Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1911-11-20 / 22. szám

XXVII-ik évfolyam. 22. szám. Budapest, 1911. november 20. A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZEREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDÉKÉIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden ho 5-én és 20-án. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Szerkesztőség és kiadóhivatal : Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre ................6 kor. ■ Há romnegyed évre 9 „ Negyedre . . . 3 , IHÁSZ GYÖRGY. VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Vendéglősök a nemzeti kultúráért. — A „Magyar Vendéglősök Szövetségéinek újabb mozgalma. — Ami nemes, szép és a magyar ven- déglősség, korcsmárosság erkölcsi és anyagi javára szolgáló eszme eddig nálunk ;az utolsjó félszázad alatt felmerült és amely a magyar nemzeti társadalomnak is csak hasz­nára irányult, az mind oly férfiak agyában, telkében született meg, akik évek hosszú során át odaser'eglettek a »Magyar Vendég­lősök Országos Szövetségéinek tiszta lo­bogója alá. És ott azok1 a szép, nemes esz­mék mind lelkes fogadtatásra és megvaló­sításra találtak. Ilyen eszme volt például a magyarországi vendéglők és korcsmák meg- magyarositása és azok üzlethelyiségeiben a személyzet által a magyar vendégeknek ki­zárólag magyar nyelven való kiszolgálása. Ez az eszme az egész vonalon megvalósult, annak daczára, hogy annak megszorítására, mégmételyezésére éppen az újabb időben lelkiismeretlen üzleti czélból és germanizáló szándékkal egy német nyelvű »orgän« ada­tott ki a kis korcsmárosok részére. Ilyen eszme volt nyugdíjintézményünk megterem­tése és nagygyá alakítása, a rokkant szak­társakról való gondoskodás, a pinczér-szak- oktatás országosan való megteremtése és tovább való fejlesztése. Csak egy kis része ez azoknak a nemzeti, kulturális és szo- cziális alkotásoknak, melyeknek megvalósu­lása a »M a gyár Vendéglősök O r- szágos S zö v e t s é g é«-ből indult ki és e szövetség vezetőférfiainak, tagjainak ál­dozatkészségével végre is hajtatott, diadalra is juttatott. A vendéglős ipari szakképzés terén most újabb feladatokhoz jutottunk. A vendéglői szakácsmüvészet szakoktatás ut­ján való továbbfejlesztéséhez és a magyar vendéglős, korcsmáros országos ipari mú­zeumnak a kormány hozzájárulásával való megalapításához. Mind olyan alkotások ezek, melyek mig egyrészről a magyar vendéglős­I ség, korcsmárosság javát szolgálják igazi fejlesztésünk előmozdításával, másrészről a ; nagy közönségnek' is hasznára szolgálnak. I És mig az országos szövetség központjá­ban ilyen nemes irányú alkotások terén fo­lyik a munkálkodás, a szövetségnek tiszte­letre méltó tagjai is hozzájárulnak ahhoz, hogy szép, mondhatni magasztos uj esz» mék, indítványok felvetésével segítsék elő a központ hazafias működését. Régóta hangoztatott és szinte meg nem szűnő vád az, nemcsak nálunk, hanem a külföldön is, (hogy kivált a vidéken, kis­városokban, falujhelyeken lakó vendéglő­sök, korcsmárosok ellenségei az iskolának, a közoktatás fejlődésének. Hogy ez a vád csak a jpálinkás-butikaszámba menő zug­korcsmákkal szemben állhat meg, az nyil­vánvaló. A tisztességes vendéglő, polgári korcsma, a maga szakképzett, értelmes ven­déglősével, korcsmárosával sohasem lehet ellensége és nem is iaz a nemzeti kultúra, a magyar népnevelés előmozdításának. Ezt bizonyítja be most a »Magyar Ven­déglősök Országos Szövetségéinek egyik- érdemes tagja, Rosenfeld Arnold árva­váraljai vendéglős is, aki azzal az inditvány- nyal fordult a »Magyar Vendéglősök Or­szágos Szövetségéihez, hogy az indítson, or­szágos mozgalmat >oly irányban, hogy a {ma­gyar vendéglők, korcsmák közönsége ada­kozzék fillérjeivel nemzeti nevelésünk, köz­oktatásunk oltárára, czéljaira; adakozzék pe­dig oly módon, hogy minden egyes vendég­nek e kulturális czélra külön számítsa­nak fel megfelelő módon és alak­ban két fillért legczélszerübben a szám­láján és ;az igy begyülő összeget a vendég­lős szállítsa be az illetékes hatóságnak. Azzal okolja meg indítványát, hogy köz­állapotaink egyik legelszomoritóbb jelensé- génejk tartja, hogy a magyar kultúra alapja, az elemi népoktatás hazánkban még min­dig a viszonyok mostohaságával küzködik. A kultuszminiszter tárczája költségvetésé­nek tárgyalása alkalmával azt az elszomo­rító (kijelentést tette, hogy hazánkban még közel 1900 elemi iskola vár rendezésre és még 288.000 iskolába nem járó gyermek ne­veléséről kell gondoskodni. Kétségtelen ugyan, bogy e viszonyok megjavítása ál­lami feladat, ide nem tagadható az sem, bogy hazánkban az állami hatalom anyagi ereje annyira le va(n kötve, hogy feladatainak ezen a \ téren nem képes oly gyorsan meg­felelni, mint kiváhatos volna. A társada­lomra hárul tehát az a feladat, melynek meg­oldására az állam egyelőre nem képes. Ha indítványát az egész országban fölkarolnák és végrehajtanák, akkor a magyar társada­lom igen jelentékeny pénzbeli segítséggel járulna a magyar népnevelés-ügy föllendi- téséhez. Árva vá'rmegye a legmelegebben föl­karolja az árvaváraljai iskolabarát vendég­lős indítványát és körlevélben kéri meg a törvényhatóságokat, hogy az eszmét a ma­guk részéről is támogassák és a »Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége« által megindítandó mozgalmat segítsenek eredmé­nyessé tenni. így határozott azóta már több vermegye törvényhatósága is. A »Magyar Vendéglősök Országos Szö­vetsége« természetesen lelkesedéssel ka­rolja fel a nemes indítványt, mely, ime, a magyar vendéglősöket és korcsmárosokat nemzeti népnevelésünk előmozdításának erős tényezőivé emelje. Felhívással fordul ez indítvány minél teljesebb mérvben való megvalósítása érdekében tagtársaihoz. És nem lesz magyar vendéglős, korcsmáros, aki ezen indítvány folyamányaként megin­dult (kulturális mozgalomhoz ne csatlakoz­nék és nem lesz az ország vendéglőseinek, korcsmárosainak egyetlen-egy magyar ven­dége sem, aki azt az egy filléres áldozatot ne szívesen, örömmel hozná meg a magyar népnevelés országos templomának végle­ges betetőzéséhez. Lehet, hogy ennek a ne­mes ideának, indítványnak is lesznek ellen­ségei. Lesznek azok, akik a magyarországi ALAPITTATOTT 1820. A legmagasabb udvar és József főherceg udvari száilitója. FflNbfl ÁGOSTON és ZinnER PÉTcR UTÓbfl ZIHHER FERENCZ halnagykereskedő cs. és kir. udvari szállító. A Balaton Halászati R.-T. kizárólagos képvise ője Telefon 61-24. BUDAPEST, Központi vásárcsarnok Telefon 61-24 Mindennemű tengeri és édesvizihaak. Egyedüli halszáliitó cég, mely az előkelő házak és éttermekben szükségelt összes halfajokat friss állapotban állandóan raktáron tartja. Sürgönyök: Zimmer halászmester. Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents