Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-01-01 / 1. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1907. január 1. A Szövetkezeti mozgalom A szövetkezetek rohamos fejlődése okozta hogy szövetkezeti fogalmaink tisztulnak s szövetkezeti mozgalmaink egyre helyesebb irányba térnek. A vendé0l sök között, például, azzal iparkodtak a szövetkezés eszméjét népszerütle- niteni, hogy a gazdasági, különösen a bor- értékesitő szövetkezetek az italmérési jog megszerzésére törekszenek; tehát veszélyeztetik a vendéglősipart. Mi már eleve figyelmeztettük a vendéglősöket, hogy ez a jelenség ne idegenitse el őket a szövetkezeti eszmétől; mert ez a jelenség csak futólagos s ha a vendéglősök borvásárló szövetkezeteikkel a porondra lépnek, úgy a szövetdkezeti italmérések szüksége elenyészik. Hogy gazdáink már ma sokkal nagyobbnak tartják a szövetkezeti italmérések hátrányait, mint az előnyeiket, kitűnik abból, hogy a szövetkezetek központjának hiva.alos lapjában oly kiváló férfiú, mint Bernátlst- ván, határozottan állást foglal a szövetkezeti korcsmák létesítése ellen. Az «Országos Gazdasági Egyesület» igazgatója, Bernát István, állást foglal a szövetkezeti korcsmák ellen, mint olyanok ellen, a melyek a szövetkezeti eszméket kompromi- tálják, a fogyasztási szövetkezetek létét fenyegetik, mert nem lehet erkölcsi alapja az olyan szövetkezésnek, amely az iszákosság terjesztésére szövetkezik. Bernát István nyíltan bevallja, hogy a virágzásnak indult szövetkezetek felett azért kondult meg a lélekharang, azért indult a fogyasztási szövetkezetek egy része feloszlás felé, mert nyilt korcsmája van. Megdönthetetlen igazság ez! A szövetkezés! eszmék tisztaságát a kocsmáltatási jogoknak erőszakos megszerzése csak bepisz- kolja, mert a szövetkezeti tagokat a szövetkezeti korcsma csak serkenti az iszákosságra. Qyakran hallottunk olyan buzdítást is a szövetkezeti korcsmák vezetői részéről, hogy minél többet iszik a szövetkezeti tag a szövetkezeti korcsmában, annál több haszna lesz neki a részesedés révén. A legfőbb ideje volt tehát már, hogy a legilletékesebb helyről kiáltassék oda a lelketlen korcsmaalapitóknak, hogy: Ne tovább! Társas reggeli: Ipartársulatunk tagjai pénteki társasreggelijeiket a következő helyeken tartják meg : Január 4-én: Kommer Antal-nä\, „Virágbokor“ vendéglő, V., József-tér 1. Január 11-én: Baár Jőzsef-né\, „Pilseni sörcsarnok“, V., Vigadó-tér. Január 18-án: Maver Ferensz-né\, V., Arany János-utcza 5. sz. Január 25-én: Förster Konrád-ná\, V., Vaczi-körut 68. sz. Február 2-án: Kovács M. vendéglőjében, IV., Curia-utcza. (Kir. bérház.) „Jó barátok“ összejövetelei. 1907. Január hó 2-án Doktor László ur vendéglőjében Vili., Tavaszmező-utcza 7. 1907. Január hó 9-én Kriszt Sándor ur vendéglőjében VII., Dembinszky-utcza 52. Január 16-án: Schneeweisz János-nál, Vili., Futó-utcza 43. Január 23-án: ifj. Schlotter Antal-nál, IX., Üllői-ut 81. Január 30-án: Wohlrab Ferencz-nél, IX., Ranolder-utcza 5. sz. Február 2-án: Kaszás Lajosnál, Vili., Rákóczi-ut 44. sz. KÜLÖNFÉLÉK. Kérelem. Tisztelt előfizetőinket tisztelettel kérjük előfizetéseik szives megújítására. Kérelem. Zarka Mihály régi kartársunk felkeretik, hogy jelenlegi tartózkodási helyerői vagy e lapok kiadóhivatalát, vagy Szívós Zsigmond vendéglős urat (Budapest, I., Krisztina ter) értesíteni szíveskedjek. Halálozások. Koltay D. József fővárosi vendéglős életének 35-ik évében hosszas betegseg után elhunyt. — Acs Károly ügy- I véd, budapesti vendéglős ipartársulatunk volt ügyésze Duna-Adonyban jobblétre szenderült. Béke poraikra. Szakácsok közgyűlése. A „Magyar Szakácsok Kore“ ez évi rendes közgyűlését Palkovics Ede elnöklete alatt deczember hó 29-én délután 4 órakor tartotta meg az „Angol királyné“ szálloda emeleti dísztermében. A közgyűlésről jövő számunkban számolunk be. A „Vadász-kürt“-ben. Vendéglős ipartársulatunk tagjai legutóbbi pénteki társas reggelijüket Kommer Ferencz „Vadászkürt“ szállodájában tartották meg. Ez lévén a múlt évben az utolsó társas reggeli, a tagok nevében Wilburger Károly az ipartársulat lelkes és ügybuzgó választmányi tagja fenkölt szellemű beszédben üdvözölte a mi szeretett elnökünket Gun~ del Jánost. Lelkes szavakban mondott köszönetét páratlan és önfeláldozó munkálkodásáért. Gundel János mélyen áthatva köszönte meg Wilburger szavait s azon kijelentését, hogy szívesen megválna az elnöki tisztségtől s azt ifjabb erőre ruházná, a jelenlevők nagy ellenmondással fogadták. Ragaszkodásuknak, szeretetük- j nek pedig éljenzéssel adtak kifejezést. Fagyos zö dség. Ha valami zöldség megfagy, az ügyetlen cseléd beviszji a meleg konyhára, hogy felengedjen. Föl is enged ott, de többnyire egyúttal hasznavehetetlenné válik. A helyes eljárás az, hogy a fagyos zöldséget hideg kutvizbe áztatjuk, vagy ha hó van, ezzel behányjuk és éjen át langyos helyre te_sszük. Ha igy felenged, ismét jól elhasználható. Husfüstölés. A husfüstölő legczélszerüb- ben üres belsejü téglából épül. Főkelléke, hogy jó szellős llegyen. Nem jó, ha közvetlenül a tűzhely fölött van, mert akkor meleg füst járja s ez a húst kívül száraz réteggel veszi körül, de belül lucskosan hagyja. De az se jó, ha hideg füst járja a húst, mert ez párákat csap le rája. A füstölő kamrának sohasem szabad egészen lehűlni, míg készen nem vagyunk a füstöléssel. Ellenzenv. A németeket nekünk keserves okunk van nem szeretni, de — úgy látszik — más népfajok sincsenek róluk valami hízelgő véleménynyel. Egy tudós összeszedte a németekről a különböző népeknél divó mondásokat s ezek ugyancsak ütik a sógort. Így a cseh azt szokta rá mondani, hogy í «tökkel ütött», s általában Csehországban és Galicziában németnek mondanak mindent, a mi antipátikus: például az egér és a sváb-bogár — ott is német. A tótok is a békát «német rák»-nak, a bogáncsot «n é- meí rózsá»-nak mondják. A finn ember abban a meggyőződésben van, hogy a n é- met ember esküje fityinget sem ér s hogy a ! mit a német mond, az mindig — szemensze- dett hazugság. A franczia a homályos és j értelmetlen beszédet «német beszéd»-nel< ne- | vezi, vagy röviden ezt mondja :«eznéme t». I Azonkívül a franczia nagyon megmérhetetlen, kötekedő népnek tartja a németet és az oktalan czivódás nála «német patába». Az olaszok szerint leghitványabb a világon az olaszba ojtott német, ez a «megtestesült ördög». A lengyel a földkerekség 1 e g t o r- kosabb, legiszákosabb népét látja a németben. Szóval, megnyugodhatunk, — más se szereti a németet. Tojás-conserválás. Itt van már a tojás drágulásának ideje, tehát érdemes eltételé- vel foglalkozni. A «Nordd. Geflügelhof» szerint legegyszerűbb a tojást eltartás czéljára vékonyan bevonni len-olajjal. Próbák szerint az ilyen tojás nagyon jól eláll; mert a be- kenetlen 3 hó múlva llo/o-ot, 6 hó múlva 18o/o-ot vesztett súlyából, a bekent pedig csak 2, illetve 3o/o-ot. A tej szaga. Sok helyen nem gondolnak arra, hogy a tej milyen szagfogó. Egy gazda panaszolja, hogy a nyáron a legyek ellen kar- bolos mészszel meszelte az istállóját. A benne fejt tej másod és harmadnapra tiszta karbol- szagu volt, úgy, hogy nem merte elszállítani és vajat köpült belőle. Azonban igy sem járt jobban, mert a vaj is karbolszagu maradt. Kérelem. A „Magyar Szakácsok Köre“ elnöksége és választmánya tisztelettel felkéri a fővárosban és a vidéken tartózkodó tagjait, hogy tagsági dijaikat a kör pénztárába (Budapest, IV., Régi posta-utcza. 11. szám.) pontosan befizetni szíveskedjenek. A kör a kezdet nehézségeivel küzd- vén, nemes hivatásának csak úgy felelhet meg, ha a tagok elvállalt kötelezettségeiknek megfelelnek. Az elnökség felkéri különösen a hátralékos tagokat, hogy hátralékaikat mielőbb beküldeni szíveskedjenek, mivel a közelgő évi rendes közgyűlés a zárszámadás elkészítését is megköveteli. Itt említjük meg, hogy a kör ingyen közvetíti el tagjait. A vendéglősök és a főurak szives figvelmébe ajánljuk. A «Magyar Szakácsok Köré»-nek 1906. évben választott tiszteletbeli tagjai: Baár József, Borhegyi Ferencz, Burger Károly, galánthai gróf Esterházy Ferencz, Francois Lajos, Galla Ignácz, Dr. Gerenday László, Glück Frigyes, Gundel János, Gundel Károly, Hámor József, Horváth Nándor, Illits József, Kommer Ferencz, ifj. Marchal József, Müller Antal, nagyszent- miklósi gróf Nákó Sándor, Pelzmann Ferencz, Petánovits József, prilezi Prilesszky Károly, Powondra János, Skoupil József, Dr. Solti Ödön, Somogyi Dezső, Stadler Károly, Dr. Szuly Aladár, Várady Gyula. Vásároljunk SCHNITZER MÓR, magyar teakereskedönél! Budapest, VI., Váczi-körut 9. (Szerecsen-utcza sarok.) Ajánljuk a t. kávés és vendéglős urak figyelmébe a kitűnő és elsőrangú teakereskedést. Alapitfatott 1850-ben A ki igazán jó és Ízletes szalámit akar venni, az kérjen Herz szalámit! Ezen legjobb hírnévnek örvendő magyar szalámi a legtisztább kezelés mellett kizárólag elsőrendű húsból készül Csak az a valódi Herz-féle szalámi, melynek rudja ólompecséttel van ellátva, melyen a gyár védjegye: látható, amire úgy a rudakban, mint mint a _ ’ ív Le, «.«roUcári ír c, felvágott állapotban való bevásárlásnál ügyeljünk. Kapható jArgTlSÍI FsíÜ Rílífiü '‘Ißtcf —1 - ____° OK>sari'UT lo- sz~ ma jdnem minden jobb csemege-, fűszer- és hentesüzletben. lllISi I Ittl, UUUdpüOl magyar- és olasz szalámi-gyár.
