Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-12-20 / 24. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 1911. deczember 20. Jíarácsonyesíé a vendéglőben. Karácsony este van, a szép karácsony est, Örökzöld ágakon gyertyácskák fénye rezg. Kinek van otthona, mindenki hazatér, Csendes lesz az utcza és elhagyott a tér. Vidám, pajzán zenét nem lehet hallani, A vendéglőkben is ali<g van valaki . . . Ez est a tiétek, ó boldog gyermekek, Kiknek a kis Jézus im ma megszületett! A csengő kis harang, hogy estimára zeng, A vendéglőkbe is beköltözik a csend . . . Itt-ott, ha üldögél magányos agglegény, Annak is a lelke gyermekkorról regél . . . Mikor a kis Jézus ajándékot hozott, Neki is: játékot, aranybábcsi/lagot; Amikor együtt volt édes szüle, család, S most im, maga tölti karácsony éjszakát! De nem ! E szent este varázsos alkonyán, Még az elhagyott sem maradhat most magán. Állítják odabent a szép karácsonyfát, Öröm-ünnepet ül a vendéglős-család. A gyermeknevetés a ragyogó szobát, Édes boldogsággal kaczagva járja át. Meghívják szívesen, hogy-e szép örömbe, Az agglegény is e szent estét töltse be. Ott áll a vendéglős s kedves életpárja, Neki is örömtől ragyog szempillája. Amit nem akar most éppen kimondani, A gazdának im jut eszébe valami. Mikor ö gyermek volt, elhagyatott, árva, Nem juthatott néki szép karácsonyfára. Mint apró borfiu kezdte életsorját, S im mégáldá a sors mégis öt s családját. A jó vendég/ősné, minthogyha belátna, Az ura lelkének belső világába. Odaül melléje, átöleli karja, Szeretve suttogja a hitvesi ajka: — Hogy ilyen boldogok vagyunk mi most itten, Hogy megsegített a kis Jézus, jó Isten — Néked köszönhetjük becsületes munkád, Gyermekörömökben látja most jutalmát. Odakiint csengetnek, Betlehemből jönnek, Pásztorok, pásztorok szépen énekelnek. S idebent ima kél szülő, gyermek ajkon: — „A kis Jézus minket lelkében megtartson ! Dicsőség, dicsőség menyben az Istennek, S békesség a földön a jó embereknek“. . . . S ahogy fel-fellobban a villamfény lángja, — Tündér est ragyog a vendéglős-családra . . . Csabavér. Gróf Serényi Béla miniszter a fürdőkről és a szállodákról. Gróf Serényi Béla földmi velésügyi miniszter a képviselőház deczember 14-iki ülésén tartott beszédében nyilatkozott az államtulajdonát képező fürdők és szállodák bérbeadásával is. Többek közt kijelentette, hogy a fürdőkezelést nem tartja állami feladatnak, amiben igaza is van ő kegyelmességének. Olyan államban — úgymond — ahol iskolák, kórházak hiányzanak nem lehet milliókat az állam pénzéből szállodákba fektetni. Az állam méltóságával sem egyeztethető össze, hogy a miniszter és az államtitkár garmadaszám kapják a leveleket a közönség sorából, hogy ebben és ebben a szállóban ilyen szám és ilyen fekvésű szobát kérnek. Olyan kézbe akarja adni a fürdőket és fürdőszállodákat, amely idegenforgalmat tud csinálni. A legtöbb kilátással egy Jran- czia hotel-csoporttal tárgyal e tekintetben. Vigyázzunk a zalamegyei borokra. Zala- megvéből Írják, hogy Csács-Herény és Zalaegerszeg tájékán a termelők egy nagy része almalével szaporítja, illetve hamisítja borát s ily módon károsítja meg a bevásárló vendéglősöket, korcsmárosokat. Az almalével kevert bor nem életveszedelmes ugyan, de e vegyítés mégis borhamisitást is képez s épp ezen tömeges borhamisítás kiderítésére Zala vármegyében már el is rendelték a vizsgálatot. Vissza a korcsmákat! Ismételten megemlékeztünk már arról, hogy Amerika egyes államában valóságos irtó hadjáratot indítottak az alhoholizmus, a bornak, sörnek még mérsékelten való fogyasztása ellen is. A lakosság egyes államokban két részre szakadt. Az ugy- nevezet „nedvesekre“ vagyis, akik a szeszes italok fogyasztása mellett foglaltak állást és az úgynevezett „szárazakra“ akik halálos ellenségei mindenféle, még mérsékelt szeszfogyasztásnak is. Ahol az utóbbak kerültek többségre, ott bezárták, betiltották nemcsak az összes pálinkaméréseket, hanem az összes vendéglőket és korcsmákat is. Már most, nézzük, hogy mit értek el ezzel a tilalommal ? Hát tulajdonképen semmit, vagy ha lehet, még rosszabbak lettek az állapotok. Akik eddig ittak bort, sört, vagy pálinkát, ezek azután is ittak csakhogy „titokban“, mert titokban most már minden kereskedő mért szeszes italt, a patikákban pedig a bort, sört, pálinkát gyógyszergyanánt árulták. Szombatonként a szomszéd államokban, ahol nem volt eltiltva a bor, sör ivás s ahol nyitva voltak a korcsmák, vendéglők különvonatok tízezreivel szállították a munkásokat, hivatalnokokat, még a rendőröket is, akik ott költötték el keresetük java részét s vasárnap este mindnyájukat részegen hozta vissza a vonat szükebb hazájukba. Ezeket a szombati, vasárnapi kirándulóvonatokat a néphumor el is nevezte a részegek vonatának. Mint látjuk a tisztességes vendéglők, korcsmák bezárásával csakugyan rosszabbak lettek az állapotok s jc bban dühöngött az alkoholizmus, mint eddigelé. Belátták ezt Ohió- államban is, ahol eddig szintén meg volt a szesz és korcsmatilalom. És mit cselekedtek ? Újabb nép-zavazás utján egyhangúlag elhatározták, hogy visszaállítsák a korcsmákat és vendéglőket, de csak oly erkölcsileg kifogástalan egyénnek adnak italmérési engedélyt, akinek jelleme, múltja, gyakorlata biztosítékot nyújt arra, hogy nyerészkedési, vágyból ittas embernek nem ád italt s üzleti helyiségében megóvja a közerkölcsösséget. Irne szabad Amerika földjén igy diadalmaskodtak a tisztességes vendéglősök és korcsmárosok a túlzásba vitt antialkoholisták hóbortja fölött, akik ott már különben annyira vitték, hogy bor helyett hűsítőül megitatták a derék yankeekkel a trágyalevet is. Nyári vendéglőkből téli kirándulóhelyek. Nálunk Budapesten, ha az ősz pergeti a lehullott, sárga leveleket, ha hidegebb fuvalon szellője szánt végig az avaron, egyszerre bezárják a nyári vendéglőket a Városligetben, a Zugligetben, a Svábhegyen és minden szép kiránduló helyünkön és csak a májusi ujjáébredésén a természetnek nyitják meg újból. A nyári vendéglősök, korcsmárosok hónapokra pihenni térnek, mint az északi sark eszkimói. Nem úgy van ez más európai, sőt amerikai nagyvárosokban sem. Ott az élelmes vendéglősök a nyári vendéglőket egyszerűen átalakítják téli kiránduló- helyekre. Megvannak ugyanis amint a nyárnak, a tavasznak, az őszelőnek, úgy a télnek is a maga gyönyörűségei a szabad természet ölében. A tél száz es száz féle sportszerű foglalkozással, kedvteléssel kínálkozik a nagyváros falai közé elzárt és a szabadba kikivánkozó emberiségnek. Nem csak a korcsolyázás, hanem ott van a szánkázás, skizás, hólabdajáték sokféle neme. Külföldi nagyvárosok nyári vendéglősei ezeknek színhelyére alakítják át télire üzlet- helyiségeiket, kertjeiket. Amint a hó leesik, vasárnaponként, ünnepnaponként, ingyenes, csengős, hangos szánfogatokon szállítják oda ki a vendégeket. Minden nagyobb városi vendéglősnek van többnyire ilyen kiránduló helyisége s hetenként egyszer-kétszer rendez ilyen kirándulást rendes törzsvendégeinek, mikor is van azután esténként vidám disznótorozás, nyúl, vagy halpaprikással egybekötött vidám mulatozás, sőt még a lakodalmi ünnepségeket is előszeretettel rendezi, az előkelőbb polgárság az ilyen szabadban lévő helyiségekben. Télen itt természetesen nem jégbehütött borokat, hanem forralt bort és jó meleg ételeket szolgálnak ki. S mig járja a százféle téli szórakozás a jégvirágos fák alatt, a korcsolya-pályán, a szánkó-utakon, a zenekarok játszák a késő, villamsugárral megvilágított éjszakában is a kedvderitő dallamokat. Nálunk Magyarországban csak a Tát- rágan van ilyen szórakozás. Pedig milyen alkalmasak volnának erre téli időben a balatonparti fürdők, melyek előtt ott terülve el a világ legszebb jégpályája: a befagyott Balaton. De itt van nálunk, a főváros határában a Svábhegy, a Zugliget, a Hűvösvölgy, melynek regés, hegyes, völgyes szép részletei, vendéglői, azok tágas udvarai, kerthelyiségei, de nagy belső termei is szinte felkinálkoznak ilyen téli mulatságokra, melyek már újdonságuknál fogva is nagy vonzerőt gyakorolnának a szórakozni amúgy is szerető budapesti közönségnek. Ezeknek a téli kirándulóhelyeknek megalkotására azonban vállalkozó kedv kellene ami nálunk csak aminél díszesebb czifrább, kávéházak építésében nyilvánul meg. ELSŐ PILSENI RÉSZVÉNYSÖRFŐZŐDE, PILSEN. —— Magyarországi |Xj I «w/w AHfllf* PC TqPCQ BUDAPEST, VI., " Magyarország bármely állomására szállítja az általa képviselt vezérképviselete ■ ■ J- LllWj MUUII tJO I diód Andrássy-ut. 50. i első pilseni részvénysört világhírű gyártmányt, a b Vendéglősök és t. érdeklődők szíveskedjenek közvetlenül a fenti céghez fordulni. Vidéki városokban lerakatod és képviseletet létesít.
