Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)

1909-03-05 / 5. szám

1909. márczius 5.

VENDÉGLŐSÖK LAPJA

5

vállalkozók köteleztetnek, hogy mielőtt iparukat megkezdik, kérvényüket, akár tudják a szükséges okmányokkal felszerelni, akár nem, az illetékes iparhatósághoz adják be és az iparjogositványért megállapított ipardijat pontosan fizessék be s azon legyenek, hogy a hiányzó bizonylatokat pótkérvény kapcsán mielőbb, de legalább 2 hónapon belül mutassák be.

Ezen a végrehajtási utasításhoz tartozó rendszabály a törvényjavaslatot ismét egy nagy lépéssel fogja közelebb hozni az állami italmérési jövedékről alkotott törvény, illetve annak szokásba vett végrehajtási eljárásához.

Az italmérési engedélyért folyamodók ugyanis a m. kir. pénzügyigazgatóságokhoz kérvényüket a legtöbb esetben szintén a szükséges bizonylatok nélkül nyújtják be azon kötelező Ígérettel, hogy azokat pót- kérvénynyel fogják bemutatni, mit ha azonban tenni elmulasztanak, kérelmükkel nemcsak elutasittatnak és pénzbüntetéssel sujtat- nak, hanem ha az elutasító végzés jogerőre emelkedett, üzletük karhatalommal is bezá- ratik.

A kir. pénzügyigazgatóságok tehát még soha senki kérvényét vissza nem utasították azért, mert a szükséges okmányokkal sza- bályszerüleg felszerelve nem volt hanem azt a további eljárás alapjául elfogadták; mig a kerületi elöljáróságok, mint iparhatóságok, ezt nem tehették, mivel erre sem a most is érvényben levő ipartörvényben, sem a végrehajtási utasításban felhatalmazva nem lettek.

Kérünk tehát oly rendelkezést, hogy az iparhatóságok is hason eljárást követhessenek és az iparengedélyért folyamodókat csak a szükséges bizonylatok beszerzésére adott határidő lejártával utasíthassák el s büntethessék meg, megjegyezvén, hogy ha véghatározatuk jogerőre emelkedett, az üzletet szükség esetén karhatalom alkalmazásával is bezárathassák, mely esetben az ipardij visszatérítésére sem tarthatnak igényt.

A végrehajtási utasításban ki volna mondandó, hogy azoknak, kiknek illetőségi és erkölcsi bizonylatot kell beszerezniük, az iparhatóságok arra 2—3 hónapig terjedő határidőt engedélyezhetnek, mely engedménynek aki eleget nem tesz, kérelmével nemcsak elutasittatik és pénzbüntetéssel sujtatik, hanem ha az iparhatóság véghatározata a Il-od fokú iparhatóság által is végérvényesen jóvá- hagyatik, tehát jogerőre emelkedik, a marasztalt fél az ipardij visszatérítését sem igényelheti, üzlete pedig szükség esetén karhatalom igénybevételével is be fog záratni.

Az Italmérési engedélyivel egybekötött iparokra sérelmesnek és módositandónak tartjuk a javaslat 138. §-ában foglalt azon rendelkezést is, mely kimondja, hogy ha üzletünket más helyiségbe helyezzük át, újabb iparengedélyt kell váltanunk, melybe, ami eddig nem volt, az üzlethelyiség is be fog jegyeztetni.

Igaz ugyan, hogy az uj iparengedélyért ipardijat nem fogunk fizetni, de azért mégis csak kell folyamodnunk, utánajárnunk hogy az engedélyt megkaphassuk, ez pedig bizonyos költséggel és munkamulasztással jár, s emellett a javaslat még arról sem biztosit bennünket, vájjon nem leszünk-e megbüntetve, ha üzletünket uj helyiségünkben megnyitjuk, mielőtt az uj iparengedélyt megkaptuk volna.

Mióta a most is érvényben levő 1884. évi ipartörvény életbelépett, vagyis 24 év alatt még sohasem volt arra eset, hogy ha engedélyhez kötött iparüzletünk áthelyezését bejelentettük s annak megengedését kértük, hogy a már megszerzett s kérvényünkhöz csatolt engedélyokmányunk helyébe az iparhatóságok bennünket újabb iparengedély kiváltására köteleztek volna.

Az áthelyezéseknél is el lehetne fogadni az egyformaság és egyszerűség kedvéért a helybeli m. kir. pénzügyigazgatóság által követett eljárást annyiban, amennyiben ott a bejelentett üzletáthelyezést a pénzügyigazgatóság tudomásul veszi s annyiszor, amennyiszer a már egyszer kiadott s bemutatott kimérési engedély hátsó lapján feljegyzi s törzskönyvébe is bejegyezteti.

Nem tartjuk helyesnek, sőt nagyon sérelmesnek és módositandónak a törvénytervezet 173. §-ában foglalt azon rendelkezést, mely megengedi, hogy korcsmákban, sorházakban és pálinkamérésekben élelmiszerek csak akkor árusíthatók, ha a nevezett üzletek tulajdonosai az iparhatóságtól egyúttal vendéglői iparengedélyt is nyertek.

Szerintünk korcsmákban, sorházakban és bormérésekben élelmiszerek nem, hanem csak is hideg és meleg ételek szolgáltathatók ki, melyre a tulajdonosok vendéglői iparengedélyt tartoznak megszerezni, s amely által a vendéglők sorába emelkednek; a pálinkamérési üzletekben ellenben hideg és meleg ételek ki nem szolgáltathatók, mivel ezen üzletekben, melyek inkább patikaszerüleg vannak berendezve s a vendégek asztalok körül nem ülnek, csakis élelmiszereket árusíthatnak, melyre mint a szatócsok és más élelmiszerkereskedők, iparigazolványt tartoznak váltani.

így disztingvált és így rendelkezett ez ügyben a magas kereskedelemügyi Miniszter ur is, midőn a már egyszer hivatkozott 86512/900 számú s máig érvényes rendeletét kiadta.

Végül, miután a tekintetes Ipartársulat kötelékébe nem csupán szállodások és vendéglősök. hanem korcsmárosok is tartoznak ezen szaktársaink érdekeinek előmozdítása is kell, hogy szorgos gondoskodásunk tárgyát képezze.

Megnyugvással vesszük ugyan e szakasz következő rendelkezését:

»Korcsmák, sörházak, pálinkamérések és kávéházak létesítését bizonyos utakon, ut- czákon és tereken el lehet tiltani; ez üzleteknek, valamint a kávéméréseknek nyitási és zárási ideje szabályrendeletbe megállapítható«, mert mint eddig, úgy ezentúl is az üzletek nyitási és záróráját a helyi viszonyok figyelembevételével fogják a törvényhatóságok megállapítani. Ámde annál nyugtalanítóbb s kevésbbé fogadható el korcsmáros és bormérő szaktársainkra nézve a 441. § következő rendelkezése, mely ez iparágakat tönkretétellel fenyegeti és amely igy szól: »A korcsmák, bor-, sör- és pálinkamérések, amennyiben ezek nem vendéglcszerüen folytattalak, hanem azokban a vendégek számára kizárólag szeszes italok méretnek ki, este 8 órán túl nyitva nem tarthatók és azokból ez időpont után italok utczára sem árusíthatók.« Ha a hivatkozott két szakasz ellentétes rendelkezése az utóbbi szakasz módosítása vagy teljes kihagyásával megszüntetve nem lesz, még megérjük, hogy a legkisebb kurtakorcsma tulajdonosa is vendéglői iparengedélyt fog váltani, csakhogy ne legyen kénytelen üzletét esteli 8 órakor bezárni, amely végromlását okozná.

Hogy minők lesznek azok a vendéglők, melyek az említett szigorú rendelkezés folytán korcsmákból azokká válnak, úgy itt, mint a vidéken, azt elképzelni sem tudjuk, annyi azonban bizonyos, hogy a valódi vendéglős-ipar nívóját nem emelni, hanem primitiv mivoltuknál fogva, az általunk évtizedek óta óhajtva várt képesítéshez kötést csak hátráltatni fogja.

Társas reggeli:

Márczius 12-ikén: Putnoki István vendéglőjében IX., Boráros-tér.

Márczius 19-ikén: Wágner Vilmos vendéglőjében VI., Andrássy-ut és Gyárutca sarok.

Márczius 26-ikán: Neiger J. vendéglőjében VI., Teréz-körut 4.

Április 2-ikán: özv. Jáhn Edéné vendéglőjében, Király-utca és Valeró-utca sarok.

Április 9-ikén : Nagypéntek szent ünnepén nem lesz társas reggeli.

I

„Jó barátok5* összejövetelei.

' Márczius 10-én: Ipartársulati bál a „Ro- : yal“-ban. Nc-m lesz uzsonna.

; Márczius 17-én: Markhardt A n d- i r á s vendéglőjében, VIII., Mária Terézia- | tér 1.

Márczius 24-én: Sommer er Görgy vendéglőjében, VIII., Rákóczi ut 15. Fehérló szálloda.

Márczius 31-én: Bakó István vendéglőjében, X., Asztalos Sándor-utcza 14.

KÜLÖNFÉLÉK.

Ezüst lakodalmak. B 1 a s c h k a István, iparunk e kiváló férfia, a múlt hóban ülte ezüst lakodalmát. Egyházi ájtatosság után nagyszámú tisztelői üdvözlését fogadta. — Korpás József veszprémi vendéglős február 17-én tartotta ezüstlakodalmát.

Vendéglősök az ipiríörvény-an étben. A kereskedelmi miniszter márczius 16-ára hívta össze az iparcörvény-ankétet.Országos szövetségünkből Gundel János, Glück Erős János, Kommer Ferencz, Wilburger Károly és Fürst Tivadar vesznek részt.

Kávésok íársasvatsoraA A budapesti kávésipartársulat Bokros Károly Andrássy- uti vendéglőjének fényes külön termében társasvacsorára gyűlt össze. Csak kevesen voltak jelen. Némái Antal, aki mindig tartalmas beszédével jelentőséget szokott adni, panaszkodott is, hogy mig a személyzet szorongatta a kávésokat, a lakomák mindig népesek voltak; most pedig, a mikor harezuk sikerének örvendhetnének, elmaradtak. Önzetlen s állandó érdeklődés nélkül igazi győ- ! zelem nincs.

Ä Maloschik-aiapitvany kamatainak szétosztása. Ipartársulatunk helyiségében W i 1- burger Károly osztotta szét Maloschik Antalnak a szűkölködő vendéglősök segítésére tett alapítványának kamatait, előkelő szaktársak jelenlétében. Maloschik Antal nemessziviiségét Lukács János méltatta.

Uj ipartarsulat. Németujvárott február 15-én Kneffel József bzzgólkodására j Németujvár és járása vendéglősei ipartársu- . latot alakítottak. Elnöke Neubauer Gusz- j táv és Wukits József, i Az Elite-kávéhaz. Hir szerint ezt a kedvelt kávéházat Kmetykó Lajostól Grosz Ödön és Földessy Lajos vette meg.

Veszprém. Itteni ipartársulatunk márczius 10-én tartja rendes évi közgyűlését.

Felfüggesztett szakszervezet. A belügyminiszter a »Budapesti kávéssegédek szakegyesületét« felfüggesztette. Az intézkedést a városi elöljáróság február 19-én foganatosította. Az iratokat s a 23 K 50 fillérnyi pénzt lefoglalták, a helyiséget pedig lepecsételték. A feloszlatás oka az, hogy az egye-