Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-06-20 / 12. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1911. junius 20. »ä A PI f A I I CrríI/^X/CrC vad“ as baromfi-kereskedő iVlAK^V^nALL I ÍV! vJ * Budapest^ Központi vásárcsarnok. Szállodák és vendéglők részére a legolcsóbb napi árban szállítja elsőrendű vágott vad és szárnyasait. Úgy a helyi, mint a vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnek. Hát ennek a kérdésnek oly módon való feltevésével felmerült az a másik kérdés is, hogy ugyan ki tette tönkre Pécs város s általán Baranya' borkereskedelmét. A follixera veszedelem ugyan nagy károkat okozott, de az a vész csak ideiglenes volt, a baranyai szőlők újra kizöldültek, ez tehát nem lehetett sem a pécsi borkereskedelem végleges agyonütője, sem a mostani népszámlálás kedvezőtlen eredményének előidézője. Másban látjuk mi ezeknek a sajnos, szomorú, tüneteknek az okát. A pécsi borkereskedelmet s ezzel együtt nemcsak a baranyai, hanem általán a magyarországi borok jóhirnevét igen hosszú időre tönkretették azok a bor- hamisitók, akik az európai hírhedtségre szert tett Engelékkel együtt oly nagy mérvben űzték gyárilag a borhamisítást mint aminőre még példa nem volt s akik nemcsak a magyarországi korcsmákat, vendéglőket, hanem egész Európát is elárasztották gyilkos, hamisított és müboraikkal. Ezeknek a bűntetteseknek az eltávoztát sajnálja talán a híradás beküldője Pécsről s azt fájlalja, hogy ebben a jobb sorsra, szebb jövőre érdemes városban megszűntek a borhamisító üzemek, aminek következtében eltávozott onnét egy sereg borhamisításban részt vett pinczemunkás is ? Olyanféle dolog ez, mintha a budapesti lapok feljajdulnának, hogy jaj, serkentsük az élelmiszerhamisitókat, sőt ne bántsuk gazságaikat, mert ha tovább is üldözzük őket, még megneheztelnek, máshol ütik fel jeles működésűk sátorfáját és akkor megcsappan Budapest lakossága és nem jutunk el a világvárosok sorozatába. Nem. Szerencsére az ország nagy közvéleménye másként gondolkodik. Úgy, hogy nekünk egyáltalán nincsen szükségünk ilyen bor- és ételszerü, élelmi-szer hamisító gonosztévőkre, sem azoknak nagyobb szabású üzemeikre, s ha megszabadulunk tőlük annál jobb, kedvezőtlenebb lesz bár a népszámlálás eredménye, de kevesebb a merégkeverő és több a tiszteséges, becsületes ember ! Tavasz a Városligetben. A magyar székesfőváros legközelebbi és legnépszerűbb kiránduló helyére, a Városligetbe már egy hónapja bevonult a tavasz. Az öreg és ifjú fák már kizöldültek, itt-ott virágoztak az orgonák és bontogatták fürtjeiket két, a fenyők is sötétebb tavaszi zöldtüleve- lekbe öltöznek s a nagy virágágyakba itt-ott már a mükertészet virágremekei pompáznak. Daczára az idei nagyon is szeszélyes időjárásnak, már a mutatványos bódék, a tingli- tanglik, a poff-ember, a gépember is megkezdték működésűket, valamint a cirkuszelőadások is naponként nagy közönség jelenlétében folynak le. Az idei tavaszi és nyári szezonra a városligeti nyári vendéglők is előnyös változásokon mennek át. Mindenütt csinositannak, foly a tisztogatás, az ujjáfestés nagy munkája úgy a magán, mint a székesfőváros tulajdonát képező vendéglőkben is. E tekintetben különösen elsőül vezet az állatkerti ) eddig Wampetisch-féle, most már Gundel- nagyvendéglő. Az uj bérlő-tulajdonos áldozatokat nem kiméivé, itt nagyszabású és előnyös változásokat eszközöltetett. A nagy udvari és kerti helyiségekben pompás pavil- lonszerü födött helyiségek épülnek, melyek amellett, hogy a nyári melegben kellemes hűvöst nyújtanak, a szabad levegőnek is szabad teret engednek. Ennek a nagy vendéglőnek most pompás hátterét képezi az újjáépülő állatkert, melyet a nyár folyamán keleti s magyarstilü házaival, pagoda és minorettszerü épületeivel már valószínűleg megnyitnak a nagyközönség számára. A régi jóhirü Aréna- és Hermina-uti vendéglők kerthelyiségei is újjáalakítva várják a vendégeket, nemkülönben az Angyalföld kelle- metes nyári korcsmái is. Hanem a cigányzene úgyszólván már egészen száműzve lesz a városligeti vendéglőkből. A legtöbb helyre trombitásokat szerződtettek. Még pedig a közeli falvak sváb trombitásait, cseh trombitásokat, a bánáti és aradi gyermek trombitás bandát, meg katonabandákat; sok helyütt, a kisebb korcsmákban meg gépmuzsikák keserítik a vasárnapi emberiséget. Bizony fordul a világ kereke. Nem szépen szóló he- gedüszóra, hanem trombitaharsogásra, meg bombardonra mulat most már a magyar. =*X'*X»X'*X'*X^X:*X;*X^X’*X»XÍ*X^X^X'.*X»X^-X^X'*X’*X^-X^X^X Társas reggelik. Junius 23-ikán : Gundel Károly vendéglőjében VI., Állatkert (volt Wampetits.) Junius 30-ikán: Doktor László vendéglőjében délután ozsonna I., Albert-utcza 5., leszállás a fehérvár-uti vám mellett. Julius 7-ikén: Schárhánn Jánosné vendéglőjében VII., Akáczfa-utcza 12. Julius 14-ikén: Gráf János vendéglőjében VI., Andrássy-ut 80. Julius 21-ikén : Klecker Alajos felső vendéglőjében Margitsziget, délután ozsonna Julius 28-ikán: Waltz György, vendéglőjében VI., Aréna-ut 106. Augusztus 4-ikén: Singhoffer Ágoston vendéglőjében, VIII., Tavaszmező-utcza 7. Löwenstein M. utóda Horváth Nándor cs. és kir. udvari szállító (IV., Vámház-körut 4. Telefon 11—24. Évtizedek óta az ország legnagyobb szállodáinak, vendéglőseinek és kávéházainak állandó szállítója. Fióküzlet: IV., Türr István-utcza 7. Telefon 11—48.). „Jó barátok“ összejövetelei: Junius 27-ikén: Kori István vendéglőjében, VIII. Sárkány-utcza 12. Julius 4-én: Palády László vendéglőjében, VII., Thököly-ut 53. Julius 11-ikén: Horváth József vendéglőjében I. Hadnagy-utcza 12. Julius 18-ikán Eberhardt Gábor vendéglőjében, VIII. Gólya-u. 32. Julius 25-ikén: Schaffhauser Endre „Szabadságharang“ vendéglőjében. Közlekedés a fehérvári-uti villamossal, (megálló a ká- ; belgyárnál.) Augusztus 2-án Schlotter Antalnál, Zugló, Komócsy-utcza 34. („Csöpögő-csárda.“) KÜLÖNFÉLÉK. Óvás. Figyelmeztetjük t. előfizetőinket és hirdetőinket, hogy előfizetési és hirdetési pénzek felvételére ezidö szerint senki feljogosítva nincsen s mégis ha valaki kiadóhivatali pecsétünk és nyugtánk felhasználásával pénzfelvételre jelentkeznék, a nyugtát neki ki ne fizessék s azt vissza ne adják, hanem mint csalót, letartóztatni szíveskedjenek. Tisztelettel: a „ Vendéglősök Lapja“ kiadóhivatala. Madary Gábor halála. Az idei nyár eleje mély gyászt hozott a magyar iparosságnak, különösen a budapesti iparos közéletnek. Junius második felében meghalt Madary Gábor budapesti asztalos nagyiparos, tevékeny életének hatvanötödik esztendejében. Madary Gábor azok közé a kevés kiválóságok közé tartozott, akik az egyszerű ipari munkássorsból a saját erejükből küzdik fel magukat szakmájuk legelőkelőbb polczára s a közélet terén folytatott áldozatkész, buzgó tevékenységükkel méltán kiérdemelték maguknak polgártársaik becsülését, tiszteletét. Madary Gábor negyedszázadon át elnöke volt a budapesti asztalosipartestületnek, tagja volt a székesfőváros bizottsági testületének, a budapesti kereskedelmi és iparkamarának, az Országos Iparegyesületnek stb. A polgárság bizalma többször felléptette képviselőjelöltnek a vidéken, többször Budapesten a Józsefvárosban függetlenségi és 48-as programmal. Á kiváló hazafi, önzetlen, elveihez mindenkor ragaszkodó nagyiparos halála nemcsak nagyszámú családját borította fájdalmasan gyászba, de mélységes részvétet keltett az ország összes iparosköreiben is. Madary Gábor temetése a főváros legelőkelőbb társadalmának nagy részvéte mellett ment végbe. Koporsójánál Thék Endre udvari tanácsos, gyártulajdonos búcsúztatta el megható szavakkal az elköltözöttet. Nyugodjék békében. Küzdelmes, nemes élete után a sir nyugodalma ölelje ! Gundel János érczszobra. Ipartársulatunk legutóbbi ülésén Bokros Károly meleg szeretettel, elismeréssel és hálával emlékezett meg Gundel Jánosnak az ipartársulat érdekében három évtizedet is túlhaladó időn át kifejtett páratlan munkásságról. Ezen úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben páratlan eredményességű munkásság elismeréséül indítványozta, hogy az ipartársulat készítesse el tanácsterme részére Gundel János elnök érczszobrát és egyik leghübb munkatársának, Malosik Antal tiszt, alelnök művészi kivitelű arczképét, örök időkre szóló bizonyságot téve arról, miként tudják a vendéglősök vezetőik érdemeit megbecsülni. Szűnni nem akaró lelkes éljenzés és taps kisérte a nagylelkesedéssel előadott indítványt, melyet Kornmer Ferenc alelnök egyhangúlag elfogadottnak jelentvén, a választmány a szükséges teendők elvégzésére Bokros Károly elnöklete alatt Palkovies Ede, Éhm János, Katona Géza, Frenreisz István, Kommer Ferencz, Wilburger Károly, dr. ifj. Nagy Sándor, F. Kiss Lajosból álló végrehajtóbizottságot küldött ki.