Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1910-10-05 / 19. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1910. október 5 kérnek húst, mert arra nem telik nekik, hanem csak husnélküli főzeléket. Ma-holnap a zsirdrágaság miatt, majd ugyanezt a főzeléket zsir nélkül kérik. Mig a közönség, a vendéglősök, korcsmárosok rettenetesen érzik a husdrágaság súlyát, addig a mészárosok és termelők egymásra igyekeznek há- | ritani ennek okait. A mészárosok tudvalevőleg először jajdultak fel a husdrágaság ellen, de azért tovább is vigan, valóban el- szörnyüködésre méltóan emelik a hús árát. Azt mondják, kénytelenek ezt tenni, mert a termelők kevés szarvasmarhát és sertést hajtanak fel a piaczra, merő spekuláczióból, hogy jobb árakat érjenek el s hogy az elsőrendű húsnak való szarvasmarhát, sertést a bécsi nagyságok megbízottai már a termelő istállójában lekötik maguknak s velük a budapesti mészárosok nem tudnak versenyezni. Nos, erre a termelők azt mondják, hogy nem igaz, mintha ők volnának okai a hus- drágaságnak, hiszen ők most is alig kapnak többet a vágómarháikért, mint a hajdani állatbőség idején kaptak. Oka a magyar husdrágaságnak az, hogy mire a fogyasztóhoz, vendéglőshöz, korcs- mároshoz kerül, már öt közvetítő kézen megy keresztül, melyek mindegyike tiz-husz perczentet akar nyerni, ami aztán megkétszerezi a hús árát. De okaik maguk a mészárosok is, akik, mig tönkremenésről kiabálnak, házakat szereznek maguknak a mesterséges husdrágitással. Hiszen egy-egy kisebb zárt területen fellép a marha-, vagy sertésvész, ami őket nem érinti, már ürügy nekik a húsárak emelésére. Ha rossz idők folytán egy héten elvétve kevesebb vágómarha kerül a piaczra, már azért is emelik a hús árát. És hogy ezen okok megszűntével valamikor le is szállítanák, arról soha, | de soha szó nincsen. Mindenáron gyanússá j teszi a mészárosok állásfoglalását, hogy mi- kör a főváros a hús olcsóbbá tételére városi nagyvágó felállításáról beszél, akkor a mészáros ipartársulat elnöke szalad ez ellen a városházára ■— tiltakozni. A vendéglősöknek, korcsmárosoknak — mint legjobban érdekelteknek — részt kell venni a nagy közönségnek abban a küzdelmében, mely a husdrágaság megszüntetését követeli. Helyes dolog, hogy végre Budapest székesfőváros tanácsa is állást foglalt s felirt ebben -a dologban a kormányhoz s kéri, hogy mint Ausztriában megadták, itt is adják meg az ötvenperczenttel olcsóbb husszállitási kedvezményt a vasutakon és hajókon. A »Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társulat« rendezzen be egy hajót hűtőkészülékkel, mely a szerb marha húsát Zimony- ból tömegesen szállíthassa Budapestre. Helyes dolog, hjogy a székesfőváros maga is hajlandó nagyvágó állítására s a vásár- pénztár által nagymérvű szarvasmarha szállítására, melyet a kismészárosoknak a beszerzési áron enged át. Ezenkívül megeny- hitené a husdrágaságot, ha a kormány a vasutakon is hütőkocsikat rendezne be s megengedné olcsó fuvardíj mellett, a vidéki vágókról a húsnak 25 kilogrammonként való szállítását, amely 25 kilogramm húsból azután két-három család is részesedhetnék. Ugyancsak czélszerü volna, ha a szerb szarvasmarha felhajtás megkezdődik, — ezt a silányabb fajta húst külön piaczon árulni, ahol szegényebb igényű emberek is hozzájuthatnának olcsó áron s ki volna zárva, az, hogy a mészárosok a silány minőségű szerb marhahúst, a jobb minőségű magyar szarvasmarha húsával együtt, egy áron árusítsák. Egyebekben le kell szállítani a vágószéki, vágócsarnoki illetékeket s el kell törölni a husfogyasztási adót s mindjárt olcsóbb lesz a hús ára. A bor drágaság az, mely szintén első ! sorban a vendéglős és korcsmáros iparos- ! ságot sújtja. Ezt az idei, sok vihar, jégeső, peronoszpéra pusztítás, szóval a természeti Gondviselés és az idézte elő, hogy a mi borunk termett is, a külföldre azt is siettek előre lefoglalni. Hogy tájékozódhassunk a bordrágaságról, ide Írunk néhány adatot: Kecskemétről írják, hogy a nagy kereslet következtében az ujborért már ma 30— 36 koronát fizetnek. Pakson máris 24—25 koronát kínálnak a czefréért és 30—34 koronát a borért. Sopronban nagyon élénk a kereslet. Osztrák vendéglősök 40—60, sőt 80 koronát is kínálnak uj borért, a termelők azonban még ezért sem hajlandók eladni boriakat. A hegyvidékeken még drágábbak a borárak. Tessék ilyen körülmények között vásárolni! Az italmérési engedély. Fölmerült esetben a m. kir. pénzügyminisztérium kimondotta, hogy három ezer lakosnál kisebb népességű községben még korlátolt italmérési engedélyt is csak akkor adhat a már meg- j lévő egy vendéglősön kívül a pénzügy- igazgatóság, ha az a község például für- i dőhely is egyszersmind, vagy nagy idegen forgalom központja. Más esetben sem korlátlan, sem korlátolt italmérési engedély ki nem adható. fi szilágymegyei határozat. — A vasárnapi munkaszünet kérdése. — j Annak idején megemlékeztünk Szilágyvármegye törvényhatóságának azon belügyminiszteri jóváhagyással is ellátott határozatáról, melylyel egész Szilágyvármegye korcsmáira és vendéglőire a vasárnapi kény- j szermunkaszünetet elrendelte. Egyideig be , is voltak zárva minden vasárnap az összés i szilágymegyei éttermek és vendéglők és korcsmák, de ennek semmiféle erkölcsi ■ haszna nem mutatkozott, sőt inkább sokaknak lett a dologból anyagi károsodása. Most — mint jelentik — maga a belügyminiszter, a korcsmák vasárnapi kényszermunkaszünetére vonatkozó jóváhagyását, mint tévedésen alapulót, visszavonta, kifejtvén azt, hogy a törvényhatóságoknak csak ahhoz van joguk, hogy egyes esetekben a korcsmák és vendéglők estéli záróráját meghatározzák, de ahhoz nincs, hogy a korcsmákat és vendéglőket vasárnapra egyszerűen bezárassák. Ezt csak a törvényhozás, az országgyűlés teheti ily irányú törvényalkotással. A szilágymegyei vendéglők és korcsmák tehát vasárnapra is újra megnyitottak, nagy megelégedésére a megye osztálykülönbség nélküli társadalmának. Ezzel azonban a korcsmák -és vendéglők vasárnapi munkaszünetének kérdése nincs levéve a napirendről, sőt még most kerül igazi megvitatás alá. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ugyanis, mint megírtuk, fölterjesztést intézett, még pedig bő indokolással kisért fölterjesztést, a kormányhoz, melyben kéri az ország összes vendég- i lőinek, korcsmáinak és pálinkaméréseinek ; vasárnapi bezárását. Erről a kérdésről már ismételten elmon- dottuk véleményünket, kifejtve, hogy ma- j gunk is helyeseljük a pálinkamérések vasár- 1 napi bezárását. Nincs is semmi szükség arra, hogy ezek a méregfolyadékot kimérő butikok még vasárnapokon is erkölcsileg, szellemileg és közegészségi tekintetben is mé- telyezzék különösen a szegényebb néposztályt. A vendéglők és korcsmák vasárnapi bezárása azonban más dolog. Ez Budapesten, ahol annyi ezer ember vendéglőkben, korcsmákban étkezik és ahol annyira áhitják az idegenforgalmat, egyszerűen kivihetetlen. Ugyanez áll a nagyobb vidéki városokra Inézve is. Avagy csak nem akarja az Országos Magyar Gazdasági Egyesület büntetésül koplalásra ítélni azokat, akik hétköznapokon vendéglőkben, korcsmákban kénytelenek étkezni. A mi társadalmi életünk különben sem úgy van berendezve, hogy az megszakadás (nélkül, egyszerűen bemenjen a vendéglők és korcsmák vasárnapi munkaszünetébe. A munkásembernek — legyen az ipari, gyári vagy földmives munkás — csak vasárnap van ideje pihenésre, szórakozásra. így van a hivatalnok is. Nos hát, csak nem volna helyes ezektől megvonni a hetedik napi tisztességes korcsmái és vendéglői szórakozást. Az egész dolognak nem volna nálunk semmi haszna, mint ahogy Amerika egyes államaiban sem lett az összes korcsmák és vendéglők bezárásának. Mert a korhely, alkoholista embernek lesz annyi esze akkor is, hogy megszerezze magának már szombaton a vasárnapi innivalót s mivel tudja, hogy vasárnap nem mehet a korcsmába, hát otthon szombat este kétszeresen kimulatja magát. Ha az országgyűlés elé kerül a dolog, bizonyosan tekintetbe veszik azt, hogy ebből a dologból jelentős erkölcsi haszon (nélkül mindenkinek csak kára lehet. Először magának az államnak, a bortermelőnek, a sok jó magyar tisztességes vendéglősnek és korcsmárosnak is egyaránt. Nem is hisszük, hogy a vendéglők és korcsmák vasárnapi kényszermunkaszünetéből a magyar parlamentben törvény legyen valaha. Egyebekben a hatóságoknak most is megvan a joguk a korcsmák bezárására, az italmérési jogosítvány elvételére, abban az esetben, ha az illető korcsmákban botrányos részegségek, duhajkodások, rendőri kihágások és veszekedések történnek. Tessék ezzel a joggal az adott esetekben élni s akkor bátran le lehet venni a korcsmák és vendéglők vasárnapi kényszermunkaszünetét a napirendről. A korcsmák és pálinkamérések nyitásának ideje. Sajnos, a hatóságok, kezdve az elöljáróságtól és a rendezőségtől fölfelé, a vendéglőket, korcsmákat egy kalap alá veszik a pálnikainérésekkel. Így volt ez akkor, mikor a korcsmák és pálinkamérések megnyitási és zárórájának megállapításáról volt szó. A tanács a pálinkamérések megnyitását még korábbra véleményezte engedélyezni, mint a vendéglőkét és korcsmákét. A főváros közgyűlése azonban nem hagyta jóvá a tanács határozatát s úgy rendelkezett, hogy
