Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-12-20 / 24. szám
1907. deozember 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 ALEXIN legfinomabb növényzsir főzésre, sütésre, kirántáshoz 25°/o-al szaporább minden más zsírnál, könnyű emészthetőségéért orvosilag ajánlva, legfinomabb növényvaj, teljesen pótolja a teavajat főzésnél, sütésnél L/ O I H C C A I p Y I N és kirántásnál és 25%-al szaporább minden más vajnál, könnyű 1 ^ J 11 Cx emészthetőségéért orvosilag ajánlva.- Kapható minden íüszerkereskedésben. = Óvakodjunk a silány utánzatoktól. Csak védjegygyei ellátott csomag a valódi. Esküvő. Bognár Rezső ismert nevű fő- pinczér múlt hó 15-ikén esküdött örök hűséget Pesti Mariska kisasszonynak Gön- czön. Vendéglő átvételek. Egerben a Szent János- utczában levő Steiner-féle szállodát Steiner János vette át. — Breznóbányán a városi nagy szállodát Gállá Sámuel vette át. — Orosházán a „Magyar Király“ szállodát Horváth József kartársunk vette át. — Balassagyarmaton Gyürky Lajos vendéglős saját házában uj vendéglőt nyitott. — Szegeden a Pilseni Dreher-féle sörcsarnokot Bernáth Dezső vette át. — Nagysurány- ban az „Oroszlán“ szállodát Gyürky József vette át. — Oroszkán a czukorgyári kantin vendéglőt Frindt Lajos kunfélegyházai derék kartársunk vette bérbe. — Maros- vásárhelyen a „Korzó“ kávéházat Skergula István barátunk vette át. Üdvözöljük! Halálozás. Id. Rémi Róbert fővárosi szállodatulajdonos hosszas betegség után elhunyt. Temetése f. hó 19-ikén nagy részvét mellett ment végbe. Béke poraira. Vendéglő átvételek. Bácsalmáson az újonnan épült „Nemzeti szállodát“ Goldberger Miksa volt bajai főpinczér bérelte ki. — Lukács Gyula barátnnk Budapesten átvette a Vadász-utczában levő volt Lidl-féle vendéglőt. Hymen. Székesfehérvárott november 4-én esküdött örök hűséget Marschall Anna kisasszonynak ifj. Latzkovits Béla ottani vendéglős. Jótékonyság. Budapesten a Főherczeg Sándor-utcza 44. sz. alatt székelő „5, 7, 69“ czimü asztaltársaság 27 szegény gyermeket öltöztetett fel téli meleg ruhákkal, de- czember 15-ikén. Az asztaltársaság derék elnöke, Pajor F. kéményseprő-mester hazafias szellemű beszédet intézett a szegény- sorsú gyermekekhez, buzdítván őket a felebaráti szeretetre. Ecker Károly vendéglős kartársunk pedig megvendégelte a gyermeksereget. — Ugyanily emberbaráti jótékonyságot gyakorolt Lippert Lajos nagyvendéglőjének derék személyzete, kik Kilár Ferencz főpinczér kezdeményezésére több szegény gyermeket felruháztak. Isten áldja meg őket! A rákospalotai vendéglősök ipartársulatának alapszabályai a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 66.222/1907. sz. alatt jóváhagyván, kinyomattak és a tagok között szétosztatott és ennek örömére folyó évi november hó 28-án délután Offner Gyula vendéglős ur (Eötvös-utcza 70. sz.) helyiségében társas vacsorát rendezett. Az ipartársulat f. hó 17-én tartotta közgyűlését, melyen a tagok nagyszámban vettek részt. Kneffel Ede kitüntetése. A pécsi országos kiállításon Kneffel Ede szállodatulajdonos, bortermelő, kitűnő boraiért díszoklevéllel lett kitüntetve. Üdvözöljük! Választmányi ülés. A budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatának választmánya f. hó 21-ikén szombaton délután fél 5 órakor ülést tart. Tárgy: ipartársulati és munkaközvetítési ügyek. Elismerés Grosz Ödönnek. Grosz Ódon, kinek a Semmelweis-utcza 4. sz. alatt levő üzletvételt és eladást közvetítő országos irodája tudvalévőén országszerte nagy kedveltzégnek és szakiparosaink részéről nagy keresletnek örvend, a miskolczi „Korona szálloda“ tulajdonosában beállott változás alkalmával oly szép elismerésben részesült, mely szélesebb körökben is joggal számíthat érdeklődésre. Az eladó fél Bokros Károly, orsz. nyugdijegyesüle- tünk érdemes elnöke ugyanis f. évi augusztus 30-án a következő levelet intézte Grosz Ödönhöz: Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy Önnek köszönetét mondjak ama fáradtságos munkájáért, amelyet szállodám eladása körül kifejtett. Egyben még kijelentem, hogy amily szakértelemmel vezette a köztem és Nagy Lajos barátom közötti tárgyalásokat, épp oly becsülettel és üzleti tisztességtudással fejezte be azokat. Miről szívesen állítom ki Önnek és irodájának jelen nyilatkozatomat. Tisztelettel Bokros Károly, a miskolczi „Korona szálloda“ volt tulajdonosa. Felhívás a szaktársakhoz! Mutassuk meg, hogy hazafiak vagyunk! Itt az idő, hogy mi is elősegíteni iparkodjunk az országnak boldogulását, azért szaktársak hazafias cselekedetet végezünk azzal, hogy a külföldi ásványvizekért kiküldendö temérdek pénzt meg apasszuk és helyette a kitűnő hazai ásványvizeknek nagyobb forgalomba- hozatalát elősegítsük s ezáltal sok pénz marad itthon kedves hazánkban. Pinczér szaktársak! Akiben egy csepp magyar vér buzog, tartsa becsületbeli kötelességének vendégei körében a hazai ásványvizeknek jaánlatba hozatalát; mint kitűnő asztali és bor viz kiállta a versenyt 26 év óta minden külföldi ásványvízzel szemben a mohai Agnes-forrás I- sö rendű szabad szénsavas nátron ásványvíz ; ennek becsét és gyógyértékét nem tudta legyőzni a nagyhangzásu reklámok serege sem, — különösen akkor — ezután még úgy sem, ha a magyar vendéglősök tömege pinczér-szaktársaikkal egyetemben, a hazai ásványvizeknek elsőjét, a kitűnő MOHAI ÁGNES-F0RRÁST felkarolva kínálják, minden fajbeli borral alkalmazható, annak zamatát nemcsak nem rontja, sőt inkább kellemesebbé teszi, egy próba bizonyítani fogja, hogy nem is hasonlítható ama II- odrendü és drága külföldi vizekhez. Fel tehát hazafias szaktársak I Sorakozzunk hazánk jobbléte érdekében a „TULIPÁNKERT“ dicső szolgálatába mindannyian. Husdrágaság száz esztendő előtt. Nem egész száz esztendeje, 1807-ben, Szent György hónapjának 20-dik napján tettes Pest vármegye olyan dologról határozott, mely most száz esztendő után is aktuális. Arról tettek ugyanis panaszt a vármegyénél, hogy a mészárosok túlságos drágán mérik a húst. A vármegye megvizsgálván a panaszt, nem sokat teketóriázott, hanem közgyűlés elé vitte a dolgot, ott aztán a „hús és az hozzátartozandó árak eránt“ következő határozat tétetett: „Tekintetbe vétetődvén egyrészről a vágni való marhák árának a tavasz beálltával reménytelenül való nagyra neveke- dése, de leginkább szabad királyi Pest és Buda városába a most említett országgyűlése végett számosán összve tódult népnek rendkívül való sokasága, mely miatt attul lehetvén tartani, hogy a mészárosok, naponként sok húsról kellvén gondoskodni, ezen idő szakaszában elkerülhetetlen károk következhetnek, — más részről pedig egyéb a hús árának meghatározásában elkerülhetetlen károk következhetnek, — más részről pedig egyéb a hús árának meghatározásában befolyó környülállások, hogy azoknál fogva mind e fentirt két királyi városban mostanában lévő számos lakosok elegendőképpen gondoskodhassanak, mint pedig a mészárosokra netalán háramolható kár altávoztattasson, a marhahús ezen most folyó hónapnak 24-dik napjától fogva a legközelebb reánk következő Szent Iván napjáig egy kraj- czárral följebb, azaz tizenkét krajczárokra emeltettek fel. Ennélfogva tehát az eddig gyakorlott egyaránság szerint a faggyú, gyertya, és szappannak ára egyedül (t. i. kizárólag) a többször említett két királyi városokba — annyival is inkább, minthogy az ország gyűlése által okozott környülállások egyedül azon városokat érdeklik — felemeltetik. E szerint tehát lészen Budán és Pesten a marhahúsnak fontja 12 krajczár a fagy- gvué 24 krajczár, a gyertyáé 36 krajczár, a szappané 56 krajczár. Az aprólék pedig, úgymint máj, tüdő, láb, orr, száj, lép, pa- czal, az eddig gyakorlott szokás szerint a marhahúsnak fél ára határoztatik. A borjúhúsnak fontja lészen Pesten és Budán 20 krajczár, melyre való nézve legszorosabb kötelességül hagyottatni rendeltetik a mészárosoknak, hogy ezentúl j nem az eddig gyakorolt szokások szerint a borjú húst fertályonkint, hanem minden embernek fontonkint adják. A bárány, ürü és juh húsnak ára Szent Iván napjáig a maga valóságában megmaradván, azok fontja lészen 8 krajczár. A mészárosok pedig a publikumot jó, friss és egészséges hússal tartsák és senkit hamis mérték által meg ne károsítsanak!“ A bor hajdan. Már az ó-korban minden müveit nemzet Írója és költője dicsőítette a bort, az újabb korban pedig minden nemzet halhatatlan irói és költői részt vesznek a bor dicsőítésében. Hogy mily fontos szerepet játszott a bor már az ó-korban, az bizonyítja legjobban, hogy Jézus Szirách is dicsőítette már a bort midőn azt Írja: „A bor felvidítja az ember szivét és egy vidám szív egy fél élettel ér föl.“ Továbbá azt mondja: „Mi volna az élet bor nélkül?“ Krisztus is gyakran veszi fel példabeszédeiben a szőlőt és a bort, s a bor fontosságát s kedélyre való jó hatását nagyon is ismerte, bizonyság erre a kánai menyegző és az utolsó szent vacsora. A mester nem akart tanítványaitól bor nélkül elbúcsúzni és a bort az utolsó bucsuzásnál az őt követő híveknek szentségül adta. A bor mérsékelt élvezetBudapesti föpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet 5T“."LD£r.E.?T^1f: Tudatjuk úgy a fővárosi, mint vidéki t. Kartárs urakkal, hogy eddigi rendszerünket teljesen megváltoztatva, teljesen uj alapon — melynél a kamat, dij és részjegy mindig csak egy heti időtartamra számittatik, — oly előnyös és couláns módozatot hoztunk be az óvadékok folyósításánál, mely az eddigi összes módokat előnyök tekintetében jóval felülmúlja. Ajánljuk t Kartársainknak, hogy mielőtt óvadékot folyósittatnak győződjenek meg előnyős feltételeinkről. Felvilágosítással minden hányban szolgál a társulat vezetősége.
