Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1908-07-05 / 13. szám
19U8. julius 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 ZIMMER PÉTER halnagykereskedés. Czégtulajdonos: ZIMMER FERENCZ halászmester. Budapest, főüzlet: központi vásárcsarnok, telefon: 61—24, fióküzlet: V., Józseftér 4. sz. telefon : 62—39. Az egyedüli halkereskedő czég, mely az úri hártartásban és az előkelő éttermekben szükséges összes édesvízi és tengeri halfajokat állandóan raktáron tartja. Humár, pisztráng, osztriga, rajnailazacz, langoust. lése, a közterhek emelése, ennyiből áll a mi városatyáink tevékenysége. Még a hitel be sem folyt, az adóemelés alig van megszavazva, már is abban a szomorú holyzetben van a város, hogy semmit sem valósíthat meg nagy feladataiból. Budapest évek óta stagnál. A városrendezés megfeneklett, a megígért közintézmények létesítése feledésbe ment. Pedig ha ezek létesittettek volna, a városnak már ma milliókat jövedelmeznek. Itt vannak a fürdők. A sáros-fürdő, mely az egész ország népének zarándokhelye, gyógyító forrása volt, egy évtizedénél több, hogy kihasználatlanul hever. Milliókat ereszt a város a Dunába. Jórészt igy vagyunk a megbecsülhetetlen értékű Artézi vízzel is. Más város ezzel a két kincsesei s azzal a (festői vidékkel, amely ezekhez csatlakozik, egész exisztenciáját, intenzív haladását, lakóinak jólétét tudná biztosítani; nálunk azonban csak kölöncz a kényelmeskedő városatyák nyakán; szomorú bosszantás a város nagyságán, boldogulásán csüngő lelkeken. 1 i Az ilyen állapotok tarthatatlanok. Bárczi polgármester a kormánytól a város segítségét koldulja; mi pedig a város közigazgatásának a reformját sürgetjük. Ki kell a pénzeszsákok prédájából ragadni az ország városát; biztosítani kell, hogy ügyeinek intézésénél ne a lomha anyag, hanem a szellem súlya érvényesüljön. ! Emberek kerüljenek a városházába, akik tudnak is, akarnak is; akiket nem a maguk érdeke, hanem a köz java izgat. Maradjon meg a virilizmus a városnál, de ez ne a vagyoni cenzuson, hanem az értelmi kiválóságon alapuljon. Ha aztán a városi bizottság az uj választójog alapján alakul meg, az értelmi kiválósággal párosultan, elég erős lesz arra, hogy Budapest szekerét kiragadja a kátyúból. I Ha | nem igy lesz, úgy egyhamar nem gyönyörködhetünk székesfővárosunk haladásában; sőt inkább rohamos hanyatlásán, sőt tjalán pusztulásán kell kétségbeesnünk. Jegyzetek. A pénzügyminiszter a mezőgazdasági szövetkezetek egyik feliratára azt válaszolta, hogy már van egy rendelete, amelyben meghagyja közegeiknek, hogy oly egyéneknek, akik hideg utón előállított vagyis mérgekkel spirituszból csinált pálinkát akarnak árusítani, italmérési engedélyt ne adjanak. No, mi ilyen rendeletről nem tudunk, de ha van, ugyancsak szégyelheti magát a pénzügyminiszter ur, ha Budapest utczáin végig hajtat; mert azt kell látnia, hogy neki kevesebb hatalma van, mint a bugaczi kol- dusbirónak. : Ugyanis Budapest boltjainak egy harmada pálinkamérés, vagyis hideg utón elő- állitott pálinka, — azaz mérgezett spirituszeladás. ; Hogy a pénzügyminiszter ur legalább némileg (élvezhesse hatalma érzetét, ajánljuk neki, hogy karhatalommal függesztesse ki minden pálinka-mérésre: »Itt csakis de- naturált-szesz kapható!« 1 * A (bor hamisításának megtorlására szigorú törvényt (alkotunk, sőt megbüntetjük azt a kofát (is, aki vízzel keveri a tejet. Csodálatos, hogy a pálinkásoknak minden méreg használata szabad. Valószínűleg azért, hogy nálunk felvirágozzék a vitriolgyártás. 1 Kérjük a törvényhozást, mielőbb alkosson törvényt arról, hogy spirituszból a pálinka gyártása minő szerekkel van megengedve és szabjon drákói büntetéseket azok ellen, akik tilalmas anyaggal dolgoznak. De ne csak törvényt hozzanak, hanem arról is gondoskodjanak, hogy a pálinkások állandó felügyelet alatt álljanak. Ennek a törvénynek a megalkotását az emberség követeli, mert a szegény munkás nép, tehát a nemzet zömét állandóan úgy mérgezik a pálinkások, mint a vásárhelyi szerecsikás asszonyok. 1 Akadnak népboldogitók, miniszter akar- nokok, I akik butaságukban nem tudnak egyében nyargalni, mint a vendéglők vasárnapi munkaszünetén. Jó. Legyenek vasárnap a vendéglők zárva, de minden bolt, iskola, színház, még a pálinkamérések, sőt a gyógyszertárak is; mert ezeknek vasárnapi forgalmát az orvosságként i árult aether-pálinka, a »Hoffmann- csöppek« (adják. I Arad egy korona adót vetett a külföldi pezsgőre, i Most 'már csak aZ van hátra, hogy 100 korona pénzbírsággal sújtsa azokat a hülyéket, akik a mi kitűnő pezsgőink mellett külföldire fecsérlik a pénzüket. Munkásbiztositási bíróságok. Nagy lépést tett a kormány a szociális alkotások terén. Ezzel ismét bizonyságot tett arról, hogy törekvése a munkásoknak a munkaadókkal egyenjogúságot adni közös ügyeik intézésénél. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 49.401/VI. A. 1908. sz. a. rendeletet adott ki a munkásbiztositási választott bírósági ülnökök és az állami munkásbiztositási hivatal bírói osztályában működő nem állandó tagoknak járó átalányok és útiköltségek tárgyában. A rendelet 25 szakaszból áll és részletesen szabályozza úgy az átalányok, mint az utazással járó kiadások megtérítésének kérdését. A nevezettek időveszteségük czimén átalányban részesülnek, útiköltséget és napi- bér-megtéritést kapnak. Az átalány összege naponként 6 korona (nem kir. ítélőtáblái székhelyen), 8 korona (ítélőtáblái székhelyen) és 10 korona (az állami munkásbiztositási hivatal bírói osztályánál). Vasúton a II. osztály, hajón I. osztály használható. Nagyobb távolságra az útipoggyász költsége is felszámítható, esetenként pedig a bérkocsi költsége is. A bíróságok elnöke egy táblai biró lesz, ülnökei pedig felerészben munkásokból, felerészben munkaadókból választatnak. Jegyzője egy táblai tisztviselő. R megoldás. A német társadalompolitikai egyesület égisze alatt G. Keszlertől igen tanulságos adatokat tartalmazó mü jelent meg a német munkaadó-szövetségekről, amelyek a munkások szervezetei ellen, főleg a sztrájkok megtörésére alakultak. A munkáltatók szövetkezésének úttörői a nyomdászok, a kik már 1848-ban tömörültek. Nagyobb arányban és gyakorlati jelentőséggel azonban csak 1872-ben kezdtek az építőiparosok szövetkezni s a XX. században kezdett majd minden szakmára kihatni ez a mozgalom. Miután a szerző ismerteti a munkáltató szövetségek szervezetét, fejlődését és czél- ját, aéra a következtetésre jut, hogy a sztrájkok ellen csakis a kollektiv szerződések szolgálhatnak sikeres védelmük »Bizonyára nem a legutolsó, de ma mindenesetre a legjobb forma a munkások és munkáltatók kölcsönös egyetértésének fenntartására.« Németországban is számos ellenzője találkozik, de azért 15 év óta erősen gyarapodik a kollektiv szerződés ügye: ma körülbelül 5000 tarifszerzződés áll fenn; még pedig igen sok kerületi és birodalmi szerződés, vagyis oly szerződés, mely az illető iparágban egy egész kerületre, sőt az egész birodalomra érvényes. A kollektiv szerződés mellett mindinkább terjed a paritásos munkaközvetítés is, azaz munkáltató-szövetség és munkásszervezet egyenlő számú munkáltatók és munkásokból álló hivatalt állít fel a munkaközvetítésre és ugyancsak a kollektiv szerződések biztos végrehajtására paritásos bíróságokat alakítanak. »A paritásos munkaközvetítők — mondja szerzőnk — a legértékesebb uj alakulások, melyeket ipari életünk az utolsó évtizedben létre hozott.« * »Paritásos munkaközvetítés kollektiv szerződéssel!« Ez védett meg bennünket a sztrájkok elfajulásaitól, amint ezt mi előző számunkban ajánlottuk. Illetőleg úgy volna kívánatos, hogy a munkások szakszervezetei autonóm részei legyenek a munkaadók szervezeteinek; mert egyedül csak igy érhető el, hogy a munkások felszabaduljanak az egyoldalú befolyás alól s az állandó érintkezésből kifejlődik a kölcsönös megértés és méltányosság. Ideje volna, hogy szakmánkban a paritásos eszme terjesztésére fölhasználtatnék a mai békés állapot; mert a zavarodások izgalmas napjai nem alkalmasak nyugodt alkotások létesítésére.
