Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1910-11-20 / 22. szám
XXVI-ik évfolyam. 22. szám. Budapest, 1910. november 20. A HAZA! SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre .. . . . 6 kor. j Háromnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. (Jj ipartársulati tagok. „A Budapesti Szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulata“ tagjai közé Farkas István bátyánk buzdítására újabban a következő kartársaink léptek be : Zsoldos János vendéglős L, Attilla- körut 16. Halász Mihály vendéglős VII., Ró- zsa-utcza 45. Suhajda Mihály vendéglős X., Sör- gyár-utcza 39. Szalay László vendéglős X., Nosz- lopy-utcza 20. Isten hozta őket körünkbe ! Szüreti eredmény és a vendéglősipar. Magyarország egész területén, — még Tokajhegyalját sem véve ki, — október múltával teljesen befejezték a szüreti munkálatokat. Az eredmény, most már hivatalosan is megállapítva, igen gyenge, közepes. Csak néhány vármegye területén volt olyan szüret, melynek az eredménye kielégítő. így Tokajhegyalján is úgy mennyiség, mint minőség tekintetében jó szüret volt, de ez nem sokat lendít a borszükségen és a drága tokaji bor sem mérsékelheti átalán boraink drágaságát, a minek súlyát első sorban természetesen vendéglőseink és korcsmárosaink érzik meg a legalaposabban. A szüreti eredmény előidézte bordrágoságot emeli az a körülmény, hogy Európa többi államaiban és a lehető legrosszabb volt a bortermelés. Ausztria dús szőlőtermő hegyoldalain a sok esőzéstől már szeptemberben majdnem teljesen elrothadt az a szőlőtermés, a mit peronoszpcma pusztítása még meghagyott. Olaszországban, Németországban és Francziaország- ban pedig alig volt negyedrész annyi termés, mint az előző esztendőben. Ezeknek az országoknak mai bor- kereskedői, vendéglősei, korcsmá- rosai mind magyarországi borral akarnák most fedezni borszükségletüket. Természetesen, hogy ilyen körülmények között a borárak a belföldön és á külföldön emelkedtek. Francziaországban például négyszeresen nagyobbak a tavalyiaknál. Majdnem igy áll a dolog Olasz- és Németországban is. Nálunk a bortermelők még most is arról panaszkodnak, hogy a silány szüreti eredmény daczára nem emelkednek az ő kedvük szerint a magyar borárak. Már pedig eléggé, sőt túlságosan eléggé emelkednek. A bevásárolni szánt vendéglősök és korcsmárosok tudják ezt a legjobban. Az Alföldön például a könnyű homoki borok árai a tavalyi 24—26 koronás árakkal szemben ötven százalékkal 36—40 koronára emelkedtek. De a jobb minőségű hegyi boroknál is, — melyek nem jönnek nagy mértékben a kis korcsmái forgalomba, — nagyon jelentékeny az árak emelkedése 25—30 százalék. A mely hegyibor a múlt esztendőben 30—32 korona volt, azt az idén 40—46 koronával is alig lehet megvásárolni. Tessék most már ehhez hozzá számítani a fogyasztási adót, az italmérési illetéket, a szállítási, kezelési költséget, a korcsmáros, vendéglős sehogy sem mérheti ebben az esztendőben oly áron borát, hogy még megélhetési haszna is legyen mellette, hacsak pancsolt italt nem mér, a mi azonban ellenkezik a tiszta, magyar vendéglős erkölcsi érzetével. A mi a minőség dolgát illeti, megállapítható, hogy az jó, sőt külömb a tavalyinál, nincs tehát semmi szükség a borkereskedők azon kérelmének teljesítésére, hogy ők most már czukrozhassák, szeszezhessék boraikat. A mostani bordrágaság hamaios megszűnésére nincs is egyhamar kilátásunk, annak daczára, hogy némely hegyvidék pinczéiben még most is vannak felhalmozva régebbi borkészletek, ezek azonban olyan drágák, hogy közönséges, mindennapi korcsmái és vendéglői használatra nem igényelhetők. A bordrágaságon úgy enyhíthetünk még valamelyest, ha kikerüljük a drága közvetítő kereskedelmet s közvetlenül a termelőtől vásárolunk addig is, mig a termelők megszervezik pincze — a szállodások, vendéglősök, korcsmárosok pedig borbevásárló hitel- szövetkezeteiket. Küzdelem a drágaság ellen. Egyre tart az eredménynélküli küzdelem a hús s általán az élelmiszer drágaság ellen. November hó utolsó napjain Budapest székesfőváros hivatalos szakértői gyűlnek össze tanácskozásra s megállapítják azt, amit úgyis mindenki nemcsak tud, de azt is, hogy a táplálékanyagok ára rendkívül fölemelkedett. Deczember első napjaira az ország kereskedelmi és ipari érdekeltségét, köztük a budapesti vendéglős és korcsmáros . ipartársulatok hivatalos vezetőségét is egy nagyobb gyűlésre hívják össze, melyen megfog jelenni az osztrák ipari és kereskedelmi érdekeltség képviselete is és szintén a drágaságról, különösen a hus- drágaságról tanácskoznak s mint előre követelik, követelni fogják ismételten a magyar kormánytól a szerb élő vágómarha behozatalását, amiből előreláthatólag nem lesz semmi s a kormány ragaszkodni fog a miniszterelnök által már a | főváros küldöttsége előtt kifejtett állásALAPITTATOTT 1820. A legmagasabb udvar és József főherceg udvari szállítója. FflNbÁ ÁGOSTON és ZlttttER PÉTcR (JTÓbÁ ZinnER FERENCZ halnagykereskedő A Balaton Halászati R.-T. kizárólagos képviselője. Teiefon 61-24. BUDAPEST, Központi vásárcsarnok Telefon 61-24 Mindennemű tengeri és édesvizihalak. Egyedüli halszállitó cég, mely az e'ökelö házak és éttermekben szükségelt összes halfajokat friss állapotban állandóan raktáron tartja. Sürgönyök: Zimmer halászmester. Budapest.
