Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1908-12-20 / 24. szám
XXIV-ik évfolyam. 24. szám. Budapest, 1908. deczember 20 f ff mm A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre ..... 6 kor. Háromnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Szerkesztőség és kiadóhivatal : IHÁSZ GYÖRGY. VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Karácsonyra. Máskor nem volt ilyen zord az urjöveteli tél, mint most. Pedig régente is fehér volt a világ s talán csikorgóbb a hideg, mégsem dideregtek úgy az emberek karácsony idején. Most is pattog tűz a kályhákban, a karácsonyfák még pompásabbak, mint hajdan voltak, mégis szinte fagyasztó a mostani karácsony. Valami nagy-nagy, csonton-velőn átható hideg árad valahonnan, amitől szinte megdermed a lélek is. Honnan ez a halálos, siri hideg ? Nem a pokolnak jégkeble árasztja, nem az elmúlás hekatombái lehelik, hanem saját keblünkből terjeng a világban. Szivünk hült ki, ennek a melegét nélkülözzük. Száz nap tűzzön delelően a íöldre, ezer és ezer Vezúv ontsa a föld méhének izzó láváját, a kihűlt szivek melegét nem pótolhatják. És ennek a nemzedéknek kihűlt a szive, a fagyosságig kihűlt. Rideg szemekkel vizsgálja a mis- tériumokkal s józan unottsággal mérlegeli a valóságokat. Az élet gyér örömeit megveti, élveit fitymálva szürcsöli; az eszmény nem vonza, a tragoedia meg nem hatja. Olyan ez a mai nemzedék, mint a másnapos ember: agya zug, idegei petyhüdtek, szemei kápráznak. Lát, hall mindent, de elüzhetlen bódult- ságban. Semmi sem érdekli, igazában semmit sem tud megérteni. Ha beszél, önmagának is idegen a hangja, oly fakó az s annyira üresek a szavai. Mámorban ez a nemzedék is, a materiális ellenmondások mámorában: émelyedik mindentől, mint a megza- bált telhetetlen. Ilyen nemzedék hogy hallhatná a karácsonyi angyalok glóriáját s a betlehemi pásztorok énekét ! Ennek a nemzedéknek a karácsony- éji harangok bugása nem andalító, hiszen ez a harangozok kényszerű, veritékes munkájának a következése. Ennek a nemzedéknek nem született meg az Üdvözítő, hiszen a mi őt hirdeti, a szeretet, már nem él a szivekben. Szeretni csak azért, hogy szeressünk ; jót tenni, hogy csak jót tehessünk, viszonzásra nem is gondolva ; hol van mai napság ilyen szeretet ? Ki hajol le mai napság a szenvedőhöz, kit a világ megvetése környékez? Ki vágja ketté köpenyét, hogy felét annak adhassa, akinek nincs ? Ki teszi ma a tévedt Magdolna fejére kezét: bűneidet megbocsátom, mert nagyon szerettél ? Ha még volnának is, akik vágynának ilyen igazán szeretni, ilyen krisztusilag cselekedni, nem tehetnék ; mert utjukba ált az állam rendje s a társadalom szelleme. Az emberek nagy része nem azért rossz, mert ennek született, hanem azért, mert ebben a korban jó nem lehet. És ezért boldogtalanok az emberek, ezért meghasonlottak önmagukkal és a világgal. Mert önmagunk ellenére vagyunk kénytelenek élni, ezért hült ki szivünk, ezért oly fagyasztón hideg, oly pokolilag zordon körülöttünk a világ karácsony idején. Majd ha elkövetkezett az idő, hogy Krisztus valóban megszülethetik a sziveket megszálló, önzéstől nem lohasztott szeretet képében ; majd ha az állam és a társadalom rendje nem lesz ellentétben Krisztus tanaival, akkor majd nem didergőnk karácsony idején s az egeket ostromolja majd az öröm diadalmas éneke: „Dicsőség mennyben az Istennek!“ Figyelmeztetés a kormánynak. A „Gyárosok Országos Egyesülete“ legutóbbi választmányi ülésén dr. Helvey Tivadar elnök megemlékezett a kereskedelemügyi kormány ama szándékáról, hogy az állanivasuti díjszabást fel akarja emelni. Elismeri, hogy a vasútnak szüksége van a díjszabás fölemelésére, de figyelni kell arra, hogy az olcsó díjszabás hathatós eszköz, mellyel a magyar kormány Baross Gábor óta oly czéltudatos módon tudta előmozdítani a hazai ipar fejlesztését, még ma sem nélkülözhető, sőt a jelenlegi viszonyok között még sokkal kevésbbé, mint valaha. Mig a mai államvasutaink körülbelül 4 százalékot jövedelmeznek, addig az osztrák államvasutak csak mintegy 3 százalékot. Ha legfontosabb iparágaink versenyképességét veszélyeztetni nem akarjuk, úgy kivált a nyersanyagra és a tömegczikkekre nem állapíthatunk meg oly díjszabást, melyet a földrajzi fekvés tekintetében és vizi utaink fejletlensége folytán, amúgy is kedvezőtlen viszonyokkal küzdő magyar ipart rosszabb helyzetbe hoznák, mint a minőben az osztrák ipar van. Hosszabb eszmecsere után a választmány elhatározta, hogy fel- terjesztést tesz a kereskedelemügyi miniszterhez a végből, hogy az államvasuti díjszabás reformjára vonatkozó tervezet kellő időben közöltessék az ipari érdekeltséggel. . * A ki visszaemlékezik arra a hatásra, melyet Baross Gábor tarifareformja tett, milyen egyszerre fölpezsditette közgazdaságunk vérkeringését, a főváros s az idegen városok idegen-forgalmát, az kétszeres aggódással félti Baross örökét. Az ő tarifapolitikája ellensúlyozója volt annak a nyomasztó helyzetnek, melyet az Ausztriával való gazdasági közösség ró ránk. Fanda Ágoston és 7IMMFR FFRFNf'T halászmester Budapesten. Föüzlet: Központi vásárcsarnok, Telefon: 61—24.1 Zimmer Péter utóda fclltlllltri iLllLliuL Fióküzlet V., József-tér 4. szám. Telefon: 62—39. Interurban telefon: 61—24. Alapittatott 1820. A „Balatoni Halászati részv.-társ.“ kizárólagos képviselője. Siirgönyczim: Zimmer halászmester, Budapest Az egyedüli halkereskedő czég, mely az előkelő háztartásokban és az éttermekben szükségelt összes halfajokat állandóan raktáron tartja. Szállít: A legmagasabb királyi udvar és József föherczeg ő fensége udvara számára
