Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1910-03-20 / 6. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1910. márczius 20. Bál után. Olyan volt, mint egy ragyogó, tündéri szép álom. Talán sohasem volt oly pazarul virágozva, fénytől sugárzó a Vigadóterem pompája, mint ezen az estén, már- ezius 9-ikén, mikor a budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulata rendezte ott idei tánczvigalmát. De nemcsak a külső fény volt kápráztató, kedvderitő, hanem a lelkekből a női szép szemeken át kisugárzó jókedv ragyogása is. Pedig mennyi szép női szem ragyogott ott, ha elgondoljuk, hogy nem kevesebb, mint háromszáz bájos leány és szép asz- szony vett részt Frangois Lajosnénak élén a vendéglősök bálján. Hehj, olyan virág- koszorú volt az, melyet — Magyarország virágos ország ugyan — de még annak összes kertjeiből is nehéz volna összeválogatni. A vendéglősök bálján képviselve volt Budapest székesfővárosnak szine-java, ak- között a nyolcz-kilenczszáz tömegnyi jelenlevő közt, mely fekete ünnepi díszben, frakkban, szalonban ott hullámzott a virágos csarnokban. A székesfőváros összes előkelő szállodásain kivül voltak ott a közélet minden ágazatából szintén előkelő urak — különösen sok gyáros és kereskedő — sokan családjaikkal együtt. Most látszott meg, hogy minő nagy munkaereje van annak a nagy-nagy, de mindig vidám- ságos, mindig vendégszerető családnak, melynek „budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulata“ a hivatalos neve. Kilencz óráig volt a főgyülekezés ideje. Magán- és bérfogatok, automobilok robogtak szinte hosszú sorozatokban a Vigadó elé, megtöltve még a Gizella-teret is. A Vörösmarthy Mihály márványszobra körül hangtalanul éneklő szoborcsoportozat bizony mindezt látva, elgondolkodhatott, hogy ugyan mi készül itt ? Kivált mikor az is látható lett, hogy a legtöbb fogatból egy-egy suhogó selyem- vagy zefir-ruhás szép úrasszony, leány, vagy tündér libben elő. Kilenczóra tájban nagy mozgás támadt a ragyogó termekben. Ekkor érkezett meg a bálanya, a bájos Frangois Lajosné. A lépcsőházban Petánovits József rendezőbizottsági elnök az egész tisztikar élén üdvözölte a mai est első úrasszonyát s azután bevezette a ragyogó, virágillatos, fényes tánczterembe. Valóban lelkesedéssel teljes, királynői bevonulás volt. A bálanya előtt legelőször is tizenkét szép bokrétás nyoszolyóleány, mindegyik egy- egy szép virágszál s tizenkét pálczás legény adta le hódolatát. Virágokhoz hasonlították ezeket a nyoszolyókisasszonyokat, mert valóban azok is valának, bár külöm- böző virágok. Volt köztük piros, halvány piros, fehér rózsa, liliom, nárczisz és tulipán. Kékszemü nefelejts és még kitudná mind elszámlálni. Névszerint a következők ezek a kedves, szép virágok : Malosik Bözsike, Malosik Edit, Kovács Manczika, Flack Margit, Mayer Margit, Miakits Miczi, Putzer Ilonka, Holndonner Gabi, Páris Vilma, Weidinger Teréz, Hirmann Klotild és Payer Adél. Hejh, ha a mithológiabeli j Párizs most véletlenül ide kerül és találkozik a mi bálunk tizenkét nyoszolyó- leányával, bizony, bizony nagy zavarba keveredik ő kigyejme, hogy a tizenkettő közül melyiknek nyújtsa oda a szépségnek arany almáját. Éljenzés és taps közt a tizenkét nyoszolyóleány és pálczás dalia kíséretében foglalta el a kedves bálanya, Frangois Lajosné a virágos emelvényen a virágos trónusát. Ekközben folyton hangzott a mi szép nemzeti indulónk, a Rákóczi-induló lelkesítő, sziveket melegítő dallama. De egyszerre elhallgatott, hogy másba kezdjen. A bálanya jelt adott a táncz megkezdésére, mire végig feküdt a nyirettyű a hegedü-hurokon s felhangzott a szép magyar lassú csárdás nóta: Jaj, de magas, Jaj, de magas, Ez a vendégfogadó . . . Azután következett a gyors. Frangois Lajosné Petánovits József rendező-bizottsági elnökkel, a tizenkét nyoszolyóleány a tizenkét pálczás daliával nyitotta meg a tán- czolók sorsát. Azután következett a többi ragyogó szemű szép leány, asszony és menyecske, kiki a maga párjával. Bizony, bizony mondhatjuk, hogy olyan veit most a vén Vigadó hatalmas, nagy terme, mintha abban megmozdult volna egy nagy virágos erdő. Rózsa, tulipán, nefelejts, hejh, soha el ne felejtsd erdő ! * A csárdás. Rég nem láttuk már a csárdást olyan szépen, magyarosan tánczolni, mint a mi bálunkon. Igaz, hogy a tánezos- nőket nem is holmi czingárlegények pörgették itt, mert bizony akadt közöttük nem egy atlétaszámba menő dalia is. Hát szép is ez a magyar csárdás. A lassú olyan, mint egy édes, ábrándos melódia, mely alatt a szerelmes legény elmerenghet párjának kék, vagy bogár szeme ragyogásában. A gyorsa olyan, mint a szerelmes szív vérének fellobbanása. És ez a magyar táncz, hejh, visszaad minden érzést is. Amint perdülünk, fordulunk, hajladozik a leány, menyecske dereka, dobban egyet a láb, az mind, mind egy gondolat. Egy gondolat, hogy Vékony deszka kerítés, Jaj, de karcsú teremtés, Akár kicsi, akár nagy, De kedvemre való vagy. Szépnek szép a keringő is, lengyelke is, de hiába, a magyar csárdásnak nincs párja Hogy a négyest hány pár járta, biz azt nem tudtuk összeszámlálni. Annyi volt ott a szép asszony, szép leány, hogy őket látva, minden számoló tudományunk felmondotta a szolgálatot, * Szünóra alatt megteltek az étkező termek. Banda Marczi lassút, szép andalítót játszott : Vendéglős hát ejh, hajh Mulatunk, Osszeütjük, csendül Pohárunk; Kristály üveg, arany Bor benne, Magyar hazánk, Isten Éltesse ! Mert hát következének a felköszöntők. Gundel János diszelnök a kedves bálanyát, Frangois Lajosnét éltette, mire tust húzott a zenekar s harsogott az éljen. Felköszön- tötték ipartársulatunk nagyérdemű elnökét, Gundel Jánost, Petánovits Józsefet, a rendező-bizottság elnökét, aki valóban fáradhatatlan lelke volt annak a nagy, szép mulatságnak, melynek nagy sikere jórészben az ő tevékenységéhez fűződik. És szünet után ? Ismét kezdődött a csárdás, most már azután igazi jókedvvel. Most már az öregek is beleperdültek, mivelhogy sohasem balunk meg ! És ez a kedves, igazán családias szép mulatság eltartott nemcsak hajnalig,, hanem belenyu- lott a reggeli virradatba is, mikor már a kelő nap sugara ott tánczolt a szemközti királyi vár kupolájának arany-magyar koronáján. Azután ismét robogtak a fogatok, automobilok. A szép asszonyok, leányok haza- menve lepihentek s szőtték tovább, alván, aranyos, ezüstös világos szálakkal ezt a mai éji szépséges tündérálmot. * Vendéglős bál. Szép, kedves álom volt — elröppent. Megismétlődik. Viszont látásra a jövő esztendőben ! * Hölgyeink közül jelen voltak: Asszonyok: Gundel Jánosné, Petánovits Józsefné, Burger Károlyné, Kommer Fe- rencné, özv. Schárhánn Jánosné, Malosik Antalné, Blaschka Jánosné, Katona Gézáné, Szeifert Antalné, Keleti Hermanné, Hámor Józsefné, Illits Gyuláné, Páris Vilmosné, Hack Istvánná, Klekker Alajosné, Aczél Miksáné, Malosik Ferenczné, Pribitzer Sán- dorné, Haas Imréné, Haas Sándorné, Pál M.-né, Sági Józsefné, Honig Edéné, Deutsch Mórné, Neiger Jakabné, Jauernik Lipótné, Windisch Mihályné, Szabó Imréné, Náday Istvánná, Schenk Jánosné, Fehér Jénosné, özv. dr. Sáska Sándorné, Szele Andorné, Sáska Istvánná, Back Adolfné, Mayer Tiva- darné, Schön Mártonná, Deák Ferenczné, Kubu Jánosné, Gráf Jánosné, Hauser Ferenczné, Pázsy Jánosné, ifj. Schweiger Józsefné, Hering Tivadarné, Váradi Józsefné, Kroner Alajosné, Putnoky Istvánná, Mihalecz Józsefné, Kovács E. Mátyásné, Müller Antalné, Rajágh Lajosné, Pap Lajosné, Böczögő Józsefné (Miskolcz), Lukács Gyuláné, Potzmann Mátyásné, Skelicky Károlyné, Nirsch Zsigmondné, Palotai Józsefné, Moskovitz Simonná, Tóth Józsefné, Petánovits Józsefné, Thomayer Tamásné, Stiglmayer Gyuláné, Szalay Nándorné, Mihálkovits Ferenczné, Sághy Józsefné, Sauer Istvánná, Dlugolinsky Ferenczné, Papp Lajosné, Őrlik Adolfné, Simon Józsefné, Éaragó Béláné, Fries Gézáné, Flitt- ner Lipótné, Rothstock Károlyné, Fodor Istvánná, Wurm Károlyné, Schnell Józsefné, Kulka Hugóné, Kramer Miksáné’ Rockstroh Rlchárdné, Horváth Istvánné, Zelinka Alajosné, Molnár Lázárné. Krempl Károlyné, Háber Józsefné, Farkas Istvánné, Purczeldt Józsefné, dr. Radó Lipótné, Schönherr Lipótné, Bauer Kátolyné, Schárhánn Ferenczné, Bertrán Arturné, Sipos Istvánné, Manger Lipótné, Kori Istvánné, ifj. Deák min Tiv/mdR BUDAPEST, Bel- és külföldi porczellán, üveg választék étkező, kávés, teás és cs. és kir. udvari szállító porczellángyáros DOROTTYA-UTCZA 14. és angol fayence-ok. ----mo sdókészletekben. --------Dú s választék karácsonyi és újévi ajándékokban. Saját porczellángyár Budapesten. Legújabb árjegyzék ingyen és bérmentve. ALAPI ITATOTT 1854. ::: TELEFON 31—53----- Legnagyobb Teljes kelengyék.
