Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-05-05 / 9. szám
1912. május 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 a kiváló bőr- és lithiumos gyógyforrás, vese- és halhólyagbajok- nál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. SCHULTES ÁGOST Szinye-Lipóczi Salvator forrás-Vállalat, Budapest, V. Rudolf-rakpart 8. nik — bort is mérjenek. Ha zárt palaczkok- ban árulnának is bort az állami szeszüzletekben, az nem lenne utóvégre káros a vendéglős és korcsmáros iparra, mert hiszen ma is árusitanak bort zárt üvegekben majíd minden fűszeres üzletben. Amilyen nagy pénzszűkében van a kormány, a amilyen sok pénz kell a katonai beruházásokra, az óriásmé- retü csatahajókra, szinte bizonyosra lehet venni, hogy imint Németországgban történik, 'nálunk Magyarországon, sőt Austriában is behozzák a szeszárusitási monopóliumot. Németországban arról is szó van, hogy az állami szeszárusitók egyenruhában járjanak. Valóban nálunk is jól mutatna, ha az öreg Kohn Mór zsinoros sipkában mérné ki a magyar királyi pálinkát. Rz áruhitelezők kijátszása ellen. — A budapesti kamara akciója. — Dacára minden törvényes rendszabálynak, amelyek a csalárd üzletátruházások meggát- lására alkottattak, mégis elég nagy azoknak az eseteknek a száma — különösen az ország egyes vidékein a vegyeskereskedések és kis- korcsmák körében — amidőn az üzlettulajdonos a hitelezőt csalárd fizetésképtelenség utján megkárosítja. Az eljárás recipije ismeretes : a páciens fizetésképtelenséget szimulálva, formális egyezséget ajánl; de oly minimális kvóta kínálásával, hogy azt a hitelezőknek vissza kell utasitaniok. Mivel ilyké- pen az egyezség meghiúsul, amit a ravasz adós eleve igen jól tud, valaminő «stromann», esetleg rokon által bírói foglalást vezetett maga ellen, az árverésen az árukészletet és berendezést potom áron megvásároltatja, hogy aztán nejének neve alatt uj életre kelve s a hitelezőknek, akiknek az áruja az üzletben van, fittyet hányva, vígan tovább folytassa az üzletet. Azok, akik régi, és sajnos, nagyon sokszor bevált recept szerint igyekeznek vagyonuk létalapjait megszerezni az árut hitelező nagy- kereskedők bőrére, abban bíznak, hogy hitelezőik csődöt nem kérnek ellenük, tudva azt, hogy a mai csődeljárás mellett úgy sem nyernének vele semmit, másrészt pedig a bűnvádi följelentéstől sem igen félnek az illetők, mert az, ha nem fölmentéssel, hát legföljebb igen enyhe büntetéssel szokott végződni reájuk nézve, ha ugyan a hitelezők, kik mindezzelfmitsem nyernek, hajlandók volnának a feljelentést megtenni. A főgondjuk ezen csalárd üzelmek szerzőinek arra irányul, hogy az iparjog mellett az italmérési és dohányeladásni jogosítványok átruházását nejükre vagy más hozzátartozójukra kieszközöljék. Ez rájuk nézve elsőrendű fontossággal bir, mert mint ismeretes, a vidéken nemcsak a korcsmaüzletnek az alapja az italmérési jog, hanem a fűszer és vegyeskereskedéseknek, amelyek nálunk vidéken a ke- freskedelem főformája, a gerincét a pohara- zási és dohány-árusitási jog adja meg. Éppen azért a legnagyobb mértékben kívánatos volna azt (megakadályozni, hogy e jogosítványok ne lehessenek ily csalárd átruházások tárgyai. Erre pedig egyedül alkalmas eszköz és mód volna az illetékess kereskedelmi és iparkamara véleményének a bekérésé minden olyan esetben, amikor nem szólva az üzlet- tulajdonos haláláról, italmérési és dohány- árusitási engedélyek átruházása kéretik. A kamarák, melyek sokkal inkább mint a közhatóságok, állandóan élénk kontaktusban vannak az eleven üzleti élettel, a leghivatot- tabbak annak a megítélésére, vájjon a kért jogáttruházás nem-e [égy ilyen csalárd machináció egy mozzanattá. És a kamaráknál viszont meg van a garancia is arra, hogy csak akkor fogják fölemelni tiltakozó szavukat, ha az illető folyamodót csakugyan a hitelezők nfegkárositásának tisztességtelen szándékában. A tisztességes kereskedelem érdekében' állana tehát, ha a pénzügyi hatóságok utasit- tatnának, hogy tegyék meg azt, amit ma is jogukban áll megtenni, de amit nem tesznek meg: szólitsák fel .véleményadásra a kamarát az olyan folyamodásokra vonatkozólag, amelyeknél fönnforog a lehetőség arra, hogy az italmérési vagy dohányárusitási jogosítvány kérője a szóbanforgó csalárd üze- lemben részes. Az eszme a budapesti kamarában véttetett fel és a teljes ülés határozatához képest a' kamara most felirt a pénzügyminiszterhez, kérve, hogy (utasítsa a pénzügyigazgatóságokat a kamara véleményének beszerzésére a szóban forgó esetekben. CSARNOK. Pyramis — bor. Még kevés évtizeddel ezelőtt oly népnek ismerték az egyiptomiakat, kik minden erejöket arra fordították, hogy Osirist, az örökkévalóság urát, Irist, a nagy istenanyát, a karvalyfejü Horust, a kutyafejü Annubist és más titokzatos intenséget tiszteljenek, hogy kopaszfejü és gyolcsöltözetü papságuk részére szfinkszek, obeliszkek és pylonok által díszített templomokat építsenek, hogy a szent Uräus kígyó által díszített fáraók részére hatalmas pyramiso- kat emeljenek és egykor magukat munkában gazdag és örömtelen élet után művészileg bebalzsamoztassák. Mindez most már másképen van. A kutatások folytatásával uj nagy sirvárosoknak és ezek feliratai és faliképeinek felfedezésével számtalan papyrustekercs került kezünkbe, melyek tartalmának kibetüzése alapján ma már sokkal jobb oldalról tanuljuk megismerni a termékeny Nílus vidékének régi lakóit. Ok nemcsak munkás, istenfélő, hanem az életnek örvendő nép voltak. Ok is ép úgy szerették, mint akár mi, az asztal örömeit, az éneket és zenét, a játékot és táncot; különösen pedig szerették, épen úgy, mint mi, a természet legnemesebb adományát: a csillogó, szellemszárnyán járó bort. A szőlőt a fáraók országában már a legrégibb történeti időkben ültették, amint ez a legrégibb hieroglif feliratok és papyrustekercsekből kitűnik. Körülbelül a 4-ik és 5-ik uralkodóház alatt, mely K. e. mintegy a 2800-ik évtől uralkodott volt, a bor Egyptomban már mindenütt mint műveleti növény volt elterjedve. A későbbi uralkodóházak idejéből is, igy a 12-ikből, mely K. e. 2130-tól. a 18-ikból, mely 1530-tól, a 20-ikból, mely 1180-tól uralkodott, a tudósításoknak egész özönét bírjuk, melyek a bor nagyrabecsülését nyilvánítják és ennek készítési módját részletesen leírják. Így például megtudjuk, hogy III. Ram- zesz király, ki a huszadik dynastiához tartozott, amint ezt a papyrus bizonyítja, számtalan szőlőhegyet telepitett a déli és északi oázisokban, épen úgy, mint Felső- és Alsóegyptomban. Idegen rabszolgákat rendelt ki kertészek gyanánt és tavakat ásatott a szőlőkben lótuszvirágokkal. Különös figyelmére méltatta azt a nagy- rabecsült szőlőhegyet, mely Praen-Quemet, „Egyptom Genius “-a hangzatos nevét viselte és amely a thebai Amontemplom kerttelepeinek egy részét képezte. Ezen szőlő terméke „édes bor“ néven volt országszerte ismeretes. A körüllakó népek előtt ebben az időben Egyptom mint bortermelő ország nagy hírnévnek örvendett. Midőn a zsoltáriró arról a nagy kárról beszél, melyet a jégeső Egyptom növényzetében okozott, ezek között csak a szőlőtőkét és az eperfát emeli ki. Hasonló módon lehet a szőlőtőkének szorgalmas művelését a keresztény időszámítás kezdetéig kimutatni. Seelmann Theo. Társas reggelik. Május 10-ikén: Fejér Gyula éttermében „Conti-mentál“ Szálloda. V. Nádor-utcza. Május 17-ikén: Kamarás Mihálynál VIII. Köztemető-ut 25. Május 24-ikén: özv. jahn Edéné vendéglőjében VII. Király-utcza. Május 31-ikén: Potzmann Mátyás éttermében VIII. Üllői-ut 6. Junius 7-ikén: Kittner Mihály éttermében VII. Erzsébet-körut 13. Junius 14-ikén: Blaschka János vendéglőjében VI. Király-utcza 110. Junius 2t-ikén: Riedl Ágoston cantin vendéglőjében IX. Sertésvágóhíd (a sertésvágóhíd megtekintésével egybekötve.) ki* m\m m tm IHftfiVHcfil? .1 rjt mm g |f | ELNÖK: W1NDISCH-GRAETZ LAJOS HERCZEG. Gyógyaszu, szamorodni és asztali borai felülmúlhatatlanok. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra ingyen küld. Központi iroda : Budapest, VI. kér., Teréz-körut 25. sz.
