Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-02-20 / 4. szám
XXIll-ik évfolyam. 4. szám. Budapest, 1907. február 20. („PINCZÉREK LAPJA“) A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. „Az első magy. érsz. pínczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapesti kávéház: segédek egylete“, a „Szatmár-Németi pinczér-egylet a , Székes- fejérvári pinczér-egylet“, a Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a Győri pinczér-egylet“, a Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“ az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-2gylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek a „Székesfejérvári vendéglősök, kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és’az Országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának, a „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet“, a „Győri vendéglősök, kávésok, italmérők ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak a „Magyar szakácsok köre“, a „Londoni Magyar Pinczér-Kör“ a „Pozsonyi pinczérek és markőrök Egyesületéinek »3“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-ép és 20-án. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 kor. II Félévre .... 6 kor. Háromnegyedévre 9 „ || Évnegyedre . . 3 „ Laptulajdonos és felelős szerkesztő: j IHÁSZ GYÖRGY. ! i Szerkesztőség es kiadóhivatal: VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ík szám. Kéziratok és előfizetések icie intézendők. flz ipar megbecsülése. Sok szó esik arról, hogy az ipari munka az emberi tevékenység leg- hasznosabbjai közé tartozik. Alkot, mint akár a művészet, igaz, hogy nem a halhatatlanságnak, hanem a mindennapi szükségletnek szépet és csinosát. Ahol az ipar nincs kifejlődve, ott a nép jóléte ingatag alapon nyugszik s más fejlődöttebb népek zsákmányául van kiszolgáltatva. Ezért lett nálunk is jelszó, hogy erős, a kor színvonalán álló ipart kell teremtenünk. Ehhez sok minden kell, mindenekelőtt képzett, anyagilag tehetős iparososztály. Hogy ilyen iparososztályra tehessünk szert, fokoznunk kell az ipari foglalkozások iránti kedvet a társadalom magasabb rétegeiben is. Ezt azonban úgy érhetjük el, ha az ipari munkát és az iparost megbecsüljük. A múlt év végén volt az osztrák vendéglősök és szállodások kongresz- szusa s ezeket az egyszerű iparosokat a tartományi kormányzó fogadta és üdvözölte, mintha potentátok, fejedelmek lettek volna. A vendéglősök országos szövetsége a múlt év végén határozta el, hogy jövő évi közgyűlését Miskolczon tartja meg. Miskolcz nagy múltú, szép kultúrájú város, amely az utóbbi időben a felvidék ipari és kereskedelmi góczpont- jává hatalmasodott. Óriási forgalma, lüktető élete van s társadalmában az ipari és kereskedő elem előkelő szerepet játszik. Itt tehát ismerik az ipari munka értékét, az iparosság kulturális jelentőségét; tehát kiváncsiak vagyunk, hogy majd kongres-munkát megtiszteli-e jelenlétével a megye feje s a város első polgára ? Ez a kis figyelem nem hizeleg nekünk, mint embereknek; de szüksége van rá iparunknak, hogy nyilvánosan dokumentáltassék az a megbecsülés, melyben a hatalom kezelői szakmánkat, ezt a régi, kulturális fontosságú iparágat részesítik. Ha ezt megtehetikAusztriában, menynyivel inkább meg kell tennünk nálunk, ahol még annyi az elfogultság és az előítélet az ipari foglalkozások iránt. R sörgyár befucscsolt! Vége a komédiának! Beteljesedett úgy, amint előre megjövendöltük, A nagy hangon tervezett «Vendéglősök Országos Sörfőző és Malátagyára» kudarczot vallott. Meghalt, mielőtt megszületett volna. Befellegzett néki örökre. A szervező bizottság föloszlott, a fölépített légvár eloszlott és az a néhány kudarczot vallott gründoló, mint a kámfor szétoszlott. Most már tudni sem akar róla egyik sem. Molnár Sándor bácsi, az «Orient» jámbor tulajdonosa még a fülét is bedugdossa, ha valaki a hires sörgyárról véletlenül beszélni akar vele. Ő nem tud semmit, nem látott semmit, nem hallott semmit. Ő nem is «0», ha a sörgyárról van szó. Ilyen ideának soha hi- réts e hallotta. Aki azzal gyanúsítja, hogy valaha Sörgyárat akart gründolni a vendéglősöknek, azokra, mint jóvérű dunántúli ember, bicskát emel, vagy kihajittatja Csepreghy Gyulával. És nem «ok» nélkül. Mert vannak a dologban' «bökkenők» is. Tudniillik a nagyhangú szervezések, utazgatások, reklamirozások fölemésztettek vagy tizenhétezer koronát. Ezt most valakinek meg kell fizetni Mégpedig első sorban Molnár Sándornak. Ez elől hiába dugja be a füleit. Ezt ki kell izzadni, mert bevasalják a nemrég renovált szép négyemeletes «Orient»-on Azután telik is bőven, mióta az «Orient»-ben szabad a szerelem és boldog pásztorórák bőkezű adakozói sűrűn és gavallérosan fizetik a szállodai számlákat. Biz ez nagy pech, Molnár Sándor bácsi! I Daczára, hogy részvéttel kisérjük kudarczát, nem tagadhatjuk el, hogy némi elégtétellel konstatáljuk a beállott következményeket. Mert első pillanattól fogva megmondtuk, hogy ezt a sörgyáralapitást nem helyeseljük, annak jövőt nem jósolunk és föltétien kudarczát egész bizonyosnak látjuk. Tessék elővenni és elolvasgatni félévre visszamenőleg a «Vendéglősök Lapja» ösz- szes számaiban az erre vonatkozó czik- keinket. Pontról-pontra megmondtuk, hogy ez a sörgyárgründolás abszurd, lehetetien, ká- és veszedelmes idea. Meggyanúsítottak bennünket, hogy érdekből foglalunk állást ellene. Ez gaz és ostoba rágalom volt Józan és higgadt megfontolás után szent és alkuvásnélküli kötelességünknek tartottuk, mint a vendéglősipar huszonkétéves lapja és mindenkor való becsületes tanácsadója, óvni vendéglőseinket, hogy pénzeiket ne dobják olyan vállalatba, melynek foltét- lenbukniakell. Mi a vendéglősök pénzét féltettük, mely, mint ime az események igazolják, veszendőbe ment volna. Molnár Sándor azonban nem akart okulni. Mikor a «Fogadó» támadta, mert féltette tőle az esetleges konezot, nemhogy hagyott volna az ideával, hanem szövetkezett a «Fogadó»-val, ettől fogva karöltve működtek a gründoláson. Molnár Sándor azt hitte, hogy kitűnő üzletember, összekötötte a kellemest a hasznossal. A sörFANDA ÁGOSTON HRLRSZMESTER , BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok). Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára. Szállít a legmagasabb királyi udvar, valamint József főherczeg Ö fensége udvara száméra. — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója. Telefon: 63—90.
