Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)

1909-10-20 / 20. szám

6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1909. október 20. tiszteltek és becsültek. Az elhunytat öz­vegye és két fia siratja. Áldás emlékére! Kávéház-vétel. A rákóczi-uti „Munkácsy“- kávéházat Fried Gyula, a „Szeged városa“ kávéház előnyösen ismert gazdája vette meg. Külföldi pezsgő. A reimsi „Henriot & Co.“ czég Budapesten önálló raktárt s képvise­letet létesitett. Képviselő: Hortz Valér Károly. Halálozás. Liedl Józsefné, Liedl szaktár­sunk neje, 50 éves korában elhunyt. Nagy részvéttel temették el. Halálát férjén kí­vül Verbőczi Lajosné Liedl Katalin és Mag­dolna leányai, Verbőczi Lajos veje, vala­mint Verbőczi Károly, Lajos, Katalin, Er­zsébet és Ilona unokái gyászolják. Béke poraira! Adás-vetel. A Fehérvári-uton levő „Szent- Gellért“-kávéházat Gebauer József vette meg. _ A Rákóczi-uti „Mátyás Király“- kávéházat Nagy Sándor vette meg. Végre ! Némái Antal, a kávésipartársulat elnöke, a következő levelet intézte a társulat tagjaihoz : „A f. évi junius hó 26-án tartott érte­kezleten részletesen megismertettük a t. tagokkal a fogadó, vendéglő, kávéház és kávémérési iparok gyakorlása tárgyában alkotott uj fővárosi szabályrendeletet, a mely a f. évi julius hó 1. napján lépett életbe. Szükségesnek tartjuk mindazonáltal a tagtársak figyelmét külön is fölhívni az említett szabályrendelet 32. §-ára, a mely a következőleg hangzik: Kávéházakban csakis a következő étel- és italnemüek szolgáltathatók ki, és pedig: kávé, tea, csája, csokoládé, tej, aludttej, tejfel, tejszín, jegeskávé, fagylalt, limonádé, gazeuse, szörp, szikviz, ásványvíz, továbbá az elsorolt czik- kekkel fogyasztani szokott sütemények, végre gyümölcs, sajt, vaj, tojás és az ebből készült ételek, hideg és meleg hentesáruk (sonka, felvágott kolbászok), valamint az italmérési engedélyben felsorolt szeszes italok.“ A székesfőváros tanácsa a szabály- rendelet életbeléptetése alkalmából kiadott határozatában szükségesnek jelezte, hogy társulatunk figyelmeztesse a tagokat arra, hogy a szabályrendelet idézett szakában fölsoroltakon kívül más, a vendéglői ipar keretébe tartozó ételnemüeket ki ne szolgál­tassanak, mert ellenkező esetben ipar­kihágást követnek el, a mit a hatóságok a jövőben szigorúbban ellenőriznek és bün­tetnek. A hatóságok eme felhívása folytán és az alapszabályok 53. §-ában foglalt kötelességünkhöz képest is komolyan figyel­meztetjük a t. tagokat, hogy az üzletvitel körül a szabályrendelet intézkedéseihez saját érdekükben a legszigorúbban alkal­mazkodjanak és a hatósági beavatkozásra okot ne adjanak. Köszönet Törleynének. Országos szövet­ségünk igazgatósága levélben mondott kö­szönetét azért a szives vendéglátásért, a melyben közgyűlésünk tagjait részesítette. Uj egészségügyi törvény. Fővárosunk köz- igazgatási bizottságának legutóbbi fölter­jesztésére, amelyben sürgeti a tápszer­törvény megalkotását, feleletül a belügy­minisztérium most a fővároshoz küldött egy tervezetet, a mely az élelmiszerek jó­ságát fogja bizonyítani, védelmet nyújtva a hamisítás ellen. Legfőbb ideje lenne az egész országban egy törvény, mely az élelmiszereket védelmezné. Mennyit eszünk ? Egy német tudós hosz- szadalmas és kimerítő módszer segélyével kiszámította, hogy átlag mennyi táplálékot fogyaszt el az ember halála napjáig. Az ő számításai szerint egy 70 évet megélt egészséges, rendes étvágyú ember nem kevesebb, mint 96,500 kilogram táplálékot kebelezett be magába szilárd és folyékony táplálék alakjában. Az ő számítása szerint egy 75 kilogramm súlyú ember, ha 70 évet megél, úgy 1280-szor annyi folyékony és szilárd táplálékot kebelezett be, mint a sa­ját testsúlya. A „Fogadó“ október 15 én megjelent 20-ik számában megint a részeg kappan termé­szetrajza szerint irt —valaki.. Azért neve­zem igy, hogy részeg kappan a czikkiró ur, mert ő is agy gondolkodik, mint a j részeg kappan. Vagyis, hogy megértse a tisztelt olvasóközönség és a czikiró ur is, arról van szó, hogy „Gundel János, Gel- léri Mór és szerény kicsiségem egymást dicsérő kesernyés beszédet“ tartottunk a Törley pezsgőgyár vendéglátó házánál, mi­dőn a közgyűlés alkalmával ott megjelen­tünk. — Hát igen tisztelt czikkiró kollegám, Ön most az egyszer csakugyan egy részeg kappan : mert ön azt gondolja, úgy hiszi és szentül abban a meggyőződésben van, hogy a vendéglősök és korcsmárosok az ön csirkéi, kiket ön költött ki, kiknek minden szemétdombon elhullott szemeket kapar hamis kodkodácsolásával. — Hát csak kaparjon, kodkodácsoljon tovább, mig ki nem józanodik. — De ne éljen abban a hitben, hogy a vendéglősök és korcsmá­rosok csirkék. Lukács /ános, vendéglős. Pálinkatermelés Ü3t nélkül. A „Pénzügy- őrségi Szaklapéban Bogdándy főbiztos a következőket: Bizonyára hallott már min­denki arról, hogy ha a bor megfagy és a jeget az ember a hordóból eltávolítja oly erős bor marad vissza, mely a konyakkal vetekedik. Ezzel aztán el van mondva minden. Ugyanígy kell bármiféle cefrét is a megfagyásnak kitenni és a jég közül a meg nem fagyott szeszt kiönteni. Mert hát tuvalevőleg a viz 0 foknál már fagy, mig az alkohol csak 130'5 foknyi hidegben fagy meg. Természetesen erre a czélra a külön­böző anyagokból az alkoholt vízzel ki kell vonni alaposan és miután leülepedett, vagy pedig a tisztátlanságoktól megtisztittatott, szabad azt akár természetes, akár mester­séges utón megfagyasztani. A részletkérdé­sekkel nem akarom untatni tisztelt olva­sóinkat és mindenki befogja ismerni, hogy ez a dolog valami nagy fejtörést nem igé­nyel annak, aki azzal foglalkozni akar, hanem aztán elég gondot fog adni annak a kötelességtudó pénzügyőrnek, ki ezen a téren a kincstár érdekeinek megvédésére síkra száll. Az újpesti vendéglősök köréből. Felülfize- tések az 1909. évi julius hó 15-én meg­tartott mulatságról: Danobius hajógyár 10 K, Újpesti függetlenségi kör 15 K, Iparos ifjuak köre 5 K, Egyesült szikvizgyár 20 K, Rákospalotai vend. ipartársulat 10 K, Nándor egylet 5 K, Dreher sörgyár 10 K, Törley pezsgőgyár 20 K, Czipész-szakosztály 2 K, dr. Boross Mór 5 K, dr. Seligmann Jenő 3 K, Perrich Károly 5 K, Lehner Ferencz 5 K, Sonnerfeld József 2 K, Nizi Antal 5 K, Veigert János 3 K, Papp Márton 2 K, Kaán Miksa 1 K, Tárnoky András 3 K, dr. Reiner Miklós 2 K, Wolf Gusztáv 6 K, Réger János 6 K. Zsegber József 2 K, Ferencz Ernő 2 K, Nagy Lajos 2 K, Kövesai Károly 2 K, Horváth Lajos 5 K, Fehér János 3 K, Herczog József 4 K, Weisz Zoltán 5 K, Thierjung Mihály 3 K, Weisz Arnold 1 K, Horváth Imre 5 K, Kiszela Vilmos 5 K, Komjáti Gyula 2 K, Vajlesz János 4 K, Molnár Márton 2 K, Blasz József 5 K, Mádé János 3^K, Okler Károly 2 K, Vnuk Gyula 4 K, Őrsi Gábor 3 K, Máté Kálmán 5 K, Furinkovits János 2 K, X. X. 1 K, Michaelisz Ferencz 3 K, Ripper Adolf 1 5 K, Hladik Nándor 10 K, Feldmann József 10 K, Csermák Károly 10 K, .Horváth 1 K, Ullmann Károly 5 K, Bignio 1 K, Brunóv- szky 5 K, Ofner 2 K, Forgó Kálmán 5 K, Grosz Dávid 4 K, Szeidovitz Ferencz 4 K, Wukitsevits Ferenczné 5 K, Walasek János 4 K, Balnick Ferencz 10 K, Bistsák Ven- czel 2 K, Czimbalnik Péter 1 K, Unger G^za 2 K, Kamiss Gyula 5 K, Csepreghy Pál 5 K, Fodor Ignácz Siófok 4 K, Kramer Oszkár 2 K. A kegyes adakozóknak ezúttal köszönetét mond Wnuk Lajos elnök. Az uj magyar bortörvény. Harmadik ki­adás. Nagyfokú érdeklődésre vall a szőlő- termelő, borkereskedő és vendéglősosztály részéről, hogy annak a könyvnek, melyet dr. Drucker Jenő, a Borászati Lapok fele­lős szerkesztése mellett a „Pátria“-nyomda (Budapest IX. Köztelek) kiadott, első két kiadása 8 hónap leforgása alatt teljesen elfogyott. Az uj kiadás, mely most hagyta el a sajtót, á törvényén és végrehajtási rendeletén és számos magyarázaton kívül tartalmazza a földmivelésügyi miniszternek a bornyilvántartásra vonatKozó újabb ren­deletét, valamint a törvény indokolását is. Ezen utóbbi egy főleg jogászkörök által támasztott igényt kíván kielégíteni. Mint minden törvény és rendelet körül, úgy a bortörvény egyes pontjai körül is külön­böző fülfogások és értelmezések foglalnak tért. Ezeknek a kétségeknek és félrema­gyarázásoknak eloszlatására a legtöbb eset­ben csak a törvény indokolása képes, mert abban a czél és irányzat világosan kidom­borodik. A könyv végén található betű­rendes tárgymutató a könyv használható­ságát lényegesen megkönnyíti. A könyv ára bérmentes küldéssel 1.50 K. A kávésok és Szemere Miklós. A Kávé­sok ipartársulata Szemere Miklós ismeretes indítványával, hogy a budapesti lóverseny nemzetközivé tétessék Budapest világvárossá emelése szempontjából, Har- sányi Adolf indítványára behatóan foglal­kozott s a következő határozati javaslatot fogadta el: »A választmány lelkesen és me­legen üdvözli Szemere Miklós urat a szé­kesfőváros idegenforgalmának hatalmas ará­nyú emelését czélzó eszméjéért, melvet »A magyar versenyügy és a főváros« czimii röp- iratában fejtett ki. A választmánynak erős meggyőződése, hogy ennek az eszmének a megvalósítása a főváros iparosaira, keres­kedőire, általában a polgárságra s az össz­lakosságra nézve, de különösebb módon a főváros kávésaira gazdasági szempontból módfölött kívánatos volna, nem hagyván figyelmen kívül, hogy a főváros gazdasági érdekei mellett a fokozottabb idegenforga­lom megbecsülhetetlen erkölcsi erőknek is a kutforrása. Ennek a tudatában elhatározza a választmány, hogy Szemere Miklós urat, mint a köz érdekeiért önzetlenül lelkesülő és fáradozó férfiút őszinte ragaszkodásáról biz­tosítja és tisztelettel üdvözli; arra kéri to­vábbá, hogy nagy tudásánál és befolyásá­nál fogva hasson oda az illetékes tényezők­nél, hogy eszméje minél előbb testet ölt­sön. A választmány pedig Szemere Miklós urnák közhasznú munkájához mindenkor szives készséggel áll csekély erejéhez képest rendelkezésére. A választmány ezt az in- dtiványt egyhangú helyesléssel fogadja, ha­tározat erejére emeli s erről Szemere Miklós urat jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.« A vá­lasztmány már el is küldötte az üdvözlő jegyzőkönyvi kivonat Szemere Miklósnak aki ezt megköszönve, kifejtette, hogy Buda­pest kívánatos emelkedése csak úgy érhető elf ha úgy ebben, mint egyébb a forgalom emelésére irányuló törekvésben részt vesz a polgárság minden rétege. Elvi kijelentés a baksisról. A m. kir. Kúria a napokban egy konkrét esetben, mindkét

Next

/
Thumbnails
Contents