Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-09-12 / 17. ünnepi szám
i;inn;j;iu?yiv LiUpjtt körülmény nem fontos. Ámde az fontos, hogy a kiforrott ujbor mindkétféle hordóban egyforma pinczei hőfokot mutatott állandóan, úgy hogy a kétféle bor között e részben semmi különbség sem volt. Viszont nagy különbség volt a kétféle hordó közt a töltögetés mennyiségében, mert a fa majd másfélannnyi feltöltést kivánt, mint a czementhordó. Egyúttal a fahordóban másfélszer annyi volt a seprő, mint a czementhordóba. E különbséget természetesen a levegő hozzáférhetésének hiánya, vagyis a czementhordó üvegburkolata idézte elő. Ha már most azt is tekintjük, hogy a czementhordóban a bor erősebb, tisztább marad és kevesebb is kallódik el abból, kétségtelen ezek előnye a fahordók felett. Kisebb alakú fahordók mindig nélkülözhetetlenek lesznek, de már nagyobb mennyiségű borok eltartásánál kiszorította a czementhordó a fahordót a nagy bortermelők, nagy borkereskedők és vendég- s lősök pinczéibol. Bizony apáink nem hitték volna, hogy mi még kőhordókba szűrjük a bort, pedig a régi egyiptomiaknak is voltak kőből való boroshordóik. Ma már lassanként köztudatba megy át az, hogy csak a czementhordókban lehet a bort takarékosan eltartani. Nem messze az az idő, mikor egyes vendéglős, korcs- máros ezt is hirdeti : — Saját termésű boraimat czementben tartom. A régi öregek kinevették volna ezért. Ma már nem nevetik ki. Sőt maholnap odajárnak az emberek, abba a korcsmába, amelynek pinczejébe czementhordó van, mert éppen ennélfogva ma azt tartják, hogy: Sógor, itt a jóbor, Gyerünk ide sógor, Kóstoljuk meg sógor, Sógor ez a jóbor! R bor, sör és a korcsma az ó-korban. Mióta isznak szeszesitalt az emberek és mióta vannak korcsmák a világon ? Olyan kérdések ezek, melyekre eddig nem igen lehetett még körülbelül sem határozott feleletet adni. A mücheni könyvpiaczon most egy könyv jelent meg „Geschichtliches über die Alkoholfrage'1 ezimen dr. Gräber tollából, mely e kérdésekre igyekszik határozottabb feleletet adni. Dr. Gräber szerint, amennyire az emberi emlékezőtehetség visszatud tekinteni az Írott i emlékek segítségével, az elmúlt időkben mindig ittak az emberek alkoholt és voltak szeszesitalmérő helyiségek : korcsmák, habár más formában is mint a maiak. A kínaiak és a japánok már négyezer esztendővel ezelőtt itták a rozspálinkát, sőt Japánban ezt a pálinkát állami oltalommal is terjesztették, hogy a lakosságot ezzel szoktassák el a még kártékonyabb opium- fogyasztástól. Az egyiptomiak voltak azok, akik a világon elsősorban sört gyártottak és fogyasztottak és akiknek sorházaik voltak. Az ó-kori egyiptomiak szeszesitalairól eddig csak a görög Herodotos és Diodorus feljegyzésből értesültünk homályosan, de ezek mindössze csak a Krisztus születése előtti ötszáz esztendőbe mutatnak vissza. Azóta azonban sikerült a piramusok és a papirusok hieroglifikus feljegyzéseit kibe- tüzni, amelyekből megtudjuk, hogy a régi egyiptomiaknak árpamalátából készített szeszes italaik — söreik — és sörárusitó közhelyiségeik voltak már a Kr. e. ötezer esztendő előtt. A Faraok kortársai sem lehettek kiváló barátai a mérsékletes ivás- nak. Kitűnik ez egy Írásból, melyet egy több ezeresztendős múmia mellett találtak a következő szöveggel: — Látjátok ezt az embert kiterítve ? Jöjjetek és vigadjatok, mert ha meghaltok, ti is éppen ilyenek lesztek ! Hogy az ó-kor fiatalsága is szerette az italos vidámságot, tanúságot tesz erről egy levél, melyet Egyiptomban ötezer esztendő előtt irt tanítványainak : Tudtomra esett, hogy te tanulásodat elhanyagolod, élvezeteket hajszolsz s egyik korcsma után a másikat keresed fel. Pedig tudnod kell, hogy mindenütt, még a korcsmában is visszatetszést szül az, kinek sörszaga van. Olyan vagy, mint a hajó kormány nélkül,, mint egy kápolna istenség nélkül, mint a ház kenyér nélkül. Ebből a fejegyzésből nyilvánvaló, hogy Egyiptomban már ötezer év előtt is voltak korcsmák s olyan tisztességes korcsmáro- sok, akik a részeg embert már akkor sem látták szívesen vendégül. Thebe mellett 1857-ben talált papiruson a következő sorok állottak : „Nyomorult az, aki hasának él és aki életének nagy részét öntudatlanságban (részegségben) a korcsmákban tölti.“ íme bizonyítéka annak, hogy az ősegyiptomiak korcsmáinak megvolt az állandó, mulató vendégközönsége. Az ó-korban a görögök nem sört, hanem bort ittak. A bort Dionisios istenségüknek ajánlották, akinek hatalma és tekintélye a hellének hatalmával együtt emelkedett. A görögök ismerték már az ó-korban is a bor részegítő hatását és mértéktelennek tartották azt az embert, aki a bort tisztán és nem vízzel keverve itta. Herideos ó-kori görög költő öccséhez, Perseshez a következő sorokat irta : „Ha a bogáncs zöldül és a pacsirta énekel, fáradt testedet üdítsd fel jó naxosi borral, melybe vegyíts tiszta forrásvizet.“ Hogy a Perses megfogadta-e a tanácsnak a vízzel keverésre vonatkozó részét, de, hogy az ó-kori görög ifjúság nem igen itta vízzel a bort, sőt gyakran ittassan tántorogott az utczákon, tanúság erre Diogenesnek egy mondása, melyet egy szintén az utczán tántorgó előkelő ifjúhoz intézett: — Fiatalember, téged az apád korcsmában, részegen nemzett! Az ó-kori Rómában jól ismerték a borok részegítő hatását és szinte féltek tőle. A régi római nőknek a törvény tiltotta meg a borivást és a korcsmába járást. A család minden férfi rokonának joga volt megcsókolni az asszonyt abból a czélból, hogy megtudja : a menyecske ajakának nicsen-e borszaga. Az ilyen puhatolodzó csókolódás most is könnyedén divatba jönne. Amikor egy Mcttellus nevű római megölte feleségét, akit boriváson kapott, a bíróság felmentette. Valamivel későbben, a császárok uralma alatt azonban már nyoma sincs ennek a boritalozási tilalomnak. Az ős Romában a korcsmák, mulatóhelyek mindinkább elszaporodnak. Amikor Caeser diadalutjáról visszatért huszonkétezer embert látott asztalainál vendégül és pinczéjéből minden asztalhoz egy-egy nagy hordó kitűnő pallern ói bort gurittatott, melyből ezüst- kancsókkal mérték a bort a felszolgálók. Romában Luculusnak volt a legnagyobb boros pinezéje. Mikor Dácziába indult tízezer akó görögbort osztott ki Róma lakosai között. Fiberius Nero idejében már a hajnali órákban megkezdették a korcsmái mulatozást és a borivást a rómaiak. Magát Fiberius Neró császárt „a borivó“ melléknévvel tisztelték meg kartársai, aki megtette gyakran azt, hogy borivási versenyeket rendezett, melyekben maga is részt vett s melyekből rendszerint győztesként került ki. Dominius Claudius Neró, Róma ötödik császárja éjszakák ideién — mint Seneca feljegyezte — részegen barangolta be a város korcsmáit és utczáit, alattvalóinak ablakait beverte, kiűzte őket lakásaikból, hogy bírókra kellhesen velük. Bizony azután gyakran megesett, hogy Claudius Neró császár őfelsége, jól elpáholva, kékre, zöldre verve került vissza reggelre palotájába. A bor, sör és a szeszesitalok története majdnem teljesen egybeeső az emberiség léteiének históriájával s ezzel egybe esik a korcsmák, a bor- és sörházak keletkezésének időszaka is. A Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége által 1911. ézi szeptember hó 13-án Budapesten tartandó Xl-ik rendes évi közgyűlés programmja: 1. 1911 szeptember 12-ikén (kedden) délután 4 órakor: A Szállodások, Vendéglősök, Kávésok, Pincérek és Kávéssegédek Országos Nyugdijegyesülete XIV. évi rendes közgyűlése Bokros Károly vendéglőjének félemeleti helyiségében (VI., And- rássy-ut 25.). Este 8 órakor: Ismerkedési estély Gundel Károly vendéglőjében (VI., városligeti állatkerti vendéglő). 2. 1911. szeptember 13-án (szerdán): Délelőtt 9 órakor : A Magyar Veneéglősök Országos Szövetsége XI. évi rendes közgyűlése a régi országház épületében (VIII., Főherczeg Sándor-utcza). Délután 3 órakor diszebéd a Hungária nagyszálloda nagytermében (IV., Mária Valéria-utcza 6. sz.). Megjelenés estélyi öltözékben. 3. 1911 szeptember 14-én (csütörtökön): Délelőtt a város megtekintése csoportonként. Este 7 órakor : Vacsora a Margitsziget felső vendéglőjében. Klecker Alajosnál. (Esetleg táncmulatság.) A rendező-bizottság. Freinreisz István a Bristol szálloda volt igazgatójának éttermei Kitűnő konyha, jó borok, müncheni és udvari sör. — Külön berendezve. — Telefon 113-07. Budapest, Vili. kér., József-körut 56. szám. termek ujonan díszesen
