Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-10-05 / 19. szám
1907. október 5. VENDÉGLŐSÜK LAPJA 3 RpnniH-n^7 a Ipninhh \}\\ÁnÍ\Á* kastélyok, villák, uradalmak, kórházak, Denuia gaz a legjODD viiagiias hoteiek>vendéglők>gyárak laboratoriu_ mok, állomások, kaszárnyák, templomok, iskolák, községek és kisvárosok részére. — Költségvetés ingyen min- Magyar Benoid-gáz r.-társ. Arad. den kötelezettség nélkül. Iroda és raktár: Budapest, VI. kerület, Andrássy-ut 17. szám. Nem acetylen ! Nem acetylen 50 normálgyertyafényü láng óránként 1*6 fil.-be kerül Legegyszerűbb kezelés ! Robbanás veszélye kizárva Bel- es külföldi elismerő nyilatkozatok és szabadat mák. Számos kitüntetés. — Érdeklődőknek bő fel világositást adunk. Telefonszám 28-60. De ez semmi! Ihásznak se lesz mit harapni! Még a hulladékokból sem kap ! (Szószerint igy Írják!) Mindent ők falnak fel ! Képzelem ezt az evést! Ki lehetnek már nagyon éhezve!!! „Ihász a közmorált még csak hírből sem ismeri“. És igy tovább! Szóval az egyszeri futó tolvaj kópiája, aki maga kiabált legjobban, hogy „lógják el“, hogy elterelje magáról a figyelmet. Egyben azonban nagyon arczátlanok és nagyon nevetségesek. Mikor összehasonlítják magukat az országos függetlenségi párttal. Hogy épp úgy döntik meg ők Gundelékat, mint a negyvennyolczaspárt a hatvanhetes kormányt! Óh Mar . . . gitok! Hát ki nem látja rögtön ebből kivilág- lani, hogy micsoda pimaszság: egy nemzeti közvéleményt képviselő országos párttal néhány faczér lézengő pinczérnek az ő kalandos spekuláczióját összehasonlítani? Azután szembe állítják Gundelt és Janurát. Janura senki és semmi! Még annyi neve sincs, hogy a saját vendéglőjére oda bigyeszthesse. Gundel egy érdemes öreg ur, aki egész életét a vendéglős iparnak szentelte, dus- vagyonu ember, és az egész ország intel- ligencziája emel előtte kalapot. Gundelnak nagy múltja van. Janurának jelene sincs, sőt, ilyen törekvésekkel, ilyen társaságban, reméljük, jövője se lesz. Hisz még nem jutottunk idáig! így folytatja a „Fogadó“ tovább kis üzelmeit. Próbál gúnyolódni, gyalázkodni, rágalmazni, köpködni, piszkolódni, véges végigDe mi messze vagyunk tőle! A felhajított sár idáig nem ér fel ! Azonban akik dobálják, a saját sóvárgó markaikat alaposan besározzák vele. Egyre jó! A sárgömbökön odatapad a daktiloszkó- pia és igy már jóeleve megvan a szükséges ujjlenyomatuk, amelyre még szükség is lehet. Tolakodásukban még le is tegezik Ihász Györgyöt. Ihász György lehet demokrata, a „te“ poharat megihatja az utolsó utcza- seprővel is, aki becsületes munkával keresi kenyerét és a társadalomnak egy seprünyi hasznára válik, de Flór Győzőékkel nem ivott és nem fog inni „te“ poharat soha. Ebben a rémregénybe illő kalóz-harcz- ban van egy nagy vigasztalásunk. Hogy a bűn mindig eléri büntetését. A madarat a saját csapdája fogja meg. A ki a „Fogadó“ legutóbbi számát elolvasta, tisztán lát a vesékbe! Most már azok is torkig jóllakhattak, akiket egyébb kicsinyes okok vittek arra, hogy az ipartársulattal és a szövetséggel szembehelyezkedjenek. A fondorlatnak csúfos bukás lesz a vége. Azt hisszük, nem igen fognak falatozni. Még útiköltségért se jönnek el többet Ihász Györgyhöz ! Nem azért, mintha szégyelenék, hanem mert ingyen is lehet utazni ! A vörös nap. Október 10-én a vendéglők nyitva lesznek! Szolgáljuk ki önmagunkat! Nehéz kérdés előtt álltak a vendéglősök. Október tizedikén, az általános munkaszünet alkalmából, bezárják-e üzleteiket vagy ne? A vendéglősöket ugyanis a szoczialista sztrájk közvetlenül nem érinti. Végre is a vendéglő egy nélkülözhetlen üzletág. Étkezni kell és a szoczialista munkásság sem kívánhatja, hogy e napon azok, akik a vendéglőkre vannak utalva, éhezzenek. Több vendéglős mégis azért lett volna hajlandó bezárni üzletét, mert tart az esetleges utczai tüntetésektől, amelyeket mindig a nyitva levő üzletek ablakai siny- lik meg. Számos vendéglős pedig azon töprengett, hogy nem lesz kellő felszolgáló személyzet, mivel a szervezett pinczérek is leteszik e napon a szalvétát. Gundel János, az ipartársulat fáradhatatlan elnöke e tárgyban már érintkezésbe is lépett a főkapitánysággal, ahonnan a vendéglősök azt a megnyugtató értesítést kapták, hogy tüntetésektől nem kell tar- taniok, az üzleteket nyitva tarthatják s amennyiben valahol mégis zavargás keletkeznék, az üzletek kellő őrizetéről és a főváros teljes közbiztonságáról gondoskodva lesz. A kellő közbiztonság fönntartására e napon katonaság is lesz készenlétbe helyezve. Az ipartársulat e tárgyban választmányi ülést tartott, amelyen kimondta, hogy ennélfogva a vendéglőket október 10-én nyitva tartják. Amennyiben a kiszolgálás némi nehézségbe ütköznék, a közönség elnézésére appellálnak. A pinczéreket lehetőleg e napon a szak- szervezethez nem tartozó egyénekkel és nőkkel, helyettesítik. , És ha ez nem volna teljesen kielégítő, hát, a kivételes helyzetre való tekintettel, hozzanak egy kis áldozatot a tisztelt vendégek is, szolgálják ki önmagukat. I Október hatodikán. Meghaltak ők a szent honért, Mint dicső és hős vértanuk! Halálukért e gyásznapon A honfi szeme könnybe fut. Buzgó imára kél az ajk: Öh, nagy irgalmu Istenünk! Megbünhődtünk már mindenért, Te hozzád esdünk: légy velünk! A kormány táviratai a szövetséghez. Wekerle, Kossuth és Szterényi válasza. A pécsi közgyűlésen országos szövetségünk a kormány tagjait is üdvözölte meleghangú táviratokban. Az üdvözlésekre három távirat is érkezett. Legérdekesebb ezekben Szterényi kereskedelmi államtitkár távirata, aki eltérve a szürke távirati formáktól, köszöneté kapcsán kitért az ipartörvény közelgő revíziójára is, megnyugtatva a szövetséget, hogy az a vendéglősöket is ki fogja elégíteni. A táviratok igy hangzanak: Dr. Wekerle Sándor m. kir. miniszterelnök és pénzügyminiszter távirata a következő: „Gundel János urnák, a Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége elnökének, Budapest. Budapest, 1907. szept. 18. A magyar vendéglősök országos szövetségének Pécs városából küldött szives üdvözletét őszintén köszöni és viszonozza: Wekerle s. k. Kossuth Ferencz m. kir. kereskedelemügyi miniszter a következőket táviratozza: „Magyar királyi kereskedelemügyi miniszter. Budapest, 1907. szeptember 20. Nagyságos Gundel János urnák, mint a Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége elnökének. Budapest. Tisztelt Elnök Ur! A magyar vendéglősök országos szövetségének pécsi kongresszusa alkalmából hozzám intézett távirati üdvözletükért fogadják mindnyájan hálás köszönetemet. Hazafias üdvözlettel: Kossuth s. k. Szterényi József, a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium államtitkárának távirata a következő: „Kereskedelemügyi minisztérium államtitkára. Budapest, 1907. szeptember 18-án. Magyar Vendéglősök Országos Szövetségének, tek. Gundel János elnök urnák. Helyben. Igen tisztelt Elnök ur! A nagybecsű vezetése alatt álló szövetség pécsi kongresszusáról küldött szives sürgönyi üdvözléséért, — melyet kiegyezési tárgyalásokkal lévén Bécsben elfoglalva, csak ma vehettem kézhez — fogadja az igen tisztelt Elnökség őszinte köszönetem kifejezését. Remélem, az ipartörvény revíziója oly irányban jog történni, mely a t. Szövetséget ki fogja elégíteni. Kiváló tisztelettel Szterényi s. k.“ Mindenesetre biztató jel. De, majd elválik! Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet Tudatjuk úgy a fővárosi, mint vidéki t. Kartárs urakkal, hogy eddigi rendszerünket teljesen megváltoztatva, teljesen uj alapon — melynél a kamat, dij és részjegy mindig csak egy heti időtartamra számittatik, — oly előnyös és couláns módozatot hoztunk be az óvadékok folyósításánál, mely az eddigi összes módokat előnyök tekintetében jóval felülmúlja. Ajánljuk t Kartársainknak, hogy mielőtt óvadékot folyósittatnak győződjenek meg előnyős feltételeinkről. Felvilágosítással minden hányban szolgál a társulat vezetősége.
