Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1909-01-01 / 1. szám
1909 január 1. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 tudnak-e majd győzni. Erőnket bénítja az a félelem, hogy mikor ez a szörnyű háború véget fog érni, talán még a nagy hadisarcz terhe is a mi nyakunkba zudal Tegnap csak Szerbiával verekedtünk Ma Törökországban intéznek ellenünk súlyos támadásokat. Holnap — ez a rossz sejtelem is kezd támadni a lelkekben — talán sokkal hatalmasabb ellenségekkel fogunk szemközt állni, mert any- nyit már észrevehettünk, hogy ellenfeleinket oroszok és angolok biztatják, sőt tán még támogatják is. Minden háborúnál az első kérdés az, hogy kellő készültséggel, kedvező pillanatban kezd- tük-e meg a hadműveleteket És ebben a tekintetben bizony szerencsétlen kezük volt azoknak, akik minket háborúba kevertek, vagy megengedték, hogy éppen most keveredjünk háborúba. A múlt év végén kiütött nagy amerikai válság nyomán világszerte megrendültek a gazdasági élet alapjai. A legutóbbi évek magas konjunktúrája megszűnt Németországban és az északamerikai Egyesült-Államokban a leghatalmasabb ipari vállalatok, a milliárdnyi tőkével dolgozó vasművek nagy ará- ; nyokban csökkentették a termelésüket Ez visszahatott a közlekedési vállalatokra, úgy hogy az amerikai vasúti állomásokon sok ezer vasúti kocsi állott felhasználatlanul és a német vasutakon hosszú hónapok óta kisebbek o bevételek, mint a múlt év megfelelő hónapjaiban. Nem ecsetelem annak a gazdasági válságnak tüneteit, melyeket minden üzleti szakmában látunk. Csak a textilszakmáról említem fel, hogy Ausztriában és nálunk a pamutiparban 16°/o üzemredukeziót terveznek újévre, hogy a szövőgyárak már nem exportálnak, hogy a kelmenyomó. iparban a helyzet vigasztalan, a lenfonók 15o/0-kai redukálták az üzemet, a kenderfonóiparban fu- zióterveket emlegetnek. És éppen most kellett háborúba keverednünk a keleti piaczokkal! A háborúság Szerbiában kezdődött, ahol pozicziónk amúgy is meg volt rendítve. Mikor a harmadfél évig tartott vámhábooru véget ért és megkötöttük Szerbiával a kereskedelmi szerződést lesiettünk Belgrádba és keserűséggel tapasztaltuk, hogy egyes ezégek félszázados úttörő munkájának gyümölcseiből milyen kevés maradt meg, hogy legjobb és legrégibb vevőinket elhódították tőlünk a németek, az angolok, a belgák, az olaszok és hogy csak nagy erőfeszítések árán tudtunk helyreállítani néhány régi összeköttetést és most kitört a boykott és ismét elvesztettük azt a keveset is, amit nagynehezen vissza tudtunk szerezni. A nagy gazdasági válságra való tekintettel újabb erőfeszítéseket tettünk a török- országi piaczokon. Közbejött a háborús állapot és most Isten a megmondhatója, hogy mikor folytathatjuk ezt a szép reményekkel kecsegtetett akcziót. Pedig ha valaha, >ugv épp most nyíltak Törökországban kilátások nagy üzleti forgalomra. Biztosra vehettük, hogy az alkotmányos Törökországban nagy lelkesedéssel és nagy tetterővel fog megindulni a gazdasági regeneráczió munkája. A török közmunka- ügyi minisztériumban lázas buzgalommal dolgoztak ki különféle terveket: 30.000 kilométer országút, 4000 kilométer vasút, több kikötői építkezés tervét dolgozták ki, hozzá készülnek fogni a folyók szabályozásához, hajóz si és ipari vállalatok létesítéséhez. Ha sikerül is a nagy politikai bonyodalmakat megoldani, ha helyreáll is a békés hangulat — nekünk, sajnos, ezeknél a nagy gazdasági vállalatoknál kevés keresetünk lesz, mi azokhoz vajmi keveset fogunk szállítani. * így festi, a tények szembeállításával, Fürst Bertalan keleti kereskedelmink helyzetét. Szóval azt a keveset is elveszítettük, amink volt; elveszítettük, a visszaszerzés komoly reménye nélkül. Éla csak Isten csodát nem tesz, az uj évtől nem várhatjuk nyomasztó viszonyaink javulását. A pénzszükség, az üzleti pangás könnyen végromlásunkká fokozódhatik s kik érzik ezt meg legelőbb és legjobban? — Mi, vendéglősök. Tehát úgy készüljünk, hogy a nehéz időket elviselhessük. Anyagi erőinket körültekintőn, 'szigorú számítással használjuk föl, hogy — kiböjtclve a hét szűk esztendőt — megérhessük a bőségeset. Rz igazság kimondatott. Néhány elrontott gyomru, karlsbadi són görhesedő agyalágyult a mértékletességi mozgalmat túlzott irányba hajszolta, amikor tilalom alá akar vetni minden szesztartalma italt, a nemes bortól kezdve, az árpaléig. Már sok Ízben bizonyítottuk ennek a túlzott törekvésnek az oktalanságát és telje- sithetetlenségét. Alkalmunk volt idézni külföldi tudósok és orvosok véleményét a mérsékelt alkoholfogyasztás mellett. Most végre egyik hazai tudósunk szólalt meg, még pedig olyan tekintély, aki előtt bizalommal hajolhat meg mindenki, Dr. Ilosvay Lajos udvari tanácsos, egyetemi tanár »Az alkohol« czimmel czikket irt az ambicziózusan szerkesztett »Rákos Vidéke« hasábjain, amelyben ily meggyőzően körvonalazza állásfoglalását az alkohol-fogyasztás kérdésében: »Nagyon is elhatalmasodott már nálunk az embereknek járszalagon való vezetése. Pedig, ha mi embertársainkat nem tudjuk meg- | győzni arról, hogy rosszakaratukat nekik ma- j guknak kell tudni kormányozni: akkor ne na- ; gyón büszkélkedjünk korunk magas müve't- ségével, szellemi felsőségével, mert erkölcsi értékünk semmivel sem több, mint azé a macskáé, amely csak azért nem nyal belé a tejeslábasba, mert a lábast szekrénybe zárták Megengedem, hogy szavaim visszatetszést kelthetnek azokban, akik a gyökeres és hivatalosan is nyomatékkai támogatott változtatásnak hívei: de nekem, mint a természettudományok művelőjének, egész múltamat kellene megtagadnom és évtizedeken át gyűjtött tapasztalataimat kellene eldobnom, ha bármiféle téren a fejlődés fokozatosságával szemben az ugrásszerű haladás lehető- ^ ségét kellene hangoztatnom. Mikor pedig az alkoholos italok fogyasztásának mikéntjéről van szó, a szigorú tiltás álláspontjára azért nem helyezked hetem, mert éppen most folynak azok a tudományos kutatások Észak- Amerikában, Connecticut államban, a Wes- ley-egyetemen, hol a különböző élelmiszerek energia-termelését pontos vi:s , latoknak vetették alá, amelyekről máris kiderült, hogy az alkohol, elégséges hígításban és szabatosan megállapított meny- nyiségben, az emberi szervezetre nem csak hogy nem káros, hanem mint gyorsan áthasonlitható táplálóanyag, egyike az energia-termelés legalkalmasabb forrásainak. így állván a dolog, világos, hogy mi, akik törekvéseinkben csak tudományosan megállapított tényekre támaszkodhatunk, feltétlenül kötelességet teljesítünk, ha az a’koholos italok élvezetében űzött szertelenkedés ellen eégsz erőnkből küzdünk; de tovább nem mehetünk, mert ennél tovább terjedő kívánságaink jogosultságát megdönthetetlen módon védelmezni már nem bírjuk.« Tudományos vizsgálatok eredményeképpen tehát az igazság kimondatott Az alkoholos italok nem ártalmasak a szervezetre, sőt gyorsan áthasonitható természetüknél fogva, szükséges tápanyagnak tekintendők. Mint mindennél, úgy ezeknél sem szabad mértéktelenkednünk, mert ahol a mér- téktelenség kezdődik, ott az élve et végződik s a betegség gyötrelmei kezdődnek. R leleplezett „Markol". Minthogy igen sokan vannak, akik a borkezeléshez ajánlott különféle nevű »titkos szerek« hirdetéseinek olykor-olykor hitelt adnak, s igy pénzüket sárba dobják, sőt gyakran annak a veszélynek is kiteszik magukat, hogy a törvénynyel súlyos összeütközésbe kerülnek, ezért jónak látjuk az alábbi czik- kely közlését, melyet az »Allgemeine Wein- zeitung«-ból vett át a »M. Bk.« A czikk különös figyelmet érdemlő része a következő: Azon külföldi ezégek közül, melyek borászati titkos szerek készítésével és forga- lombahozatalával foglalkoznak, a leghirhed- tebbek egyike a De Borgue párisi ezég és az általa forgalomba hozott »Narkol« nevű borkonzerváló szer, tipikus példája az efféle szereknek. Mint a különböző időkből származó vizsgálati eredmények bizonyítják, e titkos szer összetétele mindig változik, csak a név és a kidicsérés marad mindig egyforma E »titkos« szer két éve, hogy megvizsgáltatott a bécsi cs. kir. mezőgazdasági vegykisérleti állomáson és csak fluornatriu- mot konstatáltak benne, mint egyedüli alkatrészt. Legújabban ez a fentnevezett titkos szer egész más összetételt mutat, mint azt a kol- mari (Elsass) császári mezőgazdasági vegykisérleti állomás közlése igazolja. Dr. Kulisih, ezen intézet igazgatója a »Landwirtschaftliche Zeitschrift für Elsass-Lothringen« czimü folyóirat 1908. évi folyamának 17. számában a »narkol« borkonzerváló szerről a következőket Írja: Már régebben hivatalos helyről rámutattak, hogy Elsass-Lothringiában több külföldi ezég a borpincze kezelésére és műbőrök előállítására oly készítményeket boÜAelczer Nándor műbutor- és épület=asztalos Dúsan berendezett mübuto r - r aktára oudapest, IX., Lónyay=utcza 27. A legszebb és legjobb kivitelű bútorok készítését szállodák és kávéházak részére elvállalom. Úri családok részére mindennemű háló-, ebédlő- stb. bútorokat ====== raktáramban készen tartok. -- .. ■Árjegyzéket kívánatra ingyen küldök. Vidéki megrendeléseket gyorsan és pontosan teljesítek. Telefon: 64—81.
