Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1911-05-20 / 10. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1911. május 20. r Főpinczérek Ovadék-Szövetkezete Budapest, VI. kerület, Podmaniczky-utcza 19. szám. A magyar pinczérség első és egyetlen önálló pénzintézete. Óvadékot azonnal folyósít. Nincs heti üzletrész! Leszámolás azonnal. Beiratkozáshoz 30 korona szükséges. — Hivatalos órák délután 7 órától 4-ig. — Telefon-szám 94—24. ságán — hogy a budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok közös nagy életérdekeik kivívására egy táborba, egy ipartársulatba tömörül­jenek. Kell, hogy minden nemesen érző és becsületesen gondolkodó vendég­lőstársunk lelkén a fájdalomnak bizo­nyos érzete vegyen erőt, midőn azt hallja, hogy ez az egész férfiú, ez a nemes szivü, érdekeinkért küzdő fér­fiú, most meg akar válni ipartársu­lati elnöki tisztétől. Igaz, hogy az ő fürtjeit is ezüstös hajkoronává alakí­totta már át a fölöttünk rohanó Idő, de mi meg vagyunk győződve, hogy nagy gyakorlati tudásával, nemes képességével a mindannyiunk leiké­ből tisztelt Gundel János még igen nagy szolgálatokat tehet a magyar vendéglősipar ügyének s nem hagyja oda ezt a vendéglősiparoságot most, mikor annak igen nagyérdekü létkér­dései vannak kivivandóban. Azért ne is beszéljünk arról, hogy mily nehéz volna ma Gundel János méltó utód­ját az elnöki székre megválasztani, már azért is, mert ezek a méltónak mutatkozó utódok is még mindig őt tartják, legméltóbbnak az elnöki szé­ken a tisztségben, melyre őt az ország székesfővárosának szállodásai, ven­déglősei és korcsmárosai lelkes bi­zalmukkal annyiszor felemelték, s amelylyel hisszük, hogy most nem hagyják őt távozni onnét s Gundel János marad továbbra is vezérünk, ipartársulatunk érdemkoszorus elnöke! A vidék a vendéglősök összetartása mel­lett. Ismeretes az az aknamunka, melyet az úgynevezett »Székesfővárosi Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata« jobbik nevén a »budapesti kiskorcsmárosok német ipar­társulata« háta mögül egyes vakondokszerü alakok folytatnak a magyar vendéglősök ösz- szetartozandósági érzete ellen, durván támad­ván különösen ezt az összetartozandóságot ápoló ^Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulatának« nagyér- edmü yezérférfiait. Ezeket a neveletlenség­ből eredő vakondoktámadásokat megsokal- ják már végre — ugylátszik — a vidéki vendéglősipartársulatok is, melyek egymás után emelik fel azok ellen tiltakozó szavukat, így cselekedett legutóbbi gyűlésén a vesz­prémi, majd a Somogy vármegyei vendéglős ipartársulat, méltó megbotránko­zását fejezvén ki a vendéglősök összetarto­zása, közös, sok érdekeik együttes védelme és a legrégibb magyar vendéglős ipartársu­lat érdemes vezetőférfiai ellen intézett tá­madások miatt, kioktatván egyben a K a- szá^s Lajos elnöksége alatti »budapesti kiskorcsmárosok német ipartársulatát«, hogy talán neki is a vendéglősség, korcsmárosság összetartásának ápolása volna inkább a kö­telessége, nem a konkolyhintés, a mások tisztes munkásságának eredménye: vetése közé. Meghívó. A budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulata 1911. évi május hó 22-éd. hétfőn délután 3 órakor tartja XXXVII. évi rendes közgyűlését, melyre az ipartársulat t. tagjait az alapszabályok 8. §-a értelmében ezennel meghívjuk. A közgyűlés a „Hungária“ szálloda földszinti nagytermében fog megtartatni, melyhez a Mária Valéria-utcai 6. szám alatt levő Il-ik számú kanu vezet. A közgyűlés napirednje: 1. Az évi jelen­tés. 2. A számvizsgáló-bizottság jelentése. 3. Az 1910. évi zárószámadás. 4. Az 1911. évi költségvetés. 5. A felmentésre vonatkozó határozat. 6. Választás. 7. Indítványok. A napirendre fel nem vett indítványok az alapszabályok 8. §-ának 3. pontja értel­mében csak azon esetben tárgyalhatok a közgyűlésen, ha azok legalább 5 nappal a közgyűlés előtt a választmánynak Írásban bejelentettek. Az ipartársulat közgyűlésével kapcsolat­ban, az alapszabályok 8. §-a értelmében a temetkezési egyesület XXVIII. évi rendes közgyűlése is meg fog tartatni, melyre az egyesület t. tagtait tisztelettel meghívjuk. A temetkezési egyesület közgyűlésének napirendje: 1. Az évi jelentés. 2. A szám­vizsgáló-bizottság jelentése. 3. Az 1910. évi zárószámadás. 4. A felmentésre vo­natkozó határozat. 5. Választás. 6. Indít­ványok. Budapesten, 1911. évi május hó 9-én tartott ipartársulati és temetkezési egye­sületi üléséből. A választmány. A borárak tőzsdei jegyzése. Nem mostani keletű az a mozgalom, mely arra irányul, hogy a borárak jegyzését épen úgy be kellene vezetni a budapesti tőzsdére, mint ahogy be van oda vezetve ma a gabona­árak jegyzése. A termelők közt vannak, akik ettől az intézkedéstől a borforgalom emelkedését várják. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy különösen napjainkban mily óriási visszaélések fordulnak elő a buda­pesti tőzsdén a gabonaárak jegyzésével, hogy lelkiismeretlen tőzsdeügynökök go- nozsul manőverezve a saját zsebjük javára, hogy verik egyszer fel, s hogy szállítják máskor le mesterséges utón a gabonaára­kat anélkül, hogy abból akár a termelő­nek, akár a fogyasztónak haszna volna, ha mindezt tekkintbe vesszük, különösen a vendéglősök és korcsmárosok, de általában a nagyközönség érdekében nem tartjuk czélszerünek, sőt károsnak tartjuk a bor­árak budapesti tőzsdei jegyzését. Hiszen előreláthatólag a bőrzevigéczek a borárak jegyzésével éppen olyan visszaéléseket kö­vetnének el, mint most elkövetnek a gabonaárakjegyzésével. Eddig is, mig a bor a termelőtől a fogyasztóig, a vendég­lősig, korcsmárosig jut, — a legtöbb eset­ben úgyis elég közvetítő ügynök, keres­kedő nyerészkedett rajta, a termelő, ven­déglős s borivó vendég rovására — nincs tehát semmi ok arra, hogy a boron nyerészkedő élősdi közvetítők számait most még a tőzsdeügynökökkel is szaporítsák A Részvényserfőzde kitüntetése. AzOrszágosIparegyesület ez év­ben Matlekovits Sándor valóságos belső titkos tanácsos elnöklete alatt tartott köz­gyűlése, az egyesület első kitüntetésével, az arany éremmel tüntette ki hazai gyáriparunk egyik elsőrendű tényezőjét, az »Első Ma­gyar R é s z v é n y s e r f ő z d é t«. Ez a kitüntetés kétségtelen, hogy egyik legkiválóbb gyári intézményünket érte, mely fennállása óta óriás előmenetelt tett a ma­gyar sörgyártás terén és a gyár igazgatósága, áldozatot nem kiméivé, tetemesen hozzájá­rult ahhoz, hogy a külföldi, ausztriai sörök az ország területéről kiszorittassanak. Ezt a törekvését a Rézsvényserfőzde kitűnő gyárt­mányaival nagyrészben elő is mozdította, A Részvényserfőzde különben teljesen magyar iparvállalat. A magyar föld nyers­terményeit dolgoztatja fel magyar munká­sok százai által, akiknek tisztes megélhetést biztosit s mindenképen hozzájárul a magyar közgazdaság fellendítéséhez. Ezért, de ki­tűnő minőségű gyártmányaiért is pártfogolja a Részvényserfőzdét a magyar fogyasztókö­zönség, mely őszinte megelégedéssel vesz tudomást e kiváló magyar gyártelepünknek és ezzel annak vezető férfiainak megérdem- lett kitüntetéséről. Az Országos Iparegyesület végrehajtó bi­zottsága abból az alkalomból, hogy az Első Magyar Részvényserfőzdét az aranyéremmel tüntette ki, a múlt héten Mat­lekovits Sándor titkos tanácsos elnök ve­zetésével megjelent a gyártelepen, hogy azt megtekintse. Elnökön kívül megjelentek még: Thék Endre és Fáik Zsigmond ud­vari tanácsosok, J akabffy Ferencz ország­Szent Margitszigeti tiditőviz A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. Telefon utján adott rendelések egész nap és éjjel is felvétetnek. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. Szt.-Margitsziget gyógyfürdő felügyelősége saját kezelésében. ----— Minden jobb füszerüzletben és vendéglőben kapható. Telefon 36—52.

Next

/
Thumbnails
Contents