Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1911-05-20 / 10. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1911. május 20. \lí A Pier'll All vad“ ©s baromfi-kereskedő iVlAK^V^nALL r lylv-l I Budapest^ Központi vásárcsarnok. Szállodák és vendéglők részére a legolcsóbb napi árban szállítja elsőrendű vágott vad és szárnyasait. Úgy a helyi, mint a vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnek. kedők szövetsége a Majna melletti Frank­furtban tartott értekezletén elhatározta, hogy 1911. májustól kezdődőleg a bort palacz- konként egyelőre legalább 20 pfeniggel (24 fillér) drágábban adják. A kereskedők boráremelésének pedig az lett a következ­ménye, hogy a német korcsmárosok és ven­déglősök is kénytelenek voltak felemelni ki­mérésre szánt boraik árát. Valószínűleg ez fog bekövetkezni Magyarországon is. Lapunkban is nemrégiben mutattunk rá arra a körülményre, hogy Magyarországon kívül Ausztria bortermése is milyen silány mennyiségű volt, a fenti rövid tudósítás pe­dig azt bizonyítja, hogy a Németbirodalom­ban is nagy borszükében vannak különösen a vendéglősök és a korcsmárosok. Franczia- országban is alig harmadrész volt a múlt évi bortermelés és Olaszország sem dicse­kedik jó szüreti eredménynyel. Mindezen rossz szüreti eredményeknek legnagyobb elő­idézője a peronoszpora volt, mely az esős, nedves nyár folyamán Európának összes sző­lőtermelő országaiban óriási károkat okozott. Sajnos — mint a borászati szakemberek és geológusok jelentik — a jövő szüretre sem biztat bennünket jobb kilátás. Csak termé­szetes, hogy nálunk is ott, ahol a múlt esz­tendőben a peronoszpora hallatlan karokat okozott, lepörkölte a leveleket, fürtöket, el- csenevészitette a hajtásokat; ott a rügyek és venyigék is csak tökéletlenül fejlődtek ki s ezeken jó termésre számítani nem lehet. Majdnem számszerű adatokkal ki lehet mu­tatni, hogy ez évben nemcsak Magyaror­szágban, hanem egész Európában nem lehet jó szüretre számítani, ami már is előidézi a borárak drágulását és a drágulás tartós­ságát. i A borászati szakkörök mindezekről azzal a figyelmeztetéssel világosítják fel a terme­lőket, hogy ezekhez a meglevő állapotokhoz s várható rossz termési eredményekhez tart­sák magukat s olcsó áron el ne adják még meglevő boraikat.. Mit csináljanak ezzel szemben vendéglőseink és korcsmárosaink? Szerencsés közülük az, akinek három négy esztendőre való bora van elraktározva pin- czéiben — és ilyen hála Isten még elég akad Budapesten és az országban, de mi­tévő legyen az, akinek csak ideig-óráig, né­hány hónapra van még borkészlete? Az kénytelen lesz vagy lelkiismeretlen borkeres­kedők kotyvalékát, olcsóbb keverékét mérni, vagy ha ezt tiltja az ő egyéni lelkiismerete, tisztán a sörmérésre térni át, vagy lezárni üzletét. Hát mindenesetre szomorú kilátások ezek még a jövendőre is, különösen kisebb tőkével rendelkező vendéglőseink és korcs­márosaink részére nézve. Nász aPetrovits-családban. (Mai képünkhöz.) Kedves és boldogságtól sugárzó ünnepe volt szép, napfényes május 7-ikén, az el­múlt vasárnap Petrovits Györgynek, a budapesti Ferencz-köruti Széchenyi-kávéház tulajdonosának és kedves családjának. Ek­kor vezette ugyanis oltárhoz Petrovits Györgynek és nejének, született Pakányi Emmának bájos és kedves leányát, Pet­rovits Nelly kisasszonyt ifjú Huber An­tal m. kir. dohányjövedéki tiszt. Násznagyok voltak a polgári és egyházi szertartásnál Liskovetz Imre székesfővárosi számtaná­csos és Keller Géza székesfővárosi pénztáros. Az esketési ünnepélyen és az ezt követő, az Országos Kaszinó ét­termében tartott lakomán, nagy és előkelő közönség vett részt a rokonságon kívül a főváros úri társadalmából. Midőn jelen szá­munkban bemutatjuk a szép és kedves meny­asszonynak, Petrovits Nellynek, ma már ifjú Huber Antalné úrnőnek arcképét, bájos arcvonásainak mását, nem tehetjük ezt anél­kül, hogy magunk is ne osztoznánk szívből a Petrovits-család lelki örömében. Maga az örömapa, Petrovits György, vérszerinti rokona a magyar nemzet legnagyobb költő­jének, Petőfi Sándornak s az ifjú meny­asszony — most már menyecske — lelkében is sok van azokból a ragyogó képzetekből, melyek Petőfi Sándort egykor a nemzet leg­nagyobb költőjévé, szabadságharcunk babér- koszorús és glóriás vértanújává avatták. Pet­rovits György a saját erejéből felküzdve magát, ma a székesfőváros egyik legtisztel­tebb polgára, ki élete delén kedves hitves­társával, szül. Pakányi Emmával együtt a tisztelők szeretetteljes ragaszkodásától kö­rülvéve érte meg bájos, szép leányának bol­dog életnapját, nászünnepét. Osztozva az örömszülőknek s általán a Petrovits-családnak családi örömében, kíván­juk, hogy szép május hónapjában kötött frigye a nagy magyar költő kis leszárma­zott unokahugának legyen oly virágos, mint ez a hónap, legyen olyan boldog, mint az a boldogság, melyről illatozó rózsák fölött, lombkoszoruzta ágon a fülemüle dalol sze­rető, kedves családi fészekben pihegő pár­jának. Az Isten áldása legyen e szép há­zassági frigyen! Társas reggelik. Május 26-án : Kittner Mihály éttermében, VII., Erzsébet-körut 13. sz. Junius 2-án : Kamarás Mihály vendég­lőjében, Budapest Vili., Köztemető-ut 25. Löwenstein M. utóda Horváth Nándor cs. és kir. udvari szállító (IV., Vámház-körut 4. Telefon 11—24. Évtizedek óta az ország legnagyobb szállodáinak, vendéglőseinek és kávéházainak állandó szállítója. Fióküzlet: IV, Türr István-utcza 7. Telefon 11—48.). „Jó barátok“ összejövetelei: Május 24-én: Schmidt Konrád vendég­lőjében, VII., Aréna-ut 5. sz. Május 31-én : Doktor László vendéglő­jében. I., Albert-utcza (Fehérvári-uti vám mellett.) Junius 6-ikán Fürst Tivadar vendéglő­jében Újpest (István-ut). Junius 13-ikán Kónya Sándor kávéházá­ban, Rákospalota-Ujfalu. Eötvös utcza 65. Junius 20-ikán : Mohos Ferenc vendég­lőjében X., Hungária-körut 289. Junius 27-ikén: Kori István vendéglőjé­ben, VIII. Sárkány-utcza 12. Julius 4-én: Palády László vendéglőjében, VII., Thököly-ut 53. Julius 11-ikén: Horváth József vendég­lőjében I. Hadnagy-utcza 12. Julius 18-ikán Éberhardt Gábor vendég­lőjében, VIII. Gólya-u. 32. Julius 25-ikén: Schaffhauser Endre „Sza­badságharang“ vendéglőjében. Közlekedés a fehérvári-uti villamossal, (megálló a ká­belgyárnál.) Augusztus 2-án Schlotter Antalnál, Zugló, Komócsy-utcza 34. („Csöpögő-csárda.“) KÜLÖNFÉLÉK. |Barta Bétej Mély részvéttel töltött el bennünket a gyászhir, hogy Barta Béla kartársunk, a „Magyar Vendéglős és Ká­vésipar“ szaklap megalapítója s évek során át felelős szerkesztő-kiadója, folyó évi május hó 4-ikén, munkás élete 44-ik évé­ben, hosszas szenvedés után meghalt. Barta Béla, mint vendéglős szaklap-szer­kesztő, munkás tevékenységet fejtett ki a vendéglős és kávésipar érdekei mellett s több vendéglős-intézményünknek is agilis tagja volt. Szakírói működését súlyos be­tegsége miatt kellett megszakítania, mely mintegy két év előtt támadta meg, s az ennek következtében most negyvennégy éves korában bekövetkezett halála sem­mivé tette mindazt a törekvést, tervet, melyet Barta Béla élete czéljául kitűzött maga elé. Halálát özvegyén és előkelő rokonságán kívül, barátainak, tisztelőinek, a vendéglős és kávésipar számos vezető férfiának fájdalmas részvéte gyászolja, mely részvét kisérte ki megboldogult kar­társunkat az örök nyugalom helyére, a temetőbe. Béke lengjen porai felett! inghoffer M. József r=i halászmester r=i Budapest, Központi vásárcsarnok, X Lakás : Fövámtér 10. szám. x Élő nemes pontyok bármely nagy mennyiségben kaphatók. Édes vizi és tengeri halnagykereskedés, mely állandóan tart nagy hal­készletet élő és jegelt halakban, vidéki rendelések a legpontosab­ban és megbízhatóan eszközöltetnek, háztartás és éttermek részére

Next

/
Thumbnails
Contents