezség meghiúsul, amit a ravasz adós eleve igen jól tud, valaminő «stromann», esetleg rokon által bírói foglalást vezetett maga ellen, az árverésen az árukészletet és berendezést potom áron megvásároltatja, hogy aztán nejének neve alatt uj életre kelve s a hitelezőknek, akiknek az áruja az üzlet­ben van, fittyet hányva, vígan tovább foly­tassa az üzletet. Azok, akik régi, és sajnos, nagyon sokszor bevált recept szerint igyekeznek vagyonuk létalapjait megszerezni az árut hitelező nagy- kereskedők bőrére, abban bíznak, hogy hi­telezőik csődöt nem kérnek ellenük, tudva azt, hogy a mai csődeljárás mellett úgy sem nyernének vele semmit, másrészt pedig a bűnvádi följelentéstől sem igen félnek az il­letők, mert az, ha nem fölmentéssel, hát leg­följebb igen enyhe büntetéssel szokott vég­ződni reájuk nézve, ha ugyan a hitelezők, kik mindezzelfmitsem nyernek, hajlandók vol­nának a feljelentést megtenni. A főgondjuk ezen csalárd üzelmek szerzőinek arra irányul, hogy az iparjog mellett az italmérési és dohányeladásni jogosítványok átruházását nejükre vagy más hozzátartozójukra kieszkö­zöljék. Ez rájuk nézve elsőrendű fontosság­gal bir, mert mint ismeretes, a vidéken nem­csak a korcsmaüzletnek az alapja az ital­mérési jog, hanem a fűszer és vegyeskeres­kedéseknek, amelyek nálunk vidéken a ke- freskedelem főformája, a gerincét a pohara- zási és dohány-árusitási jog adja meg. Éppen azért a legnagyobb mértékben kívánatos volna azt (megakadályozni, hogy e jogosítvá­nyok ne lehessenek ily csalárd átruházások tárgyai. Erre pedig egyedül alkalmas eszköz és mód volna az illetékess kereskedelmi és iparkamara véleményének a bekérésé minden olyan esetben, amikor nem szólva az üzlet- tulajdonos haláláról, italmérési és dohány- árusitási engedélyek átruházása kéretik. A kamarák, melyek sokkal inkább mint a köz­hatóságok, állandóan élénk kontaktusban vannak az eleven üzleti élettel, a leghivatot- tabbak annak a megítélésére, vájjon a kért jogáttruházás nem-e [égy ilyen csalárd machi­náció egy mozzanattá. És a kamaráknál vi­szont meg van a garancia is arra, hogy csak akkor fogják fölemelni tiltakozó szavukat, ha az illető folyamodót csakugyan a hitelezők nfegkárositásának tisztességtelen szándéká­ban. A tisztességes kereskedelem érdekében' állana tehát, ha a pénzügyi hatóságok utasit- tatnának, hogy tegyék meg azt, amit ma is jogukban áll megtenni, de amit nem tesz­nek meg: szólitsák fel .véleményadásra a kamarát az olyan folyamodásokra vonatko­zólag, amelyeknél fönnforog a lehetőség arra, hogy az italmérési vagy dohányárusitási jo­gosítvány kérője a szóbanforgó csalárd üze- lemben részes. Az eszme a budapesti ka­marában véttetett fel és a teljes ülés határo­zatához képest a' kamara most felirt a pénz­ügyminiszterhez, kérve, hogy (utasítsa a pénz­ügyigazgatóságokat a kamara véleményének beszerzésére a szóban forgó esetekben. CSARNOK. Pyramis — bor. Még kevés évtizeddel ezelőtt oly népnek ismerték az egyiptomiakat, kik minden erejöket arra fordították, hogy Osirist, az örökkévalóság urát, Irist, a nagy isten­anyát, a karvalyfejü Horust, a kutyafejü Annubist és más titokzatos intenséget tisz­teljenek, hogy kopaszfejü és gyolcsöltözetü papságuk részére szfinkszek, obeliszkek és pylonok által díszített templomokat építsenek, hogy a szent Uräus kígyó által díszített fáraók részére hatalmas pyramiso- kat emeljenek és egykor magukat munká­ban gazdag és örömtelen élet után művé­szileg bebalzsamoztassák. Mindez most már másképen van. A kuta­tások folytatásával uj nagy sirvárosoknak és ezek feliratai és faliképeinek felfedezé­sével számtalan papyrustekercs került ke­zünkbe, melyek tartalmának kibetüzése alapján ma már sokkal jobb oldalról tanul­juk megismerni a termékeny Nílus vidéké­nek régi lakóit. Ok nemcsak munkás, isten­félő, hanem az életnek örvendő nép voltak. Ok is ép úgy szerették, mint akár mi, az asztal örömeit, az éneket és zenét, a játékot és táncot; különösen pedig szeret­ték, épen úgy, mint mi, a természet leg­nemesebb adományát: a csillogó, szellem­szárnyán járó bort. A szőlőt a fáraók országában már a legrégibb történeti időkben ültették, amint ez a legrégibb hieroglif feliratok és papyrustekercsekből kitűnik. Körülbelül a 4-ik és 5-ik uralkodóház alatt, mely K. e. mintegy a 2800-ik évtől uralkodott volt, a bor Egyptomban már mindenütt mint műveleti növény volt el­terjedve. A későbbi uralkodóházak idejéből is, igy a 12-ikből, mely K. e. 2130-tól. a 18-ikból, mely 1530-tól, a 20-ikból, mely 1180-tól uralkodott, a tudósításoknak egész özönét bírjuk, melyek a bor nagyrabecsülését nyilvánítják és ennek készítési módját részletesen leírják. Így például megtudjuk, hogy III. Ram- zesz király, ki a huszadik dynastiához tar­tozott, amint ezt a papyrus bizonyítja, számtalan szőlőhegyet telepitett a déli és északi oázisokban, épen úgy, mint Felső- és Alsóegyptomban. Idegen rabszolgákat rendelt ki kertészek gyanánt és tavakat ásatott a szőlőkben lótuszvirágokkal. Különös figyelmére méltatta azt a nagy- rabecsült szőlőhegyet, mely Praen-Quemet, „Egyptom Genius “-a hangzatos nevét vi­selte és amely a thebai Amontemplom kerttelepeinek egy részét képezte. Ezen szőlő terméke „édes bor“ néven volt országszerte ismeretes. A körüllakó népek előtt ebben az időben Egyptom mint bortermelő ország nagy hírnévnek örvendett. Midőn a zsoltáriró arról a nagy kárról beszél, melyet a jég­eső Egyptom növényzetében okozott, ezek között csak a szőlőtőkét és az eperfát emeli ki. Hasonló módon lehet a szőlőtőkének szorgalmas művelését a keresztény idő­számítás kezdetéig kimutatni. Seelmann Theo. Társas reggelik. Május 10-ikén: Fejér Gyula éttermében „Conti-mentál“ Szálloda. V. Nádor-utcza. Május 17-ikén: Kamarás Mihálynál VIII. Köztemető-ut 25. Május 24-ikén: özv. jahn Edéné vendég­lőjében VII. Király-utcza. Május 31-ikén: Potzmann Mátyás étter­mében VIII. Üllői-ut 6. Junius 7-ikén: Kittner Mihály éttermé­ben VII. Erzsébet-körut 13. Junius 14-ikén: Blaschka János vendég­lőjében VI. Király-utcza 110. Junius 2t-ikén: Riedl Ágoston cantin vendéglőjében IX. Sertésvágóhíd (a sertés­vágóhíd megtekintésével egybekötve.) ki* m\m m tm IHftfiVHcfil? .1 rjt mm g |f | ELNÖK: W1NDISCH-GRAETZ LAJOS HERCZEG. Gyógyaszu, szamorodni és asztali bo­rai felülmúlhatatlanok. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra ingyen küld. Központi iroda : Budapest, VI. kér., Teréz-körut 25. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents