Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1910-12-20 / 24. szám
1910. december 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 eszébe, hogy ő is volt árva, s hogy mily jól esett volna, ha valaki azon a szent estén reája is gondol. A másv meg mást gondolt, de csak ilyen félét. És hulltanak, hulltak a huszfilléresek, a fényes koronások a nagy perselyekbe. A pénzből ruha Ion szegény gyermekeknek. Báránybőrös sapka, jó meleg ruhácska, ujdonat kis csizma a fiuknak. Bolyhos téli kendő, kabát, szok- nyácska, és czipellő a kis leányoknak. S karácsony estére, a nagy szent estére mind meghívták őket s felruházták s vendégelték őket ottan a korcsmában s telerakták zsebük, kicsiny kötőcskéjük aranyos almákkal, édes czukrocskákkal, ezüstö diókkal Nem volt boldogabb most ezen a világon, mint az a sok szegény külvárosi gyermek, külvárosi árva. Az özvegy anyáknak köny sugárzott szeméből ,s imát rebegett el a reszkető ajkuk: — Áldja meg az Isten, kik ezt csele- kedték! Az anyák, özvegy édes anyák imádságát a fellegek felett ott fent az Istennél meghallgatják mindig. Ti, kik irtó ellenségei vagytok minden helynek, ahol nehéz munka után egy pohár bor mellett lelkiszórakozást, testének üdülést talál a dolgozó ember, ezen a szent estén jöjjetek el ti is oda valameny- nyien s lássátok, miként lesz a korcsma a könyörületnek, az emberszeretetnek, az Istennek háza! Ezen az estén, ezen az éjen kigyullt a csillag ott fent az égen. Reszkető fénye, amint szétáradt, hirdeté: Ünnepe van az egész világnak. . . Egy falusi korcsmáros karriérje. Nemrégiben egy falusi korcsmárost temettek a Dunántúl egyik, most már nagyon szépen fejlődő községében. Nem volt tanult, gyakorlott korcsmáros, sőt pinczér sem soha. Gyermekkorában czipőfüzőt, pántlikát árult kis városok hetivásárain, s mint ifjú zsidó legény pálinkamérést nyitott az említett Dunántúli községben. A pálinkamérés egy év alatt már korcsmává bővült ki, s ekkor történt, hogy az egyszerű kis falu mellett hatalmas katonai gyakorlótelep létesült, melyen kora tavasztól késő őszig 800—1000 katonatiszt s 30—40 ezer katona tartózkodott. Rendkívül fellendült a szerény kis község forgalma, melybe most már tanult, képzett, iparukban gyakorolt vendéglős iparosok kértek korcsmanyitási engedélyt, ámde minden igyekezetük megtörött az ottani közigazgatást képviselő jegyző akaratán, aki a pántlikaárusitóból lett korcs- márossal szemben megakadályozta, hogy bárki más tanult vendéglős, iparos ott kaphasson bormérési, korcsmanyitási engedélyt, holott ott négy vendéglős is tisztességesen existálhatott volna, sőt maga a katonai parancsnokság is kérelmezte uj vendéglők engedélyezését. Közben a községi jegyző is ügyes gazdálkodás folytán megvagyonosodott, a pántlikás korcsmáros pedig élete delén meghalt, de immár nem szegényül, mert kétszázezer koronánál nagyobb vagyont s modern vendéglőt hagyott hátra családjának örökségül. Most már azután adhat más korcsmárosnak is italmérési engedélyt a faluban, mely ma már vasúti gócpont és maholnap várossá fejlődik. S Bizony, bizony sokszor kifürkészhetet- lenek a magyar vidéki közigazgatás intézkedésének okai. Társas reggelik. Deczember 23-án, Pelzmann Férencz éttermében VIII. Rákóczi-ut 5. (Pannónia szálloda.) Deczember 30-án. Kommer Ferencz „Vadász-kürt“ szállodájában IV. Türr István- utcza 5. Löwenstein M. utóda Horváth Nándor cs. és kir. udvari szállító (IV., Vámház-körut 4. Telefon 11—24. Évtizedek óta az ország legnagyobb szállodáinak, vendéglőseinek és kávéházainak állandó szállítója. Fióküzlet: IV., Türr István-utcza 7. Telefon 11—48.). „Jó barátok“ összejövetelei: Deczember 21-én, Verbőczi Lajosnál, IV., Városház-utcza 3. Deczember 28-án, Almást Józsefnél, VIII., Baross-utcza 92. KÜLÖNFÉLÉK. Szilveszterest. Még alig másfélhét s lehullik az idők homokóráján ennek az esztendőnek utolsó perczenete. Meghal az 1910-ik ó-esztendő, de életének utolsó pillanatában életet ád még a kétes arczu jövendőnek, az 1911 -ik esztendőnek, a melylyel megkezdődik a XX. századnak második évtizede. Hogy mi történt a múltban, azt tudjuk, de hogy mit hoz ránk a következő uj esztendő, azt nem is sejthetjük, mert emberi szemünk a jövő ködébe nem tekinthet. Remélni, mindig jobbat remélni, a végnélküli, bölcs gondviselés ajándéka, hiszen remény nélkül, vagy a jövendő sivár valóságába tekintve, sokan eldobnák közülünk azt, ami nékünk az ölök időből adatott : az életet. Az elmúlt esztendő nem váltotta be hozzá fűzött reményeinket, sőt évszakai, napjai a keserű csalódások sorozatai valának, azért nincs okunk, hogy fájdalommal válljunk meg tőle. Növelte a drágaságot s ezzel a nyomorúságot, melynek rongyaival a tél ínséges hidegében sok szegény embertársunk alig képes takargatni az éhségtől kiaszott, didergő tagjait. A vendéglős, korcsmáros iparra is szomorú volt az 1910-ik esztendő. Szőlőink nem termettek, megdrágult a bor ára. Kora volt az aratás, drágább lett az élelmiszer. A még meglévő állatállomány közt járványos betegségek pusztítottak és szinte a hozzáférhetetlenségig felszökött a hús ára. A i földet mivelő embernek nem lévén elég bevétele, pangott az ipar és kereskedelem, a vendéglők, korcsmák forgalma megcsappant és sok régi, jó magyar korcsmárosunk bezárta üzletét. Ilyen volt az elmúlt esztendő, régi hagyomány azonban, hogy a vendéglős és korcsmáros iparban az ó-esztendő utolsó napja, Szilveszter változást idéz elő. Az emberek ezen az estén búcsúznak a múlttól s áldomást isznak a jobb jövendőért. Ha az ó és uj esztendőt elválasztó éjszaka bő jövedelmező, jó kedvtől, muzsikaszótól vidámságos lészen, azt tartják, hogy ilyen lesz az egész uj esztendő is. Hadd szóljon tehát a ^zene, a dal, a múltat kesergő, jobb jövőt köszöntő s hadd dobogjon szép reményünk hajnalcsillagánál hegedű húrján, czimbalompengében a költőnek a letűnt idők keserve, vigasztadó szava : „M?gvirad még valaha, nem lesz mindig a magyarnak éjszaka.“ Halálozás. Höllrügl György a Központi Szálló volt bérlője, életének 61. évében elhunyt Budapesten. Nagy magyarfaló volt. Béke vele ! Újévi üdvözletek közlése. Lapunk legközelebbi száma január 1-én újévkor jelenik meg. Mindazokat, kik újévi számunkban újévi üdvöleteiket közöltetni óhajtják, kérjük, hogy megrendeléseiket e hónap 27-ig beküldeni szíveskedjenek. Közlési dij 2 Korona. Nagyobb terjedelmi közlést árszabály szerint számitunk. Boulevard-vendégíö. Budapesten a Váczi- körut 19. szám alatt van Kovács Jóska barátunk „Boulevard“ czimü vendéglője. Ezt a vendéglőt olyan magas polczra emelte a mi barátunk, hogy megérdemli a vidékről Budapestre sereglő előkelő közönség pártfogását. A legmagyarosabb, Ízletes ételek és italok olcsó áron kaphatók itt. Az újonnan berendezett helyiséget pedig t. szaktársainknak tanulmányozás szempontjából becses figyelmébe ajánljuk. Kovács Jóska megérdemli, hogy minél többen meglátogassuk. Isten éltesse kedves nejével együtt ! A Törley pezsgőgyár kitüntetése. Mint a hivatalos lap egyik legutóbbi számában olvassuk, O felsége özv. csantavéri Törley Józsefné úrnőt, a Törley Jószef és Társa budafoki pezsgőgyár tulajdonosnőjét a cs. és kir. udv. szállítói czimmel tüntette ki. E kitüntetés, mint laptársunk a „M. K. V. J.“ írja, mely az ország kereskedelmi és ipari körein kívül a szállodások, vendéglősök és kávésok körében is bizonyára kedvező benyomást fog kelteni, beavatottak előtt egy régen várt esemény bekövetkezését jelenti, amennyiben a Törley- pezsgő a legutóbbi években az udvarnál már régen polgárjogot nyert. Aminő őszinte és általános elismerésre talál köreinkben magának a czégnek e magas kitüntetése, épp oly őszinte üdvözlésekhez juttatja a gyár kát briliáns kvalitású igazgatóját, Pfender Emilt és Szente Imrét, akik a gondjaikra bízott elsőrangú hazai ipar- vállalatot napról-napra friss és modern szellemben fejlesztik, és képességeiknek, értékes egyéniségüknek, gyáripari és kereskedelmi tudásuknak napról-napra féinghoffer M. József f==i halászmester r==i Budapest, Központi vásárcsarnok, X La Kas : Fövámtér 10. szám. x Élő nemes pontyok bármely nagy mennyiségben kaphatók. Édes vizi és tengeri halnagykereskedés, mely állandóan tart nagy halkészletet élő és jegelt halakban, vidéki rendelések a legpontosabban és megbízhatóan eszközöltetnek, háztartás és éttermek részére