Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1907-11-05 / 21. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1907. november 5. Saia CONSUM” PINCZEREK RÉSZVÉNYTÁRSASÁGA BUDAPESTEN, VII., KERTÉSZ-U. 48. Kávésok, vendéglősök és pinczérek bevásárlási helye. Saját szipkagyárában mindennemű csinos kivitelű, jó minS ségü szivarszipkák készülnek, kívánságra czégnyomással saját gyártmányú szivarkahüvelyek nagy választékban. Állandóan raktáron: „CONSUM“ svéd gyújtó, azonkívül minden más fajta gyufa is: kréták táblák, szivacsok, fogvájók, gyertyák, kénlap, fémtisztitó szerek és tekeasztal-kellekek legnagyobb választéka. Játékkártya gyár raktara Árjegyzék ingyen és bérmentve. '“3M Telofon-azám 80—14« így szövetkeztek iparunk megron­tására. El fognak bukni! A kalandorkodás vége mindig bukás! Az bizonyos! De menynyi kárt okozhatnak a magyar vendéglősiparnak addig? Ezt kell megakadályozni. Ezért kell megfuvnunk a vészsipot, hogy tömörüljön egy táborba az egész vendéglősipar, a kalandor mongol horda visszaverésére. Meg kell védenünk magunkat. Hűeknek kell lenni a régi zászló- j hoz. A régi mocsoktalan tiszta zászló van veszedelemben. A mi régi tiszteletreméltó vezé­reink nekünk biztos garancziák. Nem szabad hagynunk helyükbe lépni a spekuláns kalandorokat! Ez a terület a mienk. Becsülettel, keserves, hosszú, kitartó munkával állítottuk talpra a vendéglősipart. Bűn és lelkiismeretlenség volna ennyi munkát áldozatul dobni minden vagyoni és szellemi garanczia nélkül álló kalandorok spekuláczióinak! Hasznos tudnivalók. A korcsmárosok és sörmérők figyelmébe ajánlja Farkas István. Tekintettel azon körülményre, hogy ,,A korcsmákról, sorházakról és pá­linkamérésekről alkotott és kormány- hatóságilag jóváhagyott székes fővá­rosi nj szabályrendelet f. évi október hó 15-én már életbe lépett, hogy a korcsmák és sörházak tisztelt tulaj­donosai a szabályrendelet fontosabb rendelkezéseiről tájékozva legyenek és magukat ahhoz alkalmazhassák, idő­szerűnek és szükségesnek találtam annak kivonatát az alábbiakban közzé­tenni, megjegyezvén a szabályren­delet a VIII. kér. Múzeum-kőrút 2. sz. a. a Nagel-féle könyvkereskedésben 20 fillérért bárki is megveheti. A) Általános határozatok. 1. §• Az italmérési üzletek — mint eddig, úgy ezentúl is — közegészségi, közren­dészeti és közerkölcsiségi szempontból, rendőri és orvosrendőri felügyelet alatt állanak. 2. §• Italmérési üzletek templomoktól, isko­láktól, kórházaktól, középületektől, vagy hivatalos helyiségekül használt magánépü­letektől 50 méter távolságon belől, a köz­épületektől minden irányba számítva, nem nyithatók. B) Korcsmák és sörházak. 3. §. A korcsma, vagy sörház üzlet tulajdo­nosa tartozik az üzletében kiszolgáltatásra készletben tartott minden fogyasztási czikk- ről — ezek minősége szerint is elkülönítve szerkesztett — árjegyzéket az üzletnek a vendégek által látogatott minden helyisé­gében, szembetűnő helyen tartani és a közönség használatára bocsátani. A fogyasztási czikkeket, az árjegyzékben kitüntetettnél magasabb áron kiszolgáltatni nem szabad. 4. §. Az üzlet összes helyiségeiben a vendé­geknek zárt ajtók mellett való időzése meg nem engedhető. A vendégek kiszolgálására erkölcsileg ki­fogástalan nők is alkalmazhatók. A női személyzet tisztességes magavi­seletéért az üzlettulajdonos felelős, s bár­minemű visszaélés és beigazolt panasz esetén az illetékes kerületi kapitányság az üzlettulajdonost rövidebb, vagy hosszabb időre, sőt egyszersmindenkorra is eltilt­hatja attól, hogy a vendégek kiszolgálta­tására női személyzetet alkalmazhasson. 6. §. Korcsmákban és sorházakban a szeren­cse játék szigorúan tiltva van. 7. §• 14 éven aluli gyermekeknek az üzletben való tartózkodását az üzlettulajdonos csak akkor engedheti meg, ha azok felnőttek társaságában jelennek meg. 8. §. A korcsma és sörház tulajdonosának, üzletét bárminemű közerkölcsiség ellenes mulatóhelylyel összekötni szigorúan tilos. 9. §. A székes főváros területén lévő korcs­mák és sörházak éjjeli 1 órakor bezáran­dók és április hó 1-től szeptember hó 30-ig reggeli 5 óra előtt, október hő 1-től márczius hó 31-ig pedig reggeli 6 óra előtt ki nem nyithatók. A záróra éjfél után 3 órában állapittatik meg: á) búcsúk vasárnapján azon kerületre nézve, melyben a búcsú van, valamint a kerület határát képező utczák túlsó olda­lára nézve; b) utolsó farsang keddjén és Szilveszter estéjén a főváros egész területére nézve. 10. §. Jogában áll az államrendőrségnek oly korcsmák és sorházaknál, melyek közbiz­tonsági vagy közerkölcsiségi szempontból alapos kifogás alá esnek, vagy amelyek­ben a vendégek, vagy az üzlettulajdonos tiltott és hazárdjátékon éretnek, három hónál nem hosszabb időre a 9 §-ban meg­állapított zárórát rövidebbre szabni. A megrövidített záróra azonban éjjeli 11 óra előtt nem kezdődhetik. 11- §­A korcsmák és sorházakban kizárólag réz fúvó hangszerekből és dobból álló zenekarral való zenélés éjjeli 10 órától kezdve az egész éjjelen át egyáltalán tilos. Ezen üzletekben a zenélés éjjeli 1 óráig csakis vonós és fafuvó hangszerekből álló zenekarral van megengedve. A 9. §. a) és b) pontjában felsorolt ese­tekben a zenélés éjfél utáni 3 óráig van megengedve. Korcsmákban és sorházakban, melyek kórházaktól 100 méteren belül fekszenek mindennemű zenélés szigorúan tilos. D) Büntető és zárhatározatok. Ezen szabályrendelet határozmányaiba ütköző cselekmények vagy mulasztások ki­hágást képeznek és az illetékes kerületi kapitány által 1—100 koronáig terjed­hető pénzbüntetéssel büntetendők. Ipartársulatunk ingyenes helyközvetitő-irodája. A Budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulata folyó évi november hó 1-én IV. kerület, Molnár-u. 5. szám alatt (Telefon-szám; 732) meg­nyitja helyközvetitő-irodáját. Az ipartársulat közvetítő irodája mun- : kába helyez: szakácsot, sütőmestert, konyha­mészárost, konyha-háziszolgát, czukrászt, portást, pinczemestert, csapost, bérszolgát, háziszolgát, fűtőt, üzletvezetőt, könyvelőt, fellrót, liftest, ét szer tiszt ltot, szobatlsztltót, : kézltésztás-, salátás- és futóleányt, sza- \ kácsnőt, gazdasszonyt, fellrónőt, szobaasz- szonyt, takarítónőt, mosónőt, vasalónőt, ruhakezelőnőt, kávésleányt és edényesleányt, szóval minden szállodai és vendéglői se­gédszemélyzet munkaközvetítését teljesen díjtalanul végzi. Pincéreket nem közvetít, mert azoknak — az ipartársulattal kötött szerződésük értelmében — saját helyközvetitő irodá- jok van. Az ipartársulat helyközvetitő-irodájának vezetését egy megbízható szakemberre: Éger Gyula ügyvezetőre bízta, kivel szi­gorú feltételek mellett szerződést kötött, tehát a helyközvetkő-iroda helyes és ki­elégítő vezetésére nézve garancziákat szer­zett. Az ipartársulat helyközvetitő-irodájának a közvetítésért semmiféle díjazást követelni, vagy elfogadni nem szabad, s az iroda ellen esetleg felmerülő panaszokat köz­vetlenül az ipartársulathoz kell intézni. A helyközvetités szabályos kezelése és kifogástalan lebonyolítása fölött az ipar­társulat kebeléből alakított felügyelő-bizott­ság fog állandóan őrködni. A helyközvetitő-iroda fenntartása éven- kint mintegy 8300 korona költségbe fog kerülni, minélfogva az iroda közvetítését az ipartársulat t. tagjai közül is csak azok vehetik Igénybe, akik a költségek viselésé­hez megfelelő arányban hozzájárulnak. A hozzájárulási költség úgy állapitatott meg, hogy minden munkaadó, aki az ipartársulat helyközvetitő-irodáját Igénybe akarja venni, köteles minden alkalmazottja után (pinczéreket kivéve) évenként 4, azaz négy koronát az ipartársulat pénztárába negyedévi részletekben befizetni. Felkérjük tehát a t. Kartársakat, hogy mindenki, aki az ipartársulat helyközve­titő-irodáját igénybe akarja venni, a ke­zéhez juttatott kötelező nyilatkozatot lelki- ismeretesen kitölteni, olvashatóan aláírni, azután az ipartársulatnak azonnal bekül­deni szíveskedjék.

Next

/
Thumbnails
Contents