Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1910-08-20 / 16. szám
1910. augusztus 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 gyalás az összes bíróságoknál a jövendőben | a hosszas írásbeli helyett szóbeli lesz, mely ' nemcsak sok költségkímélést jelent, hanem j a perek gyorsabb elintézését is lehetővé teszi. Van egy újabb intézkedése a polgári bíráskodásról szóló javaslatnak, mely különösen vidéki vendéglős, szállodás és korcsmá- ros iparostársainkat érdekelheti^ Ok voltak ugyanis a múltban leginkább kitéve annak, hogy fővárosi kereskedőházak ügynökei fölkeresték őket s mindennemű árumegrendelést rájuk tukmálni igyekeztek, természetes, holmi aranyhegyek ígérgetésével is. Hát nem egy vidéki szállodás, vendéglős, korcs- máros bele is ment a megrendelésbe s kapott rendszerint oly silány árut, — lett légyen az asztalteriték, evőeszköz, edény, bútor stb. — amit nem használhatott. Ha már most a silány áruért nem fizetett s azt vissza is küldte, a fővárosi kereskedő azzal mit sem törődött, hanem könyvkivonata alapján itt Budapesten perelte a vidéki jóhiszemű, de becsapott megrendelőt. Az illető vagy sajnálta az ideutazás költséges fáradalmait, vagy a vidékről nem tudta itt bemutatni a küldött selejtes árut, hát bizony a budapesti bíróságnál elverték a port rajta, a tőkében és busás perköltségekben elmarasztalták. Nagyon sok vidéki ember s ezek között számos vendéglős és korcsmáros károsodott meg eképen. Hát ennek az állapotnak immáron — az uj javaslat szerint — vége lesz. A törvény- tervezet kimondja ugyanis, hogy a kereskedelmi könyvkivonatok illetékességét leszállítja. Vagyis a budapesti kereskedő vidéki megrendelőjét most már csak az annak lakhelyére illetékes bíróságnál perelheti, hol az alperes jobban védheti magát s könnyebben előterjesztheti bizonyítékait. Tömérdek kereskedelmi visszaélést szüntet meg ezzel a javaslat, ha törvényerőre emelkedik, ami mielőbb kívánatos is. Magyar termények osztrák vendéglőkben. Az osztrák nagyobb városok, különösen Bécs vendéglőit tudvalevőleg elsősorban Magyarország látja el élelmiszerekkel és borral. A vonatok naponként csordaszámra szállítják az első minőségű vágómarhákat Bécs- be, mert az osztrák németnek csak a prima hús kell, a silány minőségűt itt hagyja a magyarnak. Ugyanúgy vagyunk a sertéshús dolgában is. A legjobb magyarországi sertésékből származó szeleteket a bécsi ven- déklőkben tálalják fel. A Tisza, a Duna, a Balaton kitűnő minőségű halai szintén a bécsi korcsmák inyenczeinek jutnak. És Biécsben a magyar vágómarha és sértés húsa mégis olcsóbb, mint Budapesten. Az egyik főoka ennek az, hogy ott sokkal kevesebb a fogyasztási adó. Mig ott a 400 kilogrammon aluli vágómarha után 8 korona fogyasztási adót fizetnek, addig Budapesten az ugyanilyen vágómarha után 17 koronát. A másik ok az, hogy a bécsi mészárosok, vendéglősök a sokféle közvetítő kizárásával vásárolják be terményszükségleteiket Magyarországon. Legfölebb egy közvetítő kereskedőt vesznek igénybe, nem úgy mint Magyarországon, hol ötféle közvetítő kezén megy át a marha, a sertés húsa, mig az a vendéglőshöz kerül. Legjobb boraink nagy része is az osztrák vendéglőkben, korcsmákban kerül kimérésre. Bizonyítja ezt a következő kis statisztika is. Borkivitelünk volt a folyó 1910-ik év első felében a külföldre hordókban 402.810 hektoliter, 10,964.488 korona értékben s ebből Ausztriában elfogyasztottak 382.798 hektolitert 10,144.147 korona értékben. Palaczk- borban kivitelünk volt 3387 hektoliter 379.344 korona értékben s ebből Ausztriában elfogyasztottak 2946 hektolitert 324.000 korona értékben. Ne mondja senki, hogy nem boldog ország Ausztria. Ellátjuk liszttel, hússal, borral s amit ezért fizet nekünk, az a pénz visszavándorol hozzájuk ipari termékekért, sőt még a magyar király udvartartásának magyar czivillistája nagy részét is Bécsben költik el. Azért van jó dolguk a bécsi vendéglősöknek és korcsmárosoknak is. R budai szüret. Valamikor híresek voltak a budai szőlők, valamint ismeretesek voltak a budai kapások is, akik tavaszszal, nyáron a szőlőt művelték, őszszel szüreteltek, télen meg a saját boraikat mérték apró, budai és óbudai házaikban, ahol a saját maguk által vágott sertésből való kolbászszal, bőrsajttal, szalonnával és sonkával is kiszolgáltak. A budai kapások is, mint egyáltalán a magyar- országi svábok nagyrésze, a tatárpusztitás után IV. Béla király által telepíttettek le hazánkban. A szőlőművelés iránti szeretetet régi német hazájukból hozták magukkal. Olcsó volt akkor a föld, ingyen is foglalhatta, aki művelni akarta s a mi derék svábjaink csakhamar le is foglalták maguknak a gyönyörű budai hegyoldalakat. Az őserdőket, vadon cserjéket kiirtották s szőlővenyigéket ültettek helyükbe, melyek kitűnő bort termettek. Hajdan ők látták el az összes pesti és budai korcsmákat borokkal s még a király asztalára is jutott szikrázó, tüzes italukból. A budai szüretek is híresek voltak valamikor. Ilyenkor egész Pest és Buda népe kivándorolt ,a venyige lombkoszoruzta hegyék közé, ahol magyar nótát is húzta ugyan a cigány, de a budai kapás, meg szüretelő sváb leányzó, menyecske csak még német nótára gyújtott: O, du lieber Augustin Alles ist hin ... Budának Pesttel történt egyesítése után a fővárosi úri társaság tagjai is vásároltak szőlőterületeket a budai hegyek közt s akkor kezdték építeni a gyönyörű svábhegyi villákat is. Tudvalevőleg Jókai Mórnak, a koszorús Írónak s Szigeti Imrének, a Nemzeti színház kitűnő művészének is a Svábhegyen volt szőlője és villája. Különösen Jókai szőlője volt hires. Igaz ugyan, hogy annak minden tőkéje nem (is egy, hanem tiz aranyba js került. Ekkor voltak csak igazi, vidámságos magyar szüretek Budán. Jókai Mór ilyenkor vendégül látta az egész előkelő irói és művészi világot. Szigeti Imrének is megvoltak a maga művész vendégei. Ezeknek úgy szüret táján egy szürke szamáron szállították fel a hegyré a jóféle elemózsiát. A Szigeti Imre bácsi szamara nevezetes állat volt, ismerte minden budai gyerek. Ez a szamár különben a bejelentő tisztét is teljesítette, mert, ha vendéget látott közeledni a borház felé, olyan iá-zást csapott, — hogy ha esetleg éjszaka volt — a fél Svábhegy is ijedten riadt fel rája. Ezt a szamarat néhai jó Tamássy József is nagyon kedvelte s ha néha széles jó kedve támadt, — ami gyakran támadt — hatalmas, a hegyeket visszhangoztató hangján a fülébe énekelte: Mikor a színész bort iszik, Szölke szamár szomorkodik. A hatvanas évek elején olyan bő bortermés volt Budán, hogy nem volt elegendő hordó a must befogadására. Akit a derék kapások megfoghattak, azt félholtra itatták. De aztán a budai hegyre is bekövetkezett a veszedelem. Jött a filloxera. És az a kis feketepöttyü, parányi sárgabogár kopárrá marta a budai hegyoldalakat. Becsukódtak a kis budai korcsmák s a budai sváb kapások egyideig nagyon szomorú emberek levének. Az emberi szorgalom, kitartás azonban ismét a lombos, termő venyigék erdejével borította be a budai hegyoldalakat. És ha valami veszedelem nem jő még közbe, az idén nagyon jó termése lesz a budaiaknak, mert az ő szőlőjüket nem verte el a jég és nem pusztította el a filloxera. És ez a jó szüret most annyival többet jelent, mert a budai bor ez évi termésének hektoliter- jeértmáris ígérnek 40—50 koronát. Ha tehát a Gondviselés kedvez a budaiaknak, az idei szüretkor is vidáman szól ott a nóta: Hajlik a venyige, Nehéz a fürt rajta; Jaj de csókos ennek a kis Kapáslánynak ajka. Társas reggelik. Augusztus 26-án délután ozsonna Doktor László vendéglőjében, I., Albert-utcza 5. Hölgyek is szívesen láttatnak. Szeptember 2-ikán Deutsch Pál vendéglőjében, VII., Dohány-ntcza 54. Szeptember 9-én Ehm János vendéglőjében, VIII., Rákóczi-ut 1. Szeptember 16-ikán Boros Gyula vendéglőjében, I., Márvány-utcza 6. Szeptember 23-ikán Hruska János vendéglőjében, III., Lajos-utcza 81. Löwenstein M. utóda Horváth Nándor cs. és kir. udvari szállító (IV., Vámház-körut 4. Telefon 11—24. Évtizedek óta az ország legnagyobb szállodáinak, vendéglőseinek és kávéházainak állandó szállítója. Fióküzlet: IV., Türr István-utcza 7. Telefon 11—48.). „Jó barátok“ összejövetelei: Augusztus 24-ikén Palády László vendéglőjében, VII., Tököly-ut 53. Augusztus 31-ikén Winkler Antal vendéglőjében, X., Tisztviselő-telep, Delej- utcza 27. Qinghoffer >3 s hal1 M. József halászmester r=i Budapest, Központi vásárcsarnok, X LaKás : Fövámtér 10. szám. Élő nemes pontyok bármely nagy mennyiségben kaphatók. Édes vizi és tengeri halnagykereskedés, mely állandóan tart nagy halkészletet élő és jegelt halakban, vidéki rendelések a legpontosabban és megbizhatóan eszközöltetnek, háztartás és éttermek részére
