Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1909-10-20 / 20. szám
6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1909. október 20. tiszteltek és becsültek. Az elhunytat özvegye és két fia siratja. Áldás emlékére! Kávéház-vétel. A rákóczi-uti „Munkácsy“- kávéházat Fried Gyula, a „Szeged városa“ kávéház előnyösen ismert gazdája vette meg. Külföldi pezsgő. A reimsi „Henriot & Co.“ czég Budapesten önálló raktárt s képviseletet létesitett. Képviselő: Hortz Valér Károly. Halálozás. Liedl Józsefné, Liedl szaktársunk neje, 50 éves korában elhunyt. Nagy részvéttel temették el. Halálát férjén kívül Verbőczi Lajosné Liedl Katalin és Magdolna leányai, Verbőczi Lajos veje, valamint Verbőczi Károly, Lajos, Katalin, Erzsébet és Ilona unokái gyászolják. Béke poraira! Adás-vetel. A Fehérvári-uton levő „Szent- Gellért“-kávéházat Gebauer József vette meg. _ A Rákóczi-uti „Mátyás Király“- kávéházat Nagy Sándor vette meg. Végre ! Némái Antal, a kávésipartársulat elnöke, a következő levelet intézte a társulat tagjaihoz : „A f. évi junius hó 26-án tartott értekezleten részletesen megismertettük a t. tagokkal a fogadó, vendéglő, kávéház és kávémérési iparok gyakorlása tárgyában alkotott uj fővárosi szabályrendeletet, a mely a f. évi julius hó 1. napján lépett életbe. Szükségesnek tartjuk mindazonáltal a tagtársak figyelmét külön is fölhívni az említett szabályrendelet 32. §-ára, a mely a következőleg hangzik: Kávéházakban csakis a következő étel- és italnemüek szolgáltathatók ki, és pedig: kávé, tea, csája, csokoládé, tej, aludttej, tejfel, tejszín, jegeskávé, fagylalt, limonádé, gazeuse, szörp, szikviz, ásványvíz, továbbá az elsorolt czik- kekkel fogyasztani szokott sütemények, végre gyümölcs, sajt, vaj, tojás és az ebből készült ételek, hideg és meleg hentesáruk (sonka, felvágott kolbászok), valamint az italmérési engedélyben felsorolt szeszes italok.“ A székesfőváros tanácsa a szabály- rendelet életbeléptetése alkalmából kiadott határozatában szükségesnek jelezte, hogy társulatunk figyelmeztesse a tagokat arra, hogy a szabályrendelet idézett szakában fölsoroltakon kívül más, a vendéglői ipar keretébe tartozó ételnemüeket ki ne szolgáltassanak, mert ellenkező esetben iparkihágást követnek el, a mit a hatóságok a jövőben szigorúbban ellenőriznek és büntetnek. A hatóságok eme felhívása folytán és az alapszabályok 53. §-ában foglalt kötelességünkhöz képest is komolyan figyelmeztetjük a t. tagokat, hogy az üzletvitel körül a szabályrendelet intézkedéseihez saját érdekükben a legszigorúbban alkalmazkodjanak és a hatósági beavatkozásra okot ne adjanak. Köszönet Törleynének. Országos szövetségünk igazgatósága levélben mondott köszönetét azért a szives vendéglátásért, a melyben közgyűlésünk tagjait részesítette. Uj egészségügyi törvény. Fővárosunk köz- igazgatási bizottságának legutóbbi fölterjesztésére, amelyben sürgeti a tápszertörvény megalkotását, feleletül a belügyminisztérium most a fővároshoz küldött egy tervezetet, a mely az élelmiszerek jóságát fogja bizonyítani, védelmet nyújtva a hamisítás ellen. Legfőbb ideje lenne az egész országban egy törvény, mely az élelmiszereket védelmezné. Mennyit eszünk ? Egy német tudós hosz- szadalmas és kimerítő módszer segélyével kiszámította, hogy átlag mennyi táplálékot fogyaszt el az ember halála napjáig. Az ő számításai szerint egy 70 évet megélt egészséges, rendes étvágyú ember nem kevesebb, mint 96,500 kilogram táplálékot kebelezett be magába szilárd és folyékony táplálék alakjában. Az ő számítása szerint egy 75 kilogramm súlyú ember, ha 70 évet megél, úgy 1280-szor annyi folyékony és szilárd táplálékot kebelezett be, mint a saját testsúlya. A „Fogadó“ október 15 én megjelent 20-ik számában megint a részeg kappan természetrajza szerint irt —valaki.. Azért nevezem igy, hogy részeg kappan a czikkiró ur, mert ő is agy gondolkodik, mint a j részeg kappan. Vagyis, hogy megértse a tisztelt olvasóközönség és a czikiró ur is, arról van szó, hogy „Gundel János, Gel- léri Mór és szerény kicsiségem egymást dicsérő kesernyés beszédet“ tartottunk a Törley pezsgőgyár vendéglátó házánál, midőn a közgyűlés alkalmával ott megjelentünk. — Hát igen tisztelt czikkiró kollegám, Ön most az egyszer csakugyan egy részeg kappan : mert ön azt gondolja, úgy hiszi és szentül abban a meggyőződésben van, hogy a vendéglősök és korcsmárosok az ön csirkéi, kiket ön költött ki, kiknek minden szemétdombon elhullott szemeket kapar hamis kodkodácsolásával. — Hát csak kaparjon, kodkodácsoljon tovább, mig ki nem józanodik. — De ne éljen abban a hitben, hogy a vendéglősök és korcsmárosok csirkék. Lukács /ános, vendéglős. Pálinkatermelés Ü3t nélkül. A „Pénzügy- őrségi Szaklapéban Bogdándy főbiztos a következőket: Bizonyára hallott már mindenki arról, hogy ha a bor megfagy és a jeget az ember a hordóból eltávolítja oly erős bor marad vissza, mely a konyakkal vetekedik. Ezzel aztán el van mondva minden. Ugyanígy kell bármiféle cefrét is a megfagyásnak kitenni és a jég közül a meg nem fagyott szeszt kiönteni. Mert hát tuvalevőleg a viz 0 foknál már fagy, mig az alkohol csak 130'5 foknyi hidegben fagy meg. Természetesen erre a czélra a különböző anyagokból az alkoholt vízzel ki kell vonni alaposan és miután leülepedett, vagy pedig a tisztátlanságoktól megtisztittatott, szabad azt akár természetes, akár mesterséges utón megfagyasztani. A részletkérdésekkel nem akarom untatni tisztelt olvasóinkat és mindenki befogja ismerni, hogy ez a dolog valami nagy fejtörést nem igényel annak, aki azzal foglalkozni akar, hanem aztán elég gondot fog adni annak a kötelességtudó pénzügyőrnek, ki ezen a téren a kincstár érdekeinek megvédésére síkra száll. Az újpesti vendéglősök köréből. Felülfize- tések az 1909. évi julius hó 15-én megtartott mulatságról: Danobius hajógyár 10 K, Újpesti függetlenségi kör 15 K, Iparos ifjuak köre 5 K, Egyesült szikvizgyár 20 K, Rákospalotai vend. ipartársulat 10 K, Nándor egylet 5 K, Dreher sörgyár 10 K, Törley pezsgőgyár 20 K, Czipész-szakosztály 2 K, dr. Boross Mór 5 K, dr. Seligmann Jenő 3 K, Perrich Károly 5 K, Lehner Ferencz 5 K, Sonnerfeld József 2 K, Nizi Antal 5 K, Veigert János 3 K, Papp Márton 2 K, Kaán Miksa 1 K, Tárnoky András 3 K, dr. Reiner Miklós 2 K, Wolf Gusztáv 6 K, Réger János 6 K. Zsegber József 2 K, Ferencz Ernő 2 K, Nagy Lajos 2 K, Kövesai Károly 2 K, Horváth Lajos 5 K, Fehér János 3 K, Herczog József 4 K, Weisz Zoltán 5 K, Thierjung Mihály 3 K, Weisz Arnold 1 K, Horváth Imre 5 K, Kiszela Vilmos 5 K, Komjáti Gyula 2 K, Vajlesz János 4 K, Molnár Márton 2 K, Blasz József 5 K, Mádé János 3^K, Okler Károly 2 K, Vnuk Gyula 4 K, Őrsi Gábor 3 K, Máté Kálmán 5 K, Furinkovits János 2 K, X. X. 1 K, Michaelisz Ferencz 3 K, Ripper Adolf 1 5 K, Hladik Nándor 10 K, Feldmann József 10 K, Csermák Károly 10 K, .Horváth 1 K, Ullmann Károly 5 K, Bignio 1 K, Brunóv- szky 5 K, Ofner 2 K, Forgó Kálmán 5 K, Grosz Dávid 4 K, Szeidovitz Ferencz 4 K, Wukitsevits Ferenczné 5 K, Walasek János 4 K, Balnick Ferencz 10 K, Bistsák Ven- czel 2 K, Czimbalnik Péter 1 K, Unger G^za 2 K, Kamiss Gyula 5 K, Csepreghy Pál 5 K, Fodor Ignácz Siófok 4 K, Kramer Oszkár 2 K. A kegyes adakozóknak ezúttal köszönetét mond Wnuk Lajos elnök. Az uj magyar bortörvény. Harmadik kiadás. Nagyfokú érdeklődésre vall a szőlő- termelő, borkereskedő és vendéglősosztály részéről, hogy annak a könyvnek, melyet dr. Drucker Jenő, a Borászati Lapok felelős szerkesztése mellett a „Pátria“-nyomda (Budapest IX. Köztelek) kiadott, első két kiadása 8 hónap leforgása alatt teljesen elfogyott. Az uj kiadás, mely most hagyta el a sajtót, á törvényén és végrehajtási rendeletén és számos magyarázaton kívül tartalmazza a földmivelésügyi miniszternek a bornyilvántartásra vonatKozó újabb rendeletét, valamint a törvény indokolását is. Ezen utóbbi egy főleg jogászkörök által támasztott igényt kíván kielégíteni. Mint minden törvény és rendelet körül, úgy a bortörvény egyes pontjai körül is különböző fülfogások és értelmezések foglalnak tért. Ezeknek a kétségeknek és félremagyarázásoknak eloszlatására a legtöbb esetben csak a törvény indokolása képes, mert abban a czél és irányzat világosan kidomborodik. A könyv végén található betűrendes tárgymutató a könyv használhatóságát lényegesen megkönnyíti. A könyv ára bérmentes küldéssel 1.50 K. A kávésok és Szemere Miklós. A Kávésok ipartársulata Szemere Miklós ismeretes indítványával, hogy a budapesti lóverseny nemzetközivé tétessék Budapest világvárossá emelése szempontjából, Har- sányi Adolf indítványára behatóan foglalkozott s a következő határozati javaslatot fogadta el: »A választmány lelkesen és melegen üdvözli Szemere Miklós urat a székesfőváros idegenforgalmának hatalmas arányú emelését czélzó eszméjéért, melvet »A magyar versenyügy és a főváros« czimii röp- iratában fejtett ki. A választmánynak erős meggyőződése, hogy ennek az eszmének a megvalósítása a főváros iparosaira, kereskedőire, általában a polgárságra s az összlakosságra nézve, de különösebb módon a főváros kávésaira gazdasági szempontból módfölött kívánatos volna, nem hagyván figyelmen kívül, hogy a főváros gazdasági érdekei mellett a fokozottabb idegenforgalom megbecsülhetetlen erkölcsi erőknek is a kutforrása. Ennek a tudatában elhatározza a választmány, hogy Szemere Miklós urat, mint a köz érdekeiért önzetlenül lelkesülő és fáradozó férfiút őszinte ragaszkodásáról biztosítja és tisztelettel üdvözli; arra kéri továbbá, hogy nagy tudásánál és befolyásánál fogva hasson oda az illetékes tényezőknél, hogy eszméje minél előbb testet öltsön. A választmány pedig Szemere Miklós urnák közhasznú munkájához mindenkor szives készséggel áll csekély erejéhez képest rendelkezésére. A választmány ezt az in- dtiványt egyhangú helyesléssel fogadja, határozat erejére emeli s erről Szemere Miklós urat jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.« A választmány már el is küldötte az üdvözlő jegyzőkönyvi kivonat Szemere Miklósnak aki ezt megköszönve, kifejtette, hogy Budapest kívánatos emelkedése csak úgy érhető elf ha úgy ebben, mint egyébb a forgalom emelésére irányuló törekvésben részt vesz a polgárság minden rétege. Elvi kijelentés a baksisról. A m. kir. Kúria a napokban egy konkrét esetben, mindkét
