Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-10-05 / 19. szám
1907. október 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 Kávéházak és szállodák belső kiképzése.:: Lakberendezések. Olvasóinkhoz! Eljött az ősz! A közelgő téli évad az újságolvasás ideje! Újult erővel fogunk mi is a betűvetéshez, hogy szakközönségünknek eleven, érdekes, tartalmas újságot adjunk! Szolgáljuk rendületlenül, híven a magyar vendéglősipar érdekeit. Nem kímélünk senkit, aki e szent érdekeknek útjába áll! Minden szívverésünk a vendéglős iparé! Megérdemeljük, hogy viszont előfizessen mindenki lapunkra! A „Vendéglősök Lapjáénak minden szállodában, vendéglőben és kávéházban ott kell lenni! Felhívás a szaktársakhoz! Mutassuk meg, hogy hazafiak vagyunk! Itt az idő, hogy mi is elősegíteni iparkodjunk az országnak boldogulását, azért szaktársak hazafias cselekedetet végezünk azzal, hogy a külföldi ásványvizekért kiküldendö temérdek pénzt meg apasszuk és helyette a kitűnő hazai ásványvizeknek nagyobb forgalomba- hozatalát elősegítsük s ezáltal sok pénz marad itthon kedves hazánkban. Pinczér szaktársak! Akiben egy csepp magyar vér auzog, tartsa becsületbeli kötelességének vendégei körében a hazai ásványvizeknek ijánlatba hozatalát; mint kitűnő asztali és bor viz kiállta a versenyt 26 év óta ninden külföldi ásványvízzel izemben a mohai Agnes-forrás -sö rendű szabad szénsavas nátron ásványfiz ; ennek becsét és gyógyértékét nem udta legyőzni a nagyhangzásu reklámok :erege sem, — különösen akkor — ezután nég úgy sem, ha a magyar vendéglősök ömege pinczér-szaktársaikkal egyetemben, a íazai ásványvizeknek elsőjét, a kitűnő ilOHAI ÁGNES-FORRÁST felkarolva kínálják, ninden fajbeli borral alkalmazható, annak amatát nemcsak nem rontja, sőt inkább ellemesebbé teszi, egy próba bizonyi- ani fogja, hogy nem is hasonlítható ama l-odrendü és drága külföldi vizekhez. Fel ehát hazafias szaktársak I Sorakozzunk ha- ánk jobbléte érdekében a „TULIPÁNKERT“ licső szolgálatába mindannyian. magyar szállodák ellen. (Miért nincs idegen forgalom ?) Egyik fővárosi lap esti levelében ismét legpenditette az idegen forgalom kédését. Közli Ohquist János finn egyetemi faár egy panaszos levelét, melyből elég léznünk a következőket: „O-Tátrafüreden — irja Ohquist — nem aptunk szobát. Uj-Tátrafüreden először a inczében akartak szobát adni, de azután alahogy mégis sikerült egy jobb szobá- dz jutnunk a második emeleten. Itt is ányzott azonban minden kényelem. A :oba berendezése mindössze két keskeny 5 kényelmetlen ágyból, egy összetört :ekrényből és egy kis, egy személy szá- ára való mosdóból állott; semmi szőnyeg, irpitozás nélküli hideg kőfalak; s a szóit befűteni teljességgel lehetetlen volt. inek a szobának az ára penzióval egy tpra, kettőnk részére 24 korona volt. *ész nap szakadt az eső; rettenetes hi- tg volt; szobánkban nem tartózkodhat- nk a hideg miatt, az úgynevezett szaFinom asztalos és kárpitozott bútorok. Keleti szőnyegek. :::: Csillárok. Tervek és költségvetések. Telefon 53-19. Telefon 53-19. Iónban pedig oly esztelenül befütöttek, hogy az egész terem fojtó széngőzzel volt tele. Minthogy pedig semmi kilátás nem volt arra, hogy az időjárás megváltozzék, nem maradt más hátra számunkra, mint hogy elutazzunk.“ Ebből aztán azt a következtetést vonja le a czikk Írója, hogy a vendéglősöknek kellene megmozdulni, hogy egy kis idegenforgalmi akcziót csináljanak. Vagyis kellőleg előkészülni az idegenek méltó fo- gadhatására. Felhívja Glück Frigyest és Gundel Jánost, hogy mint kiváló műveltségű világlátott emberek, vegyék kezükbe az ügyet. A miskolczi közgyűlésen már tett is egy ily indítványt Kneffel Béla félegyházai vendéglős, lapunk illusztris tollú munkatársa, akinek most is egy hosszú értekezését közöljük lapunkban folytatásokban. Ezt az indítványt kellene megvalósítani! R kongresszus tündére. — Megtörtént! — Valaki megszólította Schaffkaaser Endre budapesti vendéglős szaktársunkat a „Szabadság harangja“ ismert tulajdonosát: — Nem találja ön is úgy Safi bácsi, hogy milyen szépek a pécsi hölgyek? — Nem is vettem szemügyre őket. —• Nézze, például, valóságos tündére a kongresszusnak az a gyönyörű fiatal pécsi hölgy, akinek épp most Bokross Károly teszi a szépet. — Valóban ! Csakhogy az az én unokám ! Nyugdijegyesületünk közgyűléséről. A szállodások, vendéglősök, kávésok és pinczérek orsz. nyugdijegyesületének X-ik évi rendes közgyűlését múlt hónap 12-ikén Pécsett tartotta meg, mely alkalommal Bokross Károly az egyesület ügybuzgó elnöke a következő megnyitóbeszédet tartotta. Egyben közöljük a Törley ez ég jótékonyságáról szóló jelentéstételt, melyet a közgyűlés hálás köszönettel fogadott. Tudósításunk a következő: Elnöki megnyitó. Bokross Károly elnök a közgyűlést a következő beszéddel nyitotta meg: Mélyen tisztelt közgyűlés ! Midőn mai közgyűlésünk alkalmából az összes nyugdijegyesületi és szövetségi tagokat szivem egész melegével üdvözlöm, mindenekelőtt köszönetét mondok pécsi kartársaink szives meghívásukért, valamint Pécs szabad királyi város polgármesterének, aki kegyes volt e közgyűlési termet üléseink számára átengedni. (Éljenzés.) Mint méltoztatnak tudni az elmúlt évben történt dolgokról, a nyugdijegyesület egész évi működéséről dr. Solti Ödön jogtanácsos ur fog, mint évenkint, kimerítő jelentést felolvasni. Azért nem is terjeszkedem ki ezekre a részletekre. Mindazonáltal konstatálnom kell azt, hogy a nyugdijegyesület még ma sem részesül abban a pártfogásban és támogatásban, amely a vendéglősöktől és pinczérektől joggal elvárható volna. Igaz, számolnunk kell a jelenlegi viszonyokkal is. És ekkor fájdaPORJESZ MIHÁLY BUDRPEST, Vili., Rökk Szilárd-utcza 32., József-körut 35. lommal kell látnunk azt, hogy az elfajult viszonyok ma a vendéglősipart gyökerében támadják meg, jóllehet ennek eredményeképpen éppen azok az emberek fognak végül tönkremenni, akik ennek az elfajulásnak magvát elültették. Ma nincsen olyan főnök, aki személyzetét kihasználná, túlságosan igénybe venné s éppen ezért a mai állapotok indokolatlanok! Mindazonáltal meg vagyok róla győződve, hogy egyesületünk, amelynek érdekében olyan férfiak, mint Gundel, Stádler és Glück Frigyes oly fáradhatlanul dolgoznak, idővel szép eredményeket fog felmutathatni (Helyeslés.) De nem foglalkozom ezen elszomorító dolgokkal bővebben. Kötelességemnek tartom azonban még megemlékezni a nyugdijegyesület két elhunyt tagjáról. Az első Törley József pezsgőbor- gyáros, egyesületünk egyik legnagyobb jótevője és támogatója. Azt hiszem, a mélyen tisztelt közgyűlés összes tagjainak érzését tolmácsolom, midőn azt indítványozom, hogy áldott emlékezetét mai közgyűlésünk jegyzőkönyvében örökítsük meg. úgy, hogy mindannyian felállunk. (A közgyűlés tagjai felállnak.) A másik halottunk hozzám közel álló igen jó barátom Kr'iszt Ferencz. Kérem, hogy az ő emlékét is felállással megtisztelni méltóztassanak. (Megtörténik.) Érdemeiket méltatni, amelyek egyesületünk történetében meg vannak örökítve, nem az én feladatom, a tisztelet és hála azonban, melylyel irántuk és emlékük iránt viseltetünk, kötelességemmé tették a róluk való megemlékezést. (Élénk helyeslés.) Ezzel van szerencsém tizedik rendes évi közgyűlésünket megnyitni. ti rentes a Törley adományokról. Bokross Károly elnök: „Mielőtt a napirend következő pontjára áttérnék, kérem a tisztelt jogtanácsos urat, hogy a beérkezett leveleket felolvasni méltóztassék! Dr Solti Ödön olvassa: Nagyságos Bokross Károly urnák, a „Szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéssegédek országos nyugdijegyesülete elnökének Budapest. Nagyságos Elnök ur! Van szerencsénk tisztelettel felkérni, szíveskednék idecsatolt adománylevelünket a folyó évi szeptember hó 11-én tartandó nyugdijegyesületi közgyűlés elé terjeszteni és a hozott határozatról szives értesítését nekünk megküldeni. Budapest, 1907. szeptember hó 1-én. Kiváló' tisztelettel Törley József és Társa Szente s. k. Az adománylevél: Budapest, 1907. szeptember 10-én. Tekintetes Bokross Károly urnák, mint a „Sz. V. K. P. és K. Országos Nyugdijegyesülete“ elnöke, Budapest. Kedves barátom! Amint egyik legutóbbi találkozásunk alkalmával bizalmasan volt szerencsém veled közölni, áldott lelkű főnökünk özvegye, özv. Törley Józsefné úrnő a te előterjesztésed alapján arra határozta el magát, hogy a „ Vendéglős és pinezér- menhely11 alapja javára folyó évi augusztus 27-én kelt levele értelmében tett egyezer koronás alapítványt 2000 koronával összesen 3000 koronára egészíti ki oly kérelemmel, hogy ezen összeg annak idején a létesítendő menhelyben csantavéri Törley Józsej nevét viselő hat szoba berendezésére fordit- tassék. Felette sajnálom, hogy ezen tényt részben nagymérvű elfoglaltságom folytán, részben, mivel Gundel János elnök urat, aki csak e napokban érkezett vissza Budapestre, a kongresszus miatti teendőiben
