Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1907-08-05 / 15. szám

1907. augusztus 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 9 Trüszkölnek a Grünfeldek! A garasos sörmérőknek persze nagyon fáj az a moz­galom, amit az ipartársulat az olcsó sör- kimérő-putikok ellen inditott. Egy ilyen Grünfeld nyilatkozik most «Az Újság» czimü napilapban, «D. L. vendéglős» álnév alatt. Támadja Gundelt és azt igyekszik magya­rázni hogy az olcsó sör inkább áldásos, mert igy pálinka helyett már nála is sokan sört isznak. És hogy ily általános drága­sági viszonyok közt abszurdum valaminek az olcsósága ellen panaszkodni. Nem is az a baj, hogy az a sör olcsó, hanem az, hogy rossz, vízzel kevert és ihatatlan. És hogy amellett minden súlyos adókötelezett­ség nélkül mérik az olcsó rossz sört, az ezernyi állami teherrel megrakott vendég­lősök rovására. Arról vagyunk meggyőződve, hogy 6 krajczárért jó sört mérni nem le­het. Az tehát nem áldásos dolog, hanem piszkos és káros konkurrenczia. A margarin is olcsóbb, mint a vaj, és azért mégse kell a margarin senkinek, aki vajat akár enni. Hogy mennyire volt igaza annak a küldött­ségnek, igazolja az, hogy maga D é s y Zol­tán államtitkár is a legnagyobb mértékben elismerte a panasz jogosultságát. Tehát hiába tüsszögnek a Grünfeldek! Ajánlkozás. Felirónak vagy bármely bi­zalmi állás betöltésére ajánlkozik egy ma­gyar, német és szláv nyelvekben teljesen jártas mészáros, ki 33 évig egyhuzamban mint székálló volt alkalmazva. Megkeresések lapunk kiadóhivatalába intézendők. Adónemeink egységesítése. A vendéglő­sök és kávésok ugyanazon kereseti anyag után tudvalévőén háromszoros állami adó­val, u. m. a bor beszerzési árának 30—40 %-áig emelkedő fogyasztási adóval, ital­mérési illetékkel és III. oszt. kereseti adó­val vannak megterhelve. E sérelmes álla­pot orvoslása tárgyában a „Magyar Ven­déglősök Orsz. Szövetsége“ beadványt intézett a pénzügyminisztériumhoz. A be­advány fölhívja a miniszter figyelmét, hogy a magyar vendéglős-ipar a kívánatos folytonos fejlődés helyett évek óta stagnál, sőt megdöbbenlően hanyatlik. Az „általános ipari pangás“ egyik főokát az ipari viszo­nyainknak meg nem felelő adóztatási rend­szerben látják. Szakiparunkban a fő adó­tárgy a szeszes ital. Ez az adótárgy sok­szorosan és sokféle adókulcs szerint esik adóztatás alá. Első sorban terheli az ital­mérési illeték, másodszor a fogyasztási adó és harmadszor a III. osztályú kere­seti adó. Ezen adónemeknél tényleg csak az adóczim más, valóságban mindhárom egy és ugyanazon adótárgyat terheli. A vendéglős jövedelme a kimérésből ered, éppen úgy, mint a kereskedőnek az áru­sításból, vagy a gyárosnak a gyári üzem­ből. Mig azonban az utóbbiak üzleti tevé­kenysége egységes adóterv szerint egysé­ges adónemmel terheltetik, addig a ven­déglős üzleti tevékenysége a III. osztályú kereseti adó kiterjesztésével külön adótárgy- gyá tétetett. Az üzleti tevékenység azon­ban a szeszes italok kimérésében áll, a III. osztályú kereseti adó tehát a valóság­ban ugyanazt az adótárgyat sújtja, amely az évi italmérési illetékkel és fogyasztási adóval már előbb kétszeresen megadózta­tott. Ez a visszásság különösen azért sé­relmes, mert a vendéglősökre kirótt III. oszt. kereseti adó lényegben azonos úgy az italmérési illetékkel, mint az évi fogyasztási adóval. A helyes adózási rendszer alap- feltétele, hogy adótételek mindenkor csakis kizárólag magának az üzletnek forgalmá­hoz és ennek változásaihoz igazoljanak. Kérik tehát a korlátlan kimérőket arány­talanul és többszörösen sújtó adóztatási rendszernek egységes elvek szerinti meg­oldása tekintetében az adórendszer terv­bevett módosítása alkalmával figyelemmel lenni s addig is az 1899 :XXV. t.-cz. 16. §. 1. pontjának novelláris módosítása tár­gyában haladék nélkül a kellő törvényja­vaslat előterjesztése iránt intézkedni. f­Csak titokban ... titokban ...! — Budafok rejtelmei. — Egy láthatatlan és meg- közelithetlen intézet, a- melynek van Budafokon vasúti állomása, posta és táviró hivatala, távbeszé­lője, czége hivatalos pe­csétje, de sorsát ismeret­len hatalmak intézik és 8 maga regényes rejtel- mességekbe burkolódzik. Borvásárlók és pinczemesterek, kutassatok! A múltkor egyik budapesti napilapban ér­dekes leletre bukkantunk. Egy hirdetést ol­vastunk, amelyben rájöttünk, hogy Budán nemcsak római régiségek heverésznek és Gül- Baba sírja virágzik, hanem kissé odébb Bu­dafokon van egy rejtelmes intézet is, mely mint a középkori Bak-lovagok, a legnagyobb titokzatosságba burkolódzik. A czime ez: A M. KIR. PINCZEMESTERI TANFOLYAM IGAZGATÓSÁGA BUDA­FOKON. Ez az intézet az illető napilapban tudatta, hogy pincéjében augusztus 26-ikán nagy borárverés lesz, amelyen a vinczellér-iskolák és állami szöllőtelepek termékei kerülnek el­adásra. A venni szándékozók odajöhetnek, megkóstolhatják, meg is vehetik, be is rúg­hatnak. Hohó! Ha egy ilyen érdekes intézet van Budafokon, azt csak nekünk föl kell keres­ni! Pinczemestereket is képez ki, bort is árul, sőt pinczéje is van, ahol be lehet rúgni, már arról csak egy szaklapnak is tudomást kell szerezni. Már elöljáróban egy kissé furcsának ta­láltuk a nyájas idegent. Mert tudvalevőleg egy napilapba csak a dánosi rablógyilkossá­got és Wekerle bécsi útjait olvasgatja az érdemes nagy publikum. Aki bort akar venni, az a szaklapban keresi a forrást. Irtunk tehát egy levelet a rejtelmes buda­foki pinczébe, hogy a készülő borárverést közöljék le lapunkban, mert hisz mi vagyunk a borvásárlók lapja. És erre jött harmadnapra finom, pincze- illatu levélpapíron egy rejtelmes válasz. Bizonyos olvashatatlan aláirásu «szol és bor felügyelő» ur válaszol az intézet nevé­ben. Lakonikusan csak annyit tudat a «szol és bor felügyelő» ur, hogy az ily boreladá­sok közzététele fölött nem ők határoznak és igy kívánságunk meddő. Most már törtük a fejünket. Ki határoz hát afölött, hogy ez az intézet a szaklapot a borárverésről értesítse? Miféle hatalom ? Kérdést intéztünk a római szent-székhez, a meteorológiai intézethez, .a koreai uj csá­szárhoz!, a csikágói világtoronyhoz és a notre- damei toronyőrhöz, de mindenünnen ezt a választ kaptuk: «nem mi határozunk!» Most már nincs más hátra, mint hogy új­ból a rejtelmes intézethez fordulunk, kérve tisztelettel, legyen szives, ne sajnálja még sorban megmondani azt is, ki határoz hát a borárverések kihirdetésének közlése fölött? Talán csak nem titok? Mert ha titok, akkor minden meg van magyarázva! Szerkesztői üzenetek, Magyar Vendéglős és Kávésipar, Budapest. Tisztelt kartársunk védelmébe vette a Kristály-vállalatot legutóbbi számában. Lát­juk a lapjukban a Kristály hirdetését is és igy álláspontját megértjük. A védelem azon­ban igazán fölösleges, mert nem mi be­szélünk, hanem a bizonyítékok beszélnek. Azokat pedig nem lehet megdönteni. A kétszer kettő négy marad! Itt minden hiába! Azonban, ha már lekö­tötték magukat a Kristály átalányhirdetésé­nek közlésével, mégis jobb lett volna hall­gatni. Vagy pedig tessék a lap fején meg­változtatni bizonyos szöveget, mivel két urat nem lehet egyszerre szolgálni. Ugyanis, ott, ahol ez áll: «A Vendéglős, Korcsmáros és Kávésipar érdekeit előmozdító szaklap», e helyett odaigazitani «a Kristály-vállalat üz­leti érdekeit előmozdító szaklap». így a ven­déglősök és kávésok jobban megfogják ér­teni azt a csodálatos talányt, hogy az «érde­keiket felkaroló szakközlöny», miért siet a perekkel zaklatott, üldözött vendéglősökkel és kávésokkal szemben a Kristály-vállalat vé­delmére. Hopfinger József vendéglős Budapest. Nem emlékszünk, hogy becses nevét a czimszalagokon J á n o s-nak, vagy pláne M ó z e s-nek irtuk volna. De ha tévedésből megtörtént volna is, azért kár lenne hara­gudni és e kitűnő lapot nem olvasni. Hisz végre régi közmondás, hogy az Isten is Já­nos, ami pedig Mózest illeti, ő is igen hír­neves, müveit bölcs és jeles próféta volt és Józsefnél rangban is sokkal előbbre állott. Mint táborszernagy és főhadvezér parancsolt még a Vörös-tengernek is. Tehát az ő neve se megvetendő. Igaz, hogy a mai «Móze­sek» már messze mögötte állnak és igy még értenénk nagybecsű tiltakozását, ha mi tévedtünk volna. De ez nem történt meg s ígérjük, a jövőre sem fog megtörténni. hazánk Legnagyobb vidéki.sörfőz­déje ti szte/eLteL ajánlja a Legfino­mabb világos söröket pofió w dupla korona söré!’-« azonkívül kihinöminéségá márczi - ustt udvari dupla máreziusi. bajor, bak sfb sorét 9 Árjegyzékkel óz ívesen, szolgát Jenli vei//a tat Budapesti főraktár: VII.; Peterdy-utcza 13. fagylalt, jegeskávé, hidegké- szitmények előállításánál a jég sózására valamint hűtőkészü­lékekhez. Minden felvilágosí­tást és értesitést szóbeli vagy Írásbeli kér- dezősködésre díjmentesen nyújt A Magyar Királyi Sójövedék Yezérügynöksége BUDAPEST, V., Váczi-kőrut 32. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents