Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1907-11-20 / 22. szám

6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1907. november 10. Izidort megcsípték! Megint egy jómadár került hurokra. Affajta Engel-csemete, aki a borhamisitás jövedelmező mesterségét művelte. Gyártotta a bort garmadában és mérgezte vele drága pénzért a jóhiszemű gyanútlan közönséget. De a hatóság fülön csipte az ipszét és alaposan elbirságolta. Múlt hó 25-ikén Ítélte el a hatóság Bern­stein Izidor borhamisítót 300 korona pénz­bírságra és közel 1000 korona költség megtérítésére. A póruljárt Izidornak volt szive, hogy szó nélkül megnyugodjon az ítéletben és leszurkolja a rásózott pénz­összeget, mert hátha felsőbb fokon egy kis dutyit is adtak volna a birság tetejébe. No meg fütyörészve fizet egy-két ezer koronát az, aki a hamis borral már va­gyont harácsolt össze. Szigoruabban kel­lene elbánni ezekkel az Izidorokkal, mert nemcsak a közönséget mérgezik meg, ha­nem a magyar bor hitelét is megrontják, amivel kimondhatatlan károkat okoznak az országnak is. Az elitéit újság-tolvaj. A kávéházakban, intelligens és müveit emberek között egy nagyon csúnya szokás kapott lábra. Régen dívik, hogy az újságot elolvasás után észrevétlen kiveszik keretéből és zsebre- vágják. A hosszú hajú és ferdesarku „bo­hém“ publikum meg pláne a legértékesebb szépirodalmi lapokat csonkítja meg azzal, hogy kivág egy-egy képet belőle, amely neki, talán mint rajzra vagy festésre al­kalmas minta megfelel. Ezeknek az újság pártolóknak, úgy látszik, lealkonyult. A bíróság komolyan veszi a dolgot, lopásnak minősíti és elitéli az ily ujságtolvajokat. Most legutóbb történt, hogy egy buda­pesti gyári hivatalnokot Ítélt el a büntető járásbíróság lopás miatt, mivel egyik bel­városi kávéházban az „Illustration“ czimü ; lapot igy elemelte. A bíróság figyelembe vette a túlnyomó enyhítő körülményeket és igy csak tiz korona pénzbirsággal suj- j tóttá, de a lényeges az, hogy a cselek­ményt lopásnak minősítette és igy az Ítélet az illetőre diffamáló és diszkvalifikáló. Ez majd kedvét fogja szegni az ujságeleme- lőknek és megfogják gondolni, hogy érde- mes-e egy újságért bírói Ítélettel „tolvaj“- nak minősittetni, mely a legmegbecsteleni- tőbb ítélet, ami egy pirulni tudó embert érhet. A szabadkai Nemzeti szálló uj tulajdonosa. A szabadkai hires Nemzeti szállodát, a j bácskaiak e kedvelt régi szállodáját most Sohber István vette tulajdonába. Sohber István régi derék tagja szakiparunknak, | sokáig volt népszerű főpinczére a Császár- ! fürdői vendéglőnek és több előkelő szállo­dának. A szálloda vezetése most kitűnő kezekbe került és gratulálunk a szabad­kaiaknak. Mintaszüretek. Darányi földmivelésügyi j miniszter rendeleti adott ki, amelyben a ! különböző állami szőlőtelepeken minta- I szüretek tartására adott utasítást, ahol a j bortermelő gazdaközönségnek leginkább ! nyílt alkalma az okszerű szüretelés isme­reteinek elsajátítására. A mintaszüretek iránt mindenhol nagy volt az érdeklődés. 1 A ménesi vinczellériskolánál október 8-án tartották meg a szüretet s ezen több mint 150 szőlőbirtokos vett részt, közöttük a Délvidéki Földmivelők Gazdasági Egyesü­letének 80 tagja. A tapolczai vinczellér* iskola igazgatósága Badacsonyban rende­zett mintaszüretet, amelyen száznál több érdeklődő sajátíthatta el a helyes szüre­telésnél szükséges tudnivalókat. Bereg­szászban a gazdasági egyesület szarkahegyi szőlőtelepén három napon át tartott a mintaszüret, mindvégig a legnagyobb ér­deklődés mellett. Itt többfajta uj rendszerű szőlőfeldolgozó gépet mutattak be. A szü­ret eredménye 100 hektoliter must volt, melyet a földmivelésügyi minisztérium vá­sárolt meg a pinczemesteri tanfolyam czél- jaira. A világ bortermése. A földmivelésügyi minisztérium kiadásában megjelenő „Kisér- letügyi Közlöny“ most közreadott füzeté­ben a többek között az 1905-ik évben termett magyar borok összetételéről is van szó, teljesen megbízható vegyvizsgá- latok alapján. Ebben a közleményben a homoki boroknak különös dicsérete foglal­tatik. A vizsgálat vezetője és a czikk Írója a többek között ezeket mondja: „Bármi­képpen vélekedjünk is a homoki szőlőkről és az ott termelt borokról, hazánk homoki bortermelésének óriási fontosságát kell ismernünk és a budafoki p:nczemesteri tanfolyam pinczéjéből kikerülő kecskeméti borok fényes tanúságot tesznek arról, hogy a homokon is szakszerű művelés és keze­lés mellett milyen jellegzetes, finom, asz­tali és pecsenyeborok állíthatók elő.“ Ebben a czikkben a világ bortermeléséről is szó esik és igy megtudhatjuk, hogy 1905-ben mennyi bor termett. A bortermelő államok között az első helyet Francziaország fog­lalja el, ahol 64 millió hektoliter bor ter­mett. Utána Oroszország következik 32 millió hektoliter borral. A harmadik helyet Spanyolország foglalja el 16 millió hekto­literrel. Ezután Portugália jön, ahol a szüret eredménye 4 millió hektoliter volt. Ausztria-Magyarországban a termett bor 7 millió hektolitert tett ki, de ebből 3 és félmillió Magyarországra esett. Német­országban 3 millió hektoliter bort szüre­teltek, Oroszországban majdnem ugyan­annyit, de Romániában már csak 2 milliót. Európában tehát 1905-ben össze-vissza 137 millió hektoliter bor termett. Afriká­ban a bortermés csak 135 ezer hektolitert tett ki, ellentétben Amerikával, ahol már majdnem 6 millió hektoliter termett. Óceániában 250 ezer hektoliternyi bort szűrtek. E számítás szerint a világon 143 millió hektoliter bort termeltek és való­színű, hogy háromszor annyit ittak, mert nyilvánvaló, hogy a bort mindenhol ha­misítják. Felhívás a szaktársakhoz! Mutassuk meg, hogy hazafiak vagyunk! Itt az idő, hogy mi is elősegíteni iparkodjunk az ország­nak boldogulását, azért szaktársak haza­fias cselekedetet végezünk azzal, hogy a külföldi ásványvizekért kiküldendö temérdek pénzt meg apasszuk és helyette a kitűnő hazai ásványvizeknek nagyobb forgalomba- hozatalát elősegítsük s ezáltal sok pénz marad itthon kedves hazánkban. Pinczér szaktársak! Akiben egy csepp magyar vér buzog, tartsa becsületbeli kötelességének vendégei körében a hazai ásványvizeknek ajánlatba hozatalát; mint kitűnő asztali és b o r v i z kiállta a versenyt 26 év óta minden külföldi ásványvízzel szemben a mohai Agnes-forrás I- sö rendű szabad szénsavas nátron ásvány­víz ; ennek becsét és gyógyértékét nem tudta legyőzni a nagyhangzásu reklámok serege sem, — különösen akkor — ezután még úgy sem, ha a magyar vendéglősök tömege pinczér-szaktársaikkal egyetemben, a hazai ásványvizeknek elsőjét, a kitűnő MOHAI AGNES-F0RRAST felkarolva kínálják, minden fajbeli borral alkalmazható, annak zamatát nemcsak nem rontja, sőt inkább kellemesebbé teszi, egy próba bizonyí­tani fogja, hogy nem is hasonlítható ama II- odrendü és drága külföldi vizekhez. Fel tehát hazafias szaktársak I Sorakozzunk ha­zánk jobbléte érdekében a „TULIPÁNKERT“ dicső szolgálatába mindannyian. A regi jó világból. Hogy valaha, s még nem is oly régen, csak 50 év előtt, kön­nyebb s igy vidámabb volt az élet, arról sokat hallottunk az öregektől. Ennek oka nemcsak az volt, hogy pénz még nem volt áruczikk, mint ma ; hanem az is, hogy a kormánynak és a hatóságoknak voltak bölcs, ma is kívánatosnak mutatkozó in­tézkedései a polgárok érdekeinek védel­mére, illetőleg igazságos kiegyenlítésére. Bizonyítja ezt Debreczen levéltárának 50 évvel ezelőtt kelt aktája, hogy akkoriban a magas császári királyi országos helytar­tóság adott utasítást az élelmiszerek árá­nak meghatározására és a tanács ezen utasitás értelmében első sorban a ven­déglősök szoba- és ételárait szabályozta. Poroszlay Fridrik polgármester aláírásá­val 1853-ból maradt fenn egy nyomtat­vány, mely egy évre megállapítja a ven­déglői árszabályzatot. A tanács szigorúan utasítja a mellé csatolt végzésben Szől- lőssy János, tanácsnok urat, hogy az ár­szabályzatot a város nyomdájában 55 pél­dányban nyomassa ki, és azokat Tornai Ferencz, Altmann István, Keinrath Ignácz, Kertész György és Lusztig Móricz ven­déglősök közt aránylagosan osztassa ki és egyszersmind tegye szoros kötelessé­gükké, hogy azokat a vendéglői éttermek­ben és vendégszobákban a meghatározott büntetés terhe alatt haladék nélkül kifüg­gesszék. A tabellák nyomtatási költségeit pedig a vendéglősökön szedesse be. A tanács Váradról is meghozatta az ottani vendéglő-árszabályzatát és ezt egybevetve a helyi viszonyokkal, a következő szabály­zatot tette kötelezővé: Egy szoba, mely a nagy piaczra, vagy az utczára lévő ablakokkal van ellátva, 24 órára, két ágygyal, fűtéssel, 2 milli gyertyával pengő pénzben : 1 forint 30 krajczár; fűtés nélkül 1 forint 12 krajczár. Egy ndvari szoba ugyanily módon 1 forint 18 krajczár, illetve 1 forint. Istállópénz egy lóért 24 órára 3 krajczár ; egy szál fagygyugyertya lámpással 3 krajczár; egy véka zab 54 krajczár, egy részlet 10 fon­tos széna 8 krajczár, szalma 5 fontos 3 krajczár. Borok: Egy itcze diószegi 1836, 1846 és 1848-iki . .......................................20 kr. Eg y itcze diószegi közönséges . . 16 „ „ „ „ még közönsé­gesebb 14 „ Egy itcze nagy-janhai 1849-iki . 10 „ „ „ 1852-iki hegyi uj bor 8 „ „ ^ „ kerti uj bor ... . 6 „ Ételek a vendéglőben: Ebéd egy személyre öt tál ételből 36 „ külön egy részlet leves . . 3 „ marhahús mártással ... 7 „ főzelék garnirozva .... 8 „ tésztás étel ............................10 „ pe csenye marhahúsból . . 10 „ pecsenye salátával . . . . 12 „ paprikás csirke vagy becsinált 12 „ bélszín pecsenye........................10 „ bo rjuszegy rizskásával . . . 12 „ francziás rostélyos .... 10 „ libamáj burgonyával, rizszsel 10 „ gulyáshus, paczal, vagy sava­nyú tüdő....................................7 „ borju-vesepecsenye, töltött szegy............................................12 „ pulyka vagy malaczpecsenye 14 „ közönséges rostélyos ... 8 „ borjuszelet fél citrommal . 12 „ beafsteak..................................10 „ befőzött szilva, alma ... 6 „ pácolt sodor, vagy nyelv . . 10 „ egy findzsa tejsürüs kávé kiflivel.......................................10 „ egy pohár fekete kávé . . 6 „ Az árjegyzék végén ez olvasható: Jegy­zés. Ezen Árszabás az éttermekben ’s minden vendégszobákban, annyiszor amen­nyiszer 2—20 írtig terjedhető büntetés terhe alatt kifüggesztendő lészen.

Next

/
Thumbnails
Contents