Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1909-07-20 / 14. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1909. julius 20. Patyolat“ gőzmosó és fehérnemű kölcsönző vállalat, Telefon 51—80. Budapest, Vili. kerület, Práter-utcza 44. szám. Telefon 51—80. Ajánlja teljesen átalakított gyárát a tisztelt vendéglősök és szállodás urak figyelmébe. A mosásnál különös gond forditatik a fehérnemüek kímélésére. A ki maga alatt vágja a iát. A »Borászati Lapokéban Hagymássy Károly kir. közjegyző czikket irt »A borital- adó eltörléséről.« A lap szerkesztője szükségét látta, hogy ezt a czikket a következő jegyzettel kisérje: »Ezen czikknek helyt adunk lapunkban, daczára annak, hogy homlokegyenest ellentétes elvet hirdet a mienkkel. Ha mindazonáltal közöljük, úgy ezt egyrészt azért tesszük, mert előkelő társadalmi állást betöltő szőlősgazda irta; másrészt azért, mert bár egyre kevesbedő számban, de még mindig akadnak bortermelőink közt is olyanok, akik a boritaladó eltörlésétől keveset remélnek, sőt attól tartanak, hogy annak hasznát csak a közvetítők fogják látni. Ezen törpe minoritásnak szóvivője a czikkiró. Módot nyújtunk érveinek ismertetésére és szívesen vesszük, ha t. olvasóink közül valaki vagy akár többen iis megadják rá a czáfolatot. Mindenesetre fenntartjuk magunknak is a jogot, hogy a czikkben foglaltakat, melyekben számos tévedés van, helyes világításba helyezzük.« Már ebből is látható, hogy a czikkiró ugyancsak vad nézetet vallhat. Már csak ezért is, de főképpen azért, mert velünk nagyon keztyütlen kézzel foglalkozik, szükségét látjuk, hogy ne várjuk be a »B. L.« szerkesztőségének és olvasóinak czáfolatait, hanem magunk lássunk a közjegyző ur tájékozatlanságának és abszurd állításainak megvilágításához. A homályból hirtelen a forum világosságára pattant közjegyző nem kívánja a boritaladó eltörlését. Nem kívánja azért, mert azt mondja, hogy azt a 8—14 koronát, amennyivel az italadó a bort terheli, a Vevők, különösen a vendéglősök és kereskedők többletül nem fizetnék ártöbbletül az eladó bortermelőknek. Hát persze, hogy nem fizetnék, hiszen ezt az okos termelők sem kívánnák. Nem kívánnák, hiszen emlékeztetjük a közjegyző urat, hogy mind a termelők, mind a kereskedők azért sürgetik az adó eltörlését, hogy a bor ára csökkenhessen, egyrészt azért, hogy a bor fogyasztása s igy értékesítése növekedjék, olcsóságával kiszorítván a gyilkoló pálinkát a nép kezéből. Szóval, mind a termelők, mind a vendéglősök erkölcsi okokból, a pálinkaivás veszedelmének elhárítására sürgették és sürgetik az adó eltörlését, nem pedig azért, hogy az eltörölt adót az eladók ártöbbletül kapják. A termelők haszna a nagyobb fogyasztásból s az ebből természetes áremelkedésből állana elő, ezzel kell beérniök, különben nem volna erkölcsi alapja, tehát jogosultsága az adó eltörlésének. A közjegyző ur azért is ellensége a boradó eltörlésének, mert azt mondja, hogy az állam egy nagy 'és biztos adóalapot veszítene el. Ne aggódjék a közjegyző ur az állam miatt, mert, amint kimutattuk, az állam a boradóért 50-szeresen kárpótolhatná magát az élvezeti szesz, a pálinka eladásának mo- nopolizálával. Ez a monopólium erkölcsileg és egészségileg csak áldására válnék a népnek s anyagi terhet sem képezhetne. Végül a közjegyző urnák arra a lelkiismeretlen és sértő kijelentésére, hogy ő még étteremben sohasem ivott igazi bort, az a megjegyzésünk, hogy a közjegyző ur vagy csak igen alantas éttermekben fordulhatott meg, vagy pedig az ízlése lehet rossz. A vendéglős karnak ilyen megrugdosása annál kevésbbé jogosult, mert néhány lelkiismeretlen üzérért valamennyit deresre kapni nem lehet, mert akkor a vendéglősök is megtehetnék a termelőkkel. Köztudomású ugyanis, hogy, fájdalom, igen sok lelkiismeretlen termelő van, aki pancsolja a borát. Ez az oka, hogy a vendéglősök közül számosán a termelőktől nem mernek vásárolni, vagy pedig csak szüretet vesznek, mert csak igy tudják magukat megóvni a megcsalatástól. A túlzás csak a gyűlölködés fegyvere s ezzel még senki sem tudott az ő népének hálára méltó szolgálatot tenni. A vendéglősök otromba gyalázásával sem használ a közjegyző ur a szőlősgazdáknak, akik aligha kérnek az ilyen támogatásból, de annál inkább az adó-eltörlésből. Zavar-csinálás. Magyarország szállodásainak, vendéglőseinek és korcsmárosainak van országos szövetsége, amely évek óta működik, iparunknak elismert faktora s a köztudatban létezését komoly és hasznos munkásságával mélyen bevéste. Ennek az országos szövetségnek tagja lehet a vendéglősök minden szervezete s hogy tagja is legyen, a szövetség részéről sürgethetett. Kívánatos volna, a vendéglősök érdeke parancsolja, hogy ebben az országos szövetségben a vendéglősök minden társulata csoportosuljon; mert csak igy válhatik az országos szövetség erős, imponáló hatalommá. Számtalanszor fejtegettük ezt és sürgettük összes társulataink tömörülését. Fájdalom, még mindig vannak oly társulatok, amelyek nem tartoznak országos szövetségünkhöz. Ennek oka részint egyesek ellenséges indulata, részint szaktársaink hanyagsága, sőt nem egyszer az értetlenség. Ezt a sajnos jelenséget még fokozza az a körülmény, hogy nem hiányoznak iparunkból sem a megtévesztők, a bujtogatók. A helyett, hogy mindenki az országos szövetség toborzójává lenne, akárhányan akadnak, akik mesterségesen növelik a meg nem értést, okokat koholnak a bizalom megdöntésére s mindent elkövetnek, hogy a vendéglősök egységes tömörülése valósággá ne válhasson. És ezek a megtévesztésben dolgozó urak nem válogatósak az eszközökben. Most, hogy tudják, hogy országos szövetségünk kongresszusát Budapesten tartja, egy megtévesztett ipartársulattal, a »Kassai szállodások, vendéglősök, korcsmárosok és kávésok« ipartársulatával azt inditványoztatják, hogy egy országos szövetség alakítása végett kongresszus hivassák össze Budapestre. Nem tudjuk, hogy mit akarnak ezzel a megtévesztésben dolgozó urak ? A mikor már van egy országos szövetség, a melynek minden társulat, minden vendéglős tagja lehet, minek még egy másik, egy uj, egy erőtlen, egy névtelen, mikor a réginél erőt is, nimbuszt is találnak. Talán az a szándékuk, hogy a vendéglős nevet kiigunyoltassák. Ugyanis a közönség méltán kaczaghat rajtunk, amikor látni fogja, hogy a vendéglősök egy csekély töredéke most akarja megalakítani az országos szövetséget, amikor ez már régen megvan s komoly hivatottságáról bizonyságot tett. A közönség elkedvetlenedve fordul el tőlünk, mondván: olyan szakma, amely ennyire nem tud egyetérteni, a társadalom szempontjából figyelmet nem érdemel; ha pedig tudatlanság az oka e látszólagos széthúzásnak, akkor meg az értelmi érettség hiányában szenvednek ezek az emberek; tehát meghallgatást nem érdemelnek. Bármint legyen is, egyet elvárunk a megtévesztésben dolgozóktól, azt, hogy a közönséget ne akarják zavarba hozni s ha már erővel kongresszusozni akarnak, ezt ne most és ne Budapesten játszák el, amikor itt a létező országos szövetség komoly tanácskozásait tartja. Ha nem tetszik nekik az országos szőROY AL-nagy vendéglő------- bártfa-füroön ===== St rasser M. és Társa. Strasser M. ur személyes vezetése alatt. Vendéglősöknek, kávésoknak, korcsmárosoknak, szakiparunk összes tagjainak 40% árengedmény! A gyógyfürdő főterén, szemben az Erzsébeti királyné-szállodával és a gyógyházzal. Nagy belső éttermek és diszterem. = Óriási, fedett veranda, fenyvesek között, a forró napsütésben is 16—18 fokos hűvös levegővel. A sétány és zenepavillon előtt. Elsőrangú franczia és magyar konyha. = Legjobb italok elsőrangú forrásokból. -— Igen mérsékelt árak. = A la carte- és pensió rendszer. = Étkezés penzióban is, külön asztaloknál, 12-től ]/23-ig tetszés szerint. Esetleg a lakásokban is felszolgálva. Kugler, Gerbaud készítményei. = Czukrász sütemények. ...— - Csütörtökön julius l-én ny ílott meg az az Erzsébet kávéház. ---- Pazar fénynyel berendezett, világfür«/---- ---i-, ^ M W « Wlia&B --- X (A.CJCA.L IV/IIJUJ OJ uei V/UUVt.V/1 l, V dő kben található kényelmes kávézó terem, külön női-salonn és játéktermek, kávéház az Erzsébet királyné szálló és gyógyház földszintjén van. = Hires házi italok és mérsékelt árak. A kávé-
