Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-01-20 / 2. szám
XXVII-ik évfolyam. 2. szám. Budapest, 1911. január 20. A HAZAI SZÁLLODÁSOK. VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, P1NCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre ..................6 kor. Há romnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Merénylet a vendéglősök magyarsága ellen. Körülbelül félszázad előtt túlnyomó volt Magyarországon, különösen Budapesten a német nyelvű vendéglősök és korcsmárosok száma. Ezen iparággal foglalkozóknak németségét még erősítette az abszolutizmus kor- i szaka, mely üldözéssel, tűzzel-vassal akarta germanizálni Magyarországot, hogy azután az osztrák császári össz- monarchia tartományai közé sorozza be. Iskoláinkban német volt a tanítás nyelve és német nyelvű a bíráskodás. A haza legjobbjai börtönben, vagy száműzetésben sínylődtek s aki itt németül nem akart tudni, annak a cseh és osztrák beamterek előtt* csak ,,magyar k.itya“ volt a neve. Ebben a szomorú korszakban mégis akadt magyar vendéglős, korcs- máros aki hűségesen ápolta üzletében a magyar hazafiság érzelmeit s tört ellene bár az osztrák rendőri üldözés minden féktelensége, megmaradt magyar korcsmárosnak. kinek helyiségeiben magyar szó, magyar dal mellett lobogtak fel a magyar hazafiság még mindig égő tüzének lángjai. De ezeknek a korcsmárosok- nak, vendéglősöknek a száma ebben a szomorú korszakban mind kevesebb lett. A magyarországi korcsmárosok és vendéglősök s ezzel a korcsmák és vendéglők megmagyarosodásának folyamata csak jóval a hatvanhetediki, kiegyezés után kezdődött s mintegy három évtized óta haladt diadalmas csapásokon. Különösen Budapesten történt az igy, hol elsősorban a szállodások, vendéglősök és korcsmárosok vezérférfiai — nem egy maga is német származású — állott a magya- rosodási mozgalmak élére s lobogtatta nemzeti érzéseink zászlóját, j melyen ott ragyogott a felírás : „Nyel- : vében él a nemzet.“ Nehéz viszonyok között megindult az első magyar vendéglős ipari szaklap, a „Vendéglősök Lapja“ s a magyarosodás szent ügyéért való küzdelemre, kitartó, csüggedést nem ismerő harcra bűz- ! ditotta a magyarországi szállodásokat és vendéglősöket, amely buzdításból nemesen kivette részét a magyar hazafias napisajtó is. És ennek a vállvetett, hosszan tartott nagy és nehéz küzdelemnek meg is lett a maga eredménye. Magyarrá lett Budapestnek nyelvben és érzésben vendéglős és korcsmáros-iparossága. í Magyar szellem, magyar szó vonult be vendéglőinkbe és korcsmáinkba. Vendéglőseink ott álltak azoknak a sorában, akik a magyar nemzeti kultúráért, gondolatért nemcsak áldozatra voltak képesek, de áldoztak is. Magyar nyelvű pincérszakiskolát állitot- tek fel a jövő vendéglős és korcs- máros nemzedék részére, hogy annak lelke a hazafias érzések ápolására fogékonnyá tétessék. És a magyarosodás tekintetében a fővárosi vendéglősök példáját követték a vidéki szaktársaik is. És ez az érzésben és nyelvében magyarrá lett szállodás, vendéglős és korcsmáros-iparosság hazafiságának csak a múlt esztendőben adta ragyogó tanuságtételét, midőn nagy áldozatkészséggel megal- ! kottatta s a múlt esztendőben felavattatta a király, kormány és székesfőváros képviselőinek jelenlétében, ott a Budát környező legmagasabb hegyek ormán, dicsőült magyar királynénk emlékezetére az „Erzsébet-ki- látó“ fönségesnek mondható műemléket. Es mi történt ezek után? Midőn azt hittük, hogy a magyarországi 1 szállodások, vendéglősök és korcsmárosok között szétszakithatlan szálakkal megköttetett már a magyar érzésben és nemzeti szellemben való egyesülés erős szövetsége, akkor az ellen, éppen az 1911. újév alkalmával egy megdöbbentő és céljában silány merénylet történt. Merénylet, melynek célja az, hogy amit az ország szállodáinak, vendéglőinek, korcsmáinak megmagyarositása terén annyi évtizeden keresztül oly nehéz munkával elértünk, ez az eredmény most megsemisittessék s a magyar vendég- lősség, korcsmárosság visszavettessék az abszolut-korszak alatt meg- gyülöltetett osztrák germanizmus pocsolyáiba. Ez ellen az árulásszámba menő merénylet ellen felháborodással tiltakozik már ma Budapestnek és az országnak minden hazafias, magyar érzésű szállodása, vendéglőse és korcsmárosa, akiknek sorában mi is felemeljük im tiltakozó szavunkat! Az eset pedig a következő: A budapesti kiskorcsmárosok hivatalos né' ven ,,A székesfővárosi vendéglősök és korcsmárosok ipartársulata“ hivatalos magyarnyelvű szaklapja az újév virradatára abban a megdöbbentő, sőt felháborító meglepetésben részesítette a magyar vendéglősöket és korcsmárosokat, hogy itt Budapesten kiadott és megjelentetett részükre egy német nyelvű szaklapot ,,Ungarische Gastgewerbe Zeitung“ (Centralorgan für die Interessen des Gastgewerbes) cim alatt. A meglepetés első pillanatában, aki csak olvasta, mindenki azt kérdezte, hogy mi szüksége van Budapesten és Magyarországon a szállodás, vendéglős és korcsmáros iparosságnak egy német nyelvű „organra“ ? A másik pillanatban már nem kérdezték, mert mindenki tudta mi itt a cél. Visszavetni ALAPITTATOTT 1320. A legmagasabb udvar és József főherceg udvari száilitója. FflNbfl ÁGOSTON és ZlttttER PÉTER (JTÓbfl ZinnER FERENCZ halnagykereskedő cs. és kir. udvari szállító. A Balaton Halászati R.-T. kizárólagos képviselője. Telefon 61-24. BUDAPEST, Központi vásárcsarnok Telefon 61-24 Mindennemű tengeri és édesvizihalak. Egyedüli halszállitó cég, mely az előkelő házak és éttermekben szükségelt összes halfajokat friss állapotban állandóan raktáron tartja. Sürgönyök: Zimmer halászmester. Budapest.
