Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)

1909-03-05 / 5. szám

1909. márczius 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 vállalkozók köteleztetnek, hogy mielőtt ipa­rukat megkezdik, kérvényüket, akár tudják a szükséges okmányokkal felszerelni, akár nem, az illetékes iparhatósághoz adják be és az iparjogositványért megállapított ipar­dijat pontosan fizessék be s azon legyenek, hogy a hiányzó bizonylatokat pótkérvény kapcsán mielőbb, de legalább 2 hónapon belül mutassák be. Ezen a végrehajtási utasításhoz tartozó rendszabály a törvényjavaslatot ismét egy nagy lépéssel fogja közelebb hozni az ál­lami italmérési jövedékről alkotott törvény, illetve annak szokásba vett végrehajtási el­járásához. Az italmérési engedélyért folyamodók ugyanis a m. kir. pénzügyigazgatóságokhoz kérvényüket a legtöbb esetben szintén a szükséges bizonylatok nélkül nyújtják be azon kötelező Ígérettel, hogy azokat pót- kérvénynyel fogják bemutatni, mit ha azon­ban tenni elmulasztanak, kérelmükkel nem­csak elutasittatnak és pénzbüntetéssel sujtat- nak, hanem ha az elutasító végzés jogerőre emelkedett, üzletük karhatalommal is bezá- ratik. A kir. pénzügyigazgatóságok tehát még soha senki kérvényét vissza nem utasították azért, mert a szükséges okmányokkal sza- bályszerüleg felszerelve nem volt hanem azt a további eljárás alapjául elfogadták; mig a kerületi elöljáróságok, mint iparhatóságok, ezt nem tehették, mivel erre sem a most is érvényben levő ipartörvényben, sem a végrehajtási utasításban felhatalmazva nem lettek. Kérünk tehát oly rendelkezést, hogy az iparhatóságok is hason eljárást követhesse­nek és az iparengedélyért folyamodókat csak a szükséges bizonylatok beszerzésére adott határidő lejártával utasíthassák el s büntet­hessék meg, megjegyezvén, hogy ha vég­határozatuk jogerőre emelkedett, az üzletet szükség esetén karhatalom alkalmazásával is bezárathassák, mely esetben az ipardij vissza­térítésére sem tarthatnak igényt. A végrehajtási utasításban ki volna mon­dandó, hogy azoknak, kiknek illetőségi és erkölcsi bizonylatot kell beszerezniük, az iparhatóságok arra 2—3 hónapig terjedő ha­táridőt engedélyezhetnek, mely engedmény­nek aki eleget nem tesz, kérelmével nemcsak elutasittatik és pénzbüntetéssel sujtatik, ha­nem ha az iparhatóság véghatározata a Il-od fokú iparhatóság által is végérvényesen jóvá- hagyatik, tehát jogerőre emelkedik, a ma­rasztalt fél az ipardij visszatérítését sem igé­nyelheti, üzlete pedig szükség esetén karha­talom igénybevételével is be fog záratni. Az Italmérési engedélyivel egybekötött iparokra sérelmesnek és módositandónak tartjuk a javaslat 138. §-ában foglalt azon rendelkezést is, mely kimondja, hogy ha üz­letünket más helyiségbe helyezzük át, újabb iparengedélyt kell váltanunk, melybe, ami eddig nem volt, az üzlethelyiség is be fog jegyeztetni. Igaz ugyan, hogy az uj iparengedélyért ipardijat nem fogunk fizetni, de azért mégis csak kell folyamodnunk, utánajárnunk hogy az engedélyt megkaphassuk, ez pedig bizo­nyos költséggel és munkamulasztással jár, s emellett a javaslat még arról sem bizto­sit bennünket, vájjon nem leszünk-e meg­büntetve, ha üzletünket uj helyiségünkben megnyitjuk, mielőtt az uj iparengedélyt meg­kaptuk volna. Mióta a most is érvényben levő 1884. évi ipartörvény életbelépett, vagyis 24 év alatt még sohasem volt arra eset, hogy ha enge­délyhez kötött iparüzletünk áthelyezését be­jelentettük s annak megengedését kértük, hogy a már megszerzett s kérvényünkhöz csatolt engedélyokmányunk helyébe az ipar­hatóságok bennünket újabb iparengedély ki­váltására köteleztek volna. Az áthelyezéseknél is el lehetne fogadni az egyformaság és egyszerűség kedvéért a helybeli m. kir. pénzügyigazgatóság által kö­vetett eljárást annyiban, amennyiben ott a bejelentett üzletáthelyezést a pénzügyigazga­tóság tudomásul veszi s annyiszor, amennyi­szer a már egyszer kiadott s bemutatott ki­mérési engedély hátsó lapján feljegyzi s törzskönyvébe is bejegyezteti. Nem tartjuk helyesnek, sőt nagyon sé­relmesnek és módositandónak a törvényter­vezet 173. §-ában foglalt azon rendelkezést, mely megengedi, hogy korcsmákban, sorhá­zakban és pálinkamérésekben élelmisze­rek csak akkor árusíthatók, ha a nevezett üzletek tulajdonosai az iparhatóságtól egy­úttal vendéglői iparengedélyt is nyertek. Szerintünk korcsmákban, sorházakban és bormérésekben élelmiszerek nem, ha­nem csak is hideg és meleg ételek szol­gáltathatók ki, melyre a tulajdonosok ven­déglői iparengedélyt tartoznak meg­szerezni, s amely által a vendéglők sorába emelkednek; a pálinkamérési üzletekben el­lenben hideg és meleg ételek ki nem szolgál­tathatók, mivel ezen üzletekben, melyek in­kább patikaszerüleg vannak berendezve s a vendégek asztalok körül nem ülnek, csakis élelmiszereket árusíthatnak, melyre mint a szatócsok és más élelmiszerkereskedők, iparigazolványt tartoznak váltani. így disztingvált és így rendelkezett ez ügy­ben a magas kereskedelemügyi Miniszter ur is, midőn a már egyszer hivatkozott 86512/900 számú s máig érvényes rendele­tét kiadta. Végül, miután a tekintetes Ipartársulat kö­telékébe nem csupán szállodások és vendég­lősök. hanem korcsmárosok is tartoznak ezen szaktársaink érdekeinek előmozdítása is kell, hogy szorgos gondoskodásunk tárgyát képezze. Megnyugvással vesszük ugyan e szakasz következő rendelkezését: »Korcsmák, sörházak, pálinkamérések és kávéházak létesítését bizonyos utakon, ut- czákon és tereken el lehet tiltani; ez üzletek­nek, valamint a kávéméréseknek nyitási és zárási ideje szabályrendeletbe megállapít­ható«, mert mint eddig, úgy ezentúl is az üzletek nyitási és záróráját a helyi viszonyok figyelembevételével fogják a törvényhatósá­gok megállapítani. Ámde annál nyugtalaní­tóbb s kevésbbé fogadható el korcsmáros és bormérő szaktársainkra nézve a 441. § következő rendelkezése, mely ez iparágakat tönkretétellel fenyegeti és amely igy szól: »A korcsmák, bor-, sör- és pálinkamérések, amennyiben ezek nem vendéglcszerüen foly­tattalak, hanem azokban a vendégek szá­mára kizárólag szeszes italok méretnek ki, este 8 órán túl nyitva nem tarthatók és azokból ez időpont után italok utczára sem árusíthatók.« Ha a hivatkozott két szakasz ellentétes rendelkezése az utóbbi szakasz mó­dosítása vagy teljes kihagyásával megszüntetve nem lesz, még megérjük, hogy a legkisebb kurtakorcsma tulajdonosa is ven­déglői iparengedélyt fog váltani, csakhogy ne legyen kénytelen üzletét esteli 8 órakor bezárni, amely végromlását okozná. Hogy minők lesznek azok a vendéglők, melyek az említett szigorú rendelkezés foly­tán korcsmákból azokká válnak, úgy itt, mint a vidéken, azt elképzelni sem tudjuk, annyi azonban bizonyos, hogy a valódi ven­déglős-ipar nívóját nem emelni, hanem pri­mitiv mivoltuknál fogva, az általunk évtizedek óta óhajtva várt képesítéshez kötést csak hátráltatni fogja. Társas reggeli: Márczius 12-ikén: Putnoki István vendéglőjében IX., Boráros-tér. Márczius 19-ikén: Wágner Vilmos vendéglőjében VI., Andrássy-ut és Gyár­utca sarok. Márczius 26-ikán: Neiger J. vendég­lőjében VI., Teréz-körut 4. Április 2-ikán: özv. Jáhn Edéné vendéglőjében, Király-utca és Valeró-utca sarok. Április 9-ikén : Nagypéntek szent ünnepén nem lesz társas reggeli. I „Jó barátok5* összejövetelei. ' Márczius 10-én: Ipartársulati bál a „Ro- : yal“-ban. Nc-m lesz uzsonna. ; Márczius 17-én: Markhardt A n d- i r á s vendéglőjében, VIII., Mária Terézia- | tér 1. Márczius 24-én: Sommer er Görgy vendéglőjében, VIII., Rákóczi ut 15. Fe­hérló szálloda. Márczius 31-én: Bakó István ven­déglőjében, X., Asztalos Sándor-utcza 14. KÜLÖNFÉLÉK. Ezüst lakodalmak. B 1 a s c h k a István, iparunk e kiváló férfia, a múlt hóban ülte ezüst lakodalmát. Egyházi ájtatosság után nagyszámú tisztelői üdvözlését fogadta. — Korpás József veszprémi vendéglős feb­ruár 17-én tartotta ezüstlakodalmát. Vendéglősök az ipiríörvény-an étben. A kereskedelmi miniszter márczius 16-ára hívta össze az iparcörvény-ankétet.Országos szö­vetségünkből Gundel János, Glück Erős János, Kommer Ferencz, Wilburger Károly és Fürst Tivadar vesznek részt. Kávésok íársasvatsoraA A budapesti ká­vésipartársulat Bokros Károly Andrássy- uti vendéglőjének fényes külön termében tár­sasvacsorára gyűlt össze. Csak kevesen vol­tak jelen. Némái Antal, aki mindig tar­talmas beszédével jelentőséget szokott adni, panaszkodott is, hogy mig a személyzet szo­rongatta a kávésokat, a lakomák mindig né­pesek voltak; most pedig, a mikor harezuk sikerének örvendhetnének, elmaradtak. Ön­zetlen s állandó érdeklődés nélkül igazi győ- ! zelem nincs. Ä Maloschik-aiapitvany kamatainak szét­osztása. Ipartársulatunk helyiségében W i 1- burger Károly osztotta szét Maloschik Antalnak a szűkölködő vendéglősök segíté­sére tett alapítványának kamatait, előkelő szaktársak jelenlétében. Maloschik An­tal nemessziviiségét Lukács János méltatta. Uj ipartarsulat. Németujvárott feb­ruár 15-én Kneffel József bzzgólkodására j Németujvár és járása vendéglősei ipartársu- . latot alakítottak. Elnöke Neubauer Gusz- j táv és Wukits József, i Az Elite-kávéhaz. Hir szerint ezt a ked­velt kávéházat Kmetykó Lajostól Grosz Ödön és Földessy Lajos vette meg. Veszprém. Itteni ipartársulatunk márczius 10-én tartja rendes évi közgyűlését. Felfüggesztett szakszervezet. A belügy­miniszter a »Budapesti kávéssegédek szak­egyesületét« felfüggesztette. Az intézkedést a városi elöljáróság február 19-én fogana­tosította. Az iratokat s a 23 K 50 fillérnyi pénzt lefoglalták, a helyiséget pedig lepe­csételték. A feloszlatás oka az, hogy az egye-

Next

/
Thumbnails
Contents