Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)

1908-09-09 / 17. ünnepi szám

I/. ^ünnepi; szám.

Budapest, 1908. szeptember 9.

A HAZAI SZÁLLODÁSOK. VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY.

Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án.

Előfizetési ár:

Egész évre. . . 12 kor. Félévre

.................6 kor.

Há

romnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 ,

Laptulajdonos és felelős szerkesztő :

IHÁSZ GYÖRGY.

Szerkesztőség és kiadóhivatal :

VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám.

Kéziratok és előfizetések ide intézendők.

csantavéri Törley József.

(1858—1907.)

Nyugdijegyesületünk tiz éves fennállásának megünneplését ez idén a hála és a kegyelet jegyében üli meg, leleplezvén nagy megalapítójának, csantavéri Törley Józsefnek arczképét. Midőn e sorok napvilágot látnak, már akkor Törleynek életnagysága arczképe bizonyítja, hogy nyugdijegyesüle- tünk tudatában van annak, mily hálával tartozik nemcsak azon férfiúnak, aki egyesületünk érdekeit mindég szivén viselte, hanem egy személyben annak is, aki a magyar ipar legnagyobb harczosa.

Mert hisz neki köszönhetjük azt, hogy a magyar pezsgő az egész kontinensen mindenütt az első helyet foglalja el. Nem óriási vagyonnal s világhírű névvel született, hanem fáradhatatlan munkásságával, kitartásával és vas-energiájával szerezte azt, illetve vívta ki magának. Már kora ifjúságában azon nemes czél lebegett szeme előtt, hogy hazájának a külföld előtt is tiszteletet, becsületet szerezzen. S e nemes vágytól sarkalva hagyta itt hazáját s Francziaországba ment, hogy ott a valódi franczia pezsgő készítés- módját megtanulhassa. Reimsban töltött hosszú éveken át folytatott eredményes munkálkodása után 1881-ben jött haza és megalapította budafoki pezsgőgyárát, mely a jelenlegi gyárnak is alapját képezi. 1898—99. évben annyira megnagyobbította és technikai berendezését annyira tökéletesítette, hogy ezzel nemcsak Magyarországon, hanem a világczégek sorában is egyedül áll. S ezen óriási munka és fáradság között sem felejtkezett meg a hazaszeretetről. Mert midőn a szállodások nemzetközi kongresszusukat Budapesten tartották, gondoskodott arról, hogy külföldi vendégeink elvigyék a messze idegenbe is hírét a magyar vendégszeretetnek, rendezvén számukra egy olyan fejedelmi lakomát, fényárban úszó budafoki kastélyában, milyenek ma már leginkább csak a történelem lapjain szerepelnek.

S midőn már megszerezte magának ás hazájának mindazt, amit életczélul tűzött ki, midőn már büszkén tekinthetett vissza arra az útra, mely bár hosszú, nehéz, de diadalmas volt, s midőn már nyugodtan élvezhette volna úttörő nehéz munkájának megérdemelt gyümölcsét, akkor jött a szörnyű megdöbbenő hir, hogy csantavéri Törley József meghalt. Feljajdultunk s kutattuk a végzet okát, mely ily kegyetlenül törte ketté egy nagy ipartársadalomnak erőteljes legfőbb oszlopát.

Hirtelen, oly váratlanul költözött el az élők sorából, hogy már azon emberbaráti nemes czél megvalósítása nem volt módjában, amelyet többször hangoztatott, hogy vagyonából egy tetemes összeget jótékony czélokra adjon.

Áldott lelkületű özvegye megboldogult fér- | jének emlékét szivébe zárva, óhajtása lett, | hogy az elköltözött számára oly emléket létesítsen, mely halála után is összekapcsolja azokkal, kikkel életében is együtt munkálkodott a haza és a magyar ipar felvirágzásán.

S e mostani cselekedetünkkel csak hálánkat róttuk le az elhunyt iránt, kinek emlékét örökre szivünkbe zártuk, s megerősíteni véljük az élőkkel azt a kapcsot, mely bennünket összetart az elhunyt gondolkozásának megfelelőleg, a közös érdek a haza és az ipar felvirágzásának jegyében.

csantavéri Törley József f