Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-03-05 / 5. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1907. márczius 5.---------Vendéglősök figyelmébe! ---------Ti sztelt kartársaimat van szerencsém értesíteni, hogy a világhírű müncheni „Paulaner-Bräu” SALVÁTOR-SÖRE 30 nálam megrendelhető. Mivel a „Salvátor- sör“ kimérési ideje márczius 1-től bezárólag márczius végéig tart a megrendelések már most sürgősen megteendők. A „Salvátörüveg tartalmn ládákban küldetnek szét. sör“ egész, fél és negyed hektoliteres hordókban, palaczksörök pedig Megkeresésekre levélben válaszolok. Tisztelettel PRINDL NÁNDOR vendéglős Budapest, VI., Andrássy-ut 51. Sl. Ezért tnem {Sopánkodhatunk mi vendéglősök ez áremelkedés miatt. El kell ismernünk az áremelkedés méltányos voltát és a kényszerhelyzetből folyólag nincs más mit tenni, mint fölemelni a fröccsök árát. Végre a szikviz olyan olcsó, hogy egy fillérrel többet a közönség sem sajnál fizetni érte. A vendéglősöknek ez alkalommal is csak azt ajánljuk, hogy szikviz szükségleteiket kizárólag az «Artézia» szikvizgyárnál szerezzék be. Ez az egyedüli szikvizgyár, amelyet a vendéglősök alapítottak és igy természetes, hogy csakis egyedül ezt kell támogatnunk. Hiszen fölösleges magyaráznunk, hogy a vendéglősök azért alapították ezt a szikviz- gyárat, mert arra számítottak, hogy ha más körök nem is, de a vendéglősök és kávésok, mint igen tekintélyes fogyasztók föltétlenül támogatni fogják a saját gyári vállalatukat. Számos áldozatkész vendéglősnek, mint részvényesnek fekszik benn a pénze és a gyár üzemének fölvirágzásával a részvények értéke js emelkedik. Ismételten is kérjük szaktársainkat, hogy {kizárólag az «Artézia» szikvizet vegyék fogyasztásra. Garasos konkurrenczia a sörrel. Bizonyos megütközéssel láttuk mi is már régóta, de különösen -az utóbbi időkben, hogy mindig több és több vendéglő akad, amely czégtábláján és az ablakaiba öles betűkkel rikitóan reklamirozza: Sör — Friss csapolás. — 1 pohár 6 kr. 1 korsó 10 kr. Az erről adott nézetünknek adott már több ízben igen helyes kifejezést Steiner Pál, a «/Jó barátok» elnöke és most Lukács János budai vendéglős kartársunk, is. Lukács a vendéglősök «Jó barátok» társasága múltkori összejövetelén szintén szóvá tette az üzleti reklám-konkurrencziának ezt az elitélendő módját. Igen komoly és alapos beszédben fejtegette, hogy milyen kárhozatos és helytelen alapokon nyugszik ez az olcsó sör-kimérés. A vendéglősök legjobban tudják, Ihogy a mai drága viszonyok mellett, lehetetlenség jó sört hat krajczárért kiszolgálni. Tehát rossz, gyönge és erőtlen sört adnak a közönségnek. Ez pedig tisztességbe ütköző dolog is. Azért a vendéglősöknek bojkottálni kellene még az olyan sörgyárat is, mely ezt az olcsó és rossz sört szállítja a vendéglősipar rovására. Nagy mérvben kárhoztatandó az is, hogy egyes pálinkamérések azzal játszák ki a Vendéglősöket, hogy kiváltják az italmérési jogot és mint pálinkamérők csapolják az olcsó sört, elvonva a vendéglőktől a íoig'yasztóközönséget. Ezek mind olyan anomáliák, oly nagymérvű sérelmek és igazságtalanságok, hogy ezeket okvetlen és sürgősen orvosolni kell. Lukács Jánosnak teljesen igaza van. Első sorban is a vendéglőknek kellene beszüntetni az olcsó sörkimérést. A pálinkaméréseknek pedig egyáltalában semmi ürügy alatt nem szabad megengedni, hogy a pálinkamérés czégére alatt sört mérjenek és rossz sörrel csináljanak a súlyos terhekkel küzdő vendéglősségnek piszkos konkurren- ■tíziát. Mikor bor a bor? Az a raffináltságig menő gondosság, mely- lyel a filokszera-pusztitás óta szüleinket műveljük, a nemes fajták elterjedésében s az okszerű borkezelésben nyilvánul, minek aztán boraink tetemesen jobb minőségét köszönhetjük. Köszönhetünk még mást is: nagyobb lelkiismeretességet a bortermelés körül. Ugyan is az uj ültetésekkel megindult számtalan kísérletezés gazdáinkat nemcsak tapasztalatokkal gazdagította, hanem a tudatosság fejlődése náluk a szőlészetet valóságos szenvedélyéé fokozta. Aki pedig valamin szenvedéllyel csüng, azt meg is becsüli s annak ’megrontásától irtózik. Innen van, hogy akár a kereskedelembe került szőlők válogatottságát, akár csomagolását tekintjük, szembetűnő a szolidság, a gondosság és az Ízlés. Innen van, hogy egyre ritkulnak azok a szőlősgazdák, akik ostoba kapzsiságból szüretelésük nemes nedűjét vízzel, mivel szaporítják, azzal a czélzattal, hogy a vevőt becsapják. Nemcsak kémlő eszközeink finomsága és csalhatatlansága riasztja el őket ettől, hanem az önérzet, amely nem engedi, hogy «az én szőlőm», «az én borom» rossz hirüvé váljék. Orvendetets jelenség ez s bizonyára egészen általánossá s még kényesebbé válik Magyarországon, ami aztán minden reklámnál és kereskedelmi szerződésnél jobban meghódítja szőlőnknek és borunknak a világ piaczait. Hanem ehhez idő kell, a szőlőművelés pedig sok pénzbe kerül. Hogy ezt gazdáink megszerezhessék, le kell vernünk, akik elharácsolják jövedelmüket: a hamisítókat és a gyártókat. Éz a körülmény indította a különböző országokat arra, hogy törvényt alkossanak a természetes bor védelmére, a hamisítás büntetésére és a gyártás visszaszorítására. Minden ilyen törvény megalkotásánál logikailag első szükségnek mutatkozott annak definiálása, hogy mikor bor a bor, illetőleg mi a bor? Az osztrák képviselőház bortermelési bizottsága most foglalkozik a törvényjavaslat alkotásával. Minthogy Ausztriában a mienknek megfelelő bortörvény nincs; ennélfogva a vámközösség révén a mienk jórészt illuzó- riussá vált, mert Ausztriából, különösen hazánk nyugoti vidékeit eláraszthatták s el is árasztották pancsolt és mesterséges borokkal. Ezen az okon különösebben érdekel bennünket az osztrák törvényhozás munkálkodása. March et udvari tanácsos bízatván meg az uj törvényjavaslat kidolgozásával, már elkészült a tervezettel, a melynek fontosabb alapelvei a következőkbe foglalhatók: A bor olyan ital, amely friss szőlő nedvének alkoholikus erjedése folytán áll elő. Törkölybor olyan ital, amely a víznek a törkölyre való öntése által nyert folyadék alkoholikus erjedéséből származik. Minden más módon előállított, borhoz hasonló folyadék, a csemege- és pezsgőborok, a gyümölcsborok (gyümölcsből és bogyóból), a szagos és gyógyborok kivételével, mübornak vagy fél bornak tekintendő. (Folyt, köv.) KÜLÖNFÉLÉK. Eljegyzések. Reigl Ernő, az eperjesi vasúti vendéglő bérlője márczius hó 5-én esküdött örök hűséget Szentgyörgyi Melita urhölgynek, Szentgyörgyi kassai rvasuti vendéglős és a fiumei de la Vilié szálló tulajdonosa bájos leányának. Az esküvőt nagy fénynyel Fiúméban tartották. — K riszt Károly budapesti vendéglős e hó 7-ikén vezeti oltárhoz özvegy Klasz- k o v i t s Sándorné, szül. K n é z y Róza úrnőt. Fischer Gyula győri vendéglős jegyet váltott Vogel Ella kisasszonynyal. —- Bogenrieder József nagykanizsai szállodás leányát, Miczikét, eljegyezte Tarján Géza délivasuti mérnök. — Lakatos Gyula budapesti vendéglős kartársunk, a Wesselényi-u. 17. sz. vendéglő tulajdonosa, eljegyezte Ma tűik a Vilma kisasszonyt. A tiszta szerelemből kötendő frigyhez őszintén gratulálunk! Szakácsok összejövetelei. A Magyar Szakácsok Körének tagjai minden kedden délután Márk Károly kávéházában (IV., Sütő- utcza 5. szám) tartják összejöveteleiket. — Szakácsok ingyenes elhelyezése is innen történik. Minden hónap utolsó kedd napján pedig rendes választmányi ülés tar- tatik ugyanott. Üzleti változások. A februári hónap folyamán ismét számos üzleti változás állott be a magyar vendéglős iparban. Több uj szálloda nyílt meg, számos tulajdonost cserélt és sokat renováltak. Az egyes üzleti változásokról a következő híreket vettük: Debreczenben Márkus J enő «K ö z- ponti szállód á»-ját megnagyobbította. Most 35 kényelmes vendégszoba áll a vendégek rendelkezésére, melyek keresztajtó nélküliek és pompás rézágyakkal vannak ellátva. Nagy nyári és téli kert, éttermek és Vásároljunk magyar teakereskedőnel! SCHNITZER MÓR, Budapest, VI., Váczi-körut 9. (Szerecsen-utcza sarok.) Ajánljuk a t. kávés és vendéglős urak figyelmébe a kitűnő és elsőrangú teakereskedést. Alapittatott 1850-ben
