Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-04-05 / 7. szám
XXVII-ik évfolyam. 7, szám. Budapest, 1911. április 5. A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ES KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre.................6 kor. Háromnegyedévre 9 „ j| Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Kérelem. Az uj negyed alkalmával tisztelt előfizetőinket tisztelettel kérjük, hogy lehetőleg postautalványon küldjék be előfizetéseiket. Ezidő szerint senki sincsen feljogosítva, hogy nevünkbe bármily formában pénzt felvehessen. Kérjük tisztelt előfizetőinket és a velünk összeköttetésben álló hirdető ügyfeleinket, hogy pénzküldeményeiket csakis e lap kiadó tulajdonosához, Ihász György kezeihez szolgáltassák át, ’esetleg azt posta utján czimére Budapest, VII., Akáczfa-utcza 7. sz. alá megküldeni szíveskedjenek. Tisztelettel a Vendéglősök Lapja kiadóhivatala. Kisért az állami bor- monopolium. Az elmúlt esztendőben egy komoly pénzügyi szaklap utján jutott köztudomásra, hogy a pénzügyminisztériumban munkálatok folynak a bor- és sörmonopolium behozatala s ezzel a bor- és sörmérések állami felügyelet alá helyezése tárgyában. Ugyanis a korcsmák és vendéglők éppen úgy a pénzügyminisztérium hatásköre alá kerülnének, mint Vannak már mai napság a dohánydőzsdék. A vendéglős, korcsmáros elvesztené üzleti függetlenségét s egyszerűen per- czentre dolgozó alkalmazottja lenne az államkincstárnak. Hogy a dolog mennyire komoly, bizonyltja az a körülmény, hogy egyes szaklapokban ma már egymásután jelennek meg olyan irányú közlemények, melyek az állami bor- egyedáruság eszméjének elsősorban a szőlőbirtokosokat, bortermelőket, vendéglősöket és korcsmárosokat akarják megnyerni. Előnyösnek tüntetik fel a bormonopoliumot a gazdák érdekeire nézve, mert az állam beváltaná egyformán úgy a bő, mint szükesztendőkben összes bortermésüket, még pedig minőség szerint. Természetesen azt nem hagsulyoz- zák, hogy az állam a maga által meghatározott áron váltaná be a bortermést kevés méltánylással a szőlő- birtokos jogos igényeire. Azt sem emlegetik a bormonopolium beharan- gozói, hogy az állam tetszése szerint állapithatná meg, nagyobbithatná meg, vagy korlátozhatná a bortermelő területeket, mint most a dohánytermő területeket teszi, s a pénzügyi hatóság, a fináncz akkor minden szőlőfürtre éppen úgy rátehetné a kezét, mint most a dohánylevélre ráteszi. Hát az bizonyos, hogy nem volna a magyar gazdálkodási szabadság ki- terjesztése. A bormonopolium hivatalos beharangozol tagadják azt, hogy az állami boregyedáruság ártana a vendéglős, korcsmáros iparnak. Indokolják ezt azzal, hogy bort most is árulnak minden fűszeres-boltban, a vendéglősök, korcsmárosok mégis csak megélnek — valahogy. Az egész különbség szerintük csak az volna, hogy a vendéglősök ezentúl nem a bortermelőktől, hanem az államkincstártól vennék boraikat, természetesen alku nélkül, a kincstár által meghatározott árakon. A palaczkborok eladása után perczenteket, a hordósborok elárusitása után pedig árengedményeket kapnának a vendéglősök. Nos ebből ugyan nem lenne még kenyérre való hasznunk sem. De ezzel az állami gyámkodással egyetemben azután olyan fináncz ellenőrzés, zaklatás lenne minden korcsmáros, vendéglős osztályrésze, hogy az elkeseredésében nemcsak maga hagyná félbe a bor- és sörmérést, hanem átokkal sújtaná heted- iziglen való leszármazottait is, ha I azoknak valaha a korcsmáros, vagy vendéglős ipar gyakorlására jönnne kedve. A magyar vendéglősség és korcs- márosság — mint a föntebbiekből is látható — egyáltalán nem lelkesedhetik a bornak és sörnek állami egyedárusitásáért. Bilincsekbe verné ez beláthatatlan időre üzleti szabadságukat. Rosszul fizetett állami szolgákká alakítaná át őket. Elodázná a a lehetőségét annak, hogy a vendéglős és korcsmáros ipar gyakorlása és törvényes képviseléshez köttessék. Még több olyan kartársnak betolakodását tenné lehetővé a korcsmárosság üzemkörébe, akik ennek az iparágnak eddig is a legnagyobb kárt tették és akik a magyar bor jóhirnevének úgyszólván hivatásos megrontói. A magyar bor állami egyedáruságának csak a Gali- cziából kiűzött kazár pálinkások és korcsmárosok örülnének leginkább. Egész biztosra vehetnék, hogy akkor kapnának Magyarországon mind a tizennyolczezeren bor-, sör- és pálinkamérési engedélyt. A vendéglői női személyzet éjjeli alkalmazása. A képviselőház munkásügyi bizottsága a napokban tárgyalta ezt a törvény- javaslatot, mely a nők éjjeli munkáját a gyártelepeken és általán az ipari működés terén eltiltja. A törvényjavaslat 2. §-a szerint ez a tilalom nem terjed ki a vendéglők, korcsmák, kávéházak, s más oly -üzletek női alkalmazottaira, melyekben élel- miczikkek az üzletben való elfogyasztásra állitanak elő s szolgáltatnak ki. A vendéglőkben, korcsmákban és kávéházakban tehát tovább is az éjjeli órákban is foglalkoztathatók a női alkalmazottak. Az uj törvény — több európai állammal kötött egyezmény szerint — úgy Magyarországon, mint még tizenkét európai államban a jövő 1912. év január 12-ikén lép életbe. ALAPITTATOTT 1820. A legmagasabb udvar és József főherceg udvari szállitója. FflNbfl ÁGOSTON és ZIHttER PÉTER UTÓbfl Zin/AER FERENCZ halnagykereskedő cs. és kir. udvari szállító. A Balaton Halászati R.-T. kizárólagos képvisel Telefon 61-24. BUDAPEST, Központi vásárcsarnok Telefon 6I-24 Mindennemű tengeri és édesvizihalak. Egyedüli halszállitó cég. mely az előkelő házak és éttermekben szükségelt összes halfajokat friss állapotban állandóan raktáron tartja. Sürgönyök: Zimmer halászmester. Budapest.
