Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-08-05 / 15. szám
1907. augusztus 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 9 Trüszkölnek a Grünfeldek! A garasos sörmérőknek persze nagyon fáj az a mozgalom, amit az ipartársulat az olcsó sör- kimérő-putikok ellen inditott. Egy ilyen Grünfeld nyilatkozik most «Az Újság» czimü napilapban, «D. L. vendéglős» álnév alatt. Támadja Gundelt és azt igyekszik magyarázni hogy az olcsó sör inkább áldásos, mert igy pálinka helyett már nála is sokan sört isznak. És hogy ily általános drágasági viszonyok közt abszurdum valaminek az olcsósága ellen panaszkodni. Nem is az a baj, hogy az a sör olcsó, hanem az, hogy rossz, vízzel kevert és ihatatlan. És hogy amellett minden súlyos adókötelezettség nélkül mérik az olcsó rossz sört, az ezernyi állami teherrel megrakott vendéglősök rovására. Arról vagyunk meggyőződve, hogy 6 krajczárért jó sört mérni nem lehet. Az tehát nem áldásos dolog, hanem piszkos és káros konkurrenczia. A margarin is olcsóbb, mint a vaj, és azért mégse kell a margarin senkinek, aki vajat akár enni. Hogy mennyire volt igaza annak a küldöttségnek, igazolja az, hogy maga D é s y Zoltán államtitkár is a legnagyobb mértékben elismerte a panasz jogosultságát. Tehát hiába tüsszögnek a Grünfeldek! Ajánlkozás. Felirónak vagy bármely bizalmi állás betöltésére ajánlkozik egy magyar, német és szláv nyelvekben teljesen jártas mészáros, ki 33 évig egyhuzamban mint székálló volt alkalmazva. Megkeresések lapunk kiadóhivatalába intézendők. Adónemeink egységesítése. A vendéglősök és kávésok ugyanazon kereseti anyag után tudvalévőén háromszoros állami adóval, u. m. a bor beszerzési árának 30—40 %-áig emelkedő fogyasztási adóval, italmérési illetékkel és III. oszt. kereseti adóval vannak megterhelve. E sérelmes állapot orvoslása tárgyában a „Magyar Vendéglősök Orsz. Szövetsége“ beadványt intézett a pénzügyminisztériumhoz. A beadvány fölhívja a miniszter figyelmét, hogy a magyar vendéglős-ipar a kívánatos folytonos fejlődés helyett évek óta stagnál, sőt megdöbbenlően hanyatlik. Az „általános ipari pangás“ egyik főokát az ipari viszonyainknak meg nem felelő adóztatási rendszerben látják. Szakiparunkban a fő adótárgy a szeszes ital. Ez az adótárgy sokszorosan és sokféle adókulcs szerint esik adóztatás alá. Első sorban terheli az italmérési illeték, másodszor a fogyasztási adó és harmadszor a III. osztályú kereseti adó. Ezen adónemeknél tényleg csak az adóczim más, valóságban mindhárom egy és ugyanazon adótárgyat terheli. A vendéglős jövedelme a kimérésből ered, éppen úgy, mint a kereskedőnek az árusításból, vagy a gyárosnak a gyári üzemből. Mig azonban az utóbbiak üzleti tevékenysége egységes adóterv szerint egységes adónemmel terheltetik, addig a vendéglős üzleti tevékenysége a III. osztályú kereseti adó kiterjesztésével külön adótárgy- gyá tétetett. Az üzleti tevékenység azonban a szeszes italok kimérésében áll, a III. osztályú kereseti adó tehát a valóságban ugyanazt az adótárgyat sújtja, amely az évi italmérési illetékkel és fogyasztási adóval már előbb kétszeresen megadóztatott. Ez a visszásság különösen azért sérelmes, mert a vendéglősökre kirótt III. oszt. kereseti adó lényegben azonos úgy az italmérési illetékkel, mint az évi fogyasztási adóval. A helyes adózási rendszer alap- feltétele, hogy adótételek mindenkor csakis kizárólag magának az üzletnek forgalmához és ennek változásaihoz igazoljanak. Kérik tehát a korlátlan kimérőket aránytalanul és többszörösen sújtó adóztatási rendszernek egységes elvek szerinti megoldása tekintetében az adórendszer tervbevett módosítása alkalmával figyelemmel lenni s addig is az 1899 :XXV. t.-cz. 16. §. 1. pontjának novelláris módosítása tárgyában haladék nélkül a kellő törvényjavaslat előterjesztése iránt intézkedni. fCsak titokban ... titokban ...! — Budafok rejtelmei. — Egy láthatatlan és meg- közelithetlen intézet, a- melynek van Budafokon vasúti állomása, posta és táviró hivatala, távbeszélője, czége hivatalos pecsétje, de sorsát ismeretlen hatalmak intézik és 8 maga regényes rejtel- mességekbe burkolódzik. Borvásárlók és pinczemesterek, kutassatok! A múltkor egyik budapesti napilapban érdekes leletre bukkantunk. Egy hirdetést olvastunk, amelyben rájöttünk, hogy Budán nemcsak római régiségek heverésznek és Gül- Baba sírja virágzik, hanem kissé odébb Budafokon van egy rejtelmes intézet is, mely mint a középkori Bak-lovagok, a legnagyobb titokzatosságba burkolódzik. A czime ez: A M. KIR. PINCZEMESTERI TANFOLYAM IGAZGATÓSÁGA BUDAFOKON. Ez az intézet az illető napilapban tudatta, hogy pincéjében augusztus 26-ikán nagy borárverés lesz, amelyen a vinczellér-iskolák és állami szöllőtelepek termékei kerülnek eladásra. A venni szándékozók odajöhetnek, megkóstolhatják, meg is vehetik, be is rúghatnak. Hohó! Ha egy ilyen érdekes intézet van Budafokon, azt csak nekünk föl kell keresni! Pinczemestereket is képez ki, bort is árul, sőt pinczéje is van, ahol be lehet rúgni, már arról csak egy szaklapnak is tudomást kell szerezni. Már elöljáróban egy kissé furcsának találtuk a nyájas idegent. Mert tudvalevőleg egy napilapba csak a dánosi rablógyilkosságot és Wekerle bécsi útjait olvasgatja az érdemes nagy publikum. Aki bort akar venni, az a szaklapban keresi a forrást. Irtunk tehát egy levelet a rejtelmes budafoki pinczébe, hogy a készülő borárverést közöljék le lapunkban, mert hisz mi vagyunk a borvásárlók lapja. És erre jött harmadnapra finom, pincze- illatu levélpapíron egy rejtelmes válasz. Bizonyos olvashatatlan aláirásu «szol és bor felügyelő» ur válaszol az intézet nevében. Lakonikusan csak annyit tudat a «szol és bor felügyelő» ur, hogy az ily boreladások közzététele fölött nem ők határoznak és igy kívánságunk meddő. Most már törtük a fejünket. Ki határoz hát afölött, hogy ez az intézet a szaklapot a borárverésről értesítse? Miféle hatalom ? Kérdést intéztünk a római szent-székhez, a meteorológiai intézethez, .a koreai uj császárhoz!, a csikágói világtoronyhoz és a notre- damei toronyőrhöz, de mindenünnen ezt a választ kaptuk: «nem mi határozunk!» Most már nincs más hátra, mint hogy újból a rejtelmes intézethez fordulunk, kérve tisztelettel, legyen szives, ne sajnálja még sorban megmondani azt is, ki határoz hát a borárverések kihirdetésének közlése fölött? Talán csak nem titok? Mert ha titok, akkor minden meg van magyarázva! Szerkesztői üzenetek, Magyar Vendéglős és Kávésipar, Budapest. Tisztelt kartársunk védelmébe vette a Kristály-vállalatot legutóbbi számában. Látjuk a lapjukban a Kristály hirdetését is és igy álláspontját megértjük. A védelem azonban igazán fölösleges, mert nem mi beszélünk, hanem a bizonyítékok beszélnek. Azokat pedig nem lehet megdönteni. A kétszer kettő négy marad! Itt minden hiába! Azonban, ha már lekötötték magukat a Kristály átalányhirdetésének közlésével, mégis jobb lett volna hallgatni. Vagy pedig tessék a lap fején megváltoztatni bizonyos szöveget, mivel két urat nem lehet egyszerre szolgálni. Ugyanis, ott, ahol ez áll: «A Vendéglős, Korcsmáros és Kávésipar érdekeit előmozdító szaklap», e helyett odaigazitani «a Kristály-vállalat üzleti érdekeit előmozdító szaklap». így a vendéglősök és kávésok jobban megfogják érteni azt a csodálatos talányt, hogy az «érdekeiket felkaroló szakközlöny», miért siet a perekkel zaklatott, üldözött vendéglősökkel és kávésokkal szemben a Kristály-vállalat védelmére. Hopfinger József vendéglős Budapest. Nem emlékszünk, hogy becses nevét a czimszalagokon J á n o s-nak, vagy pláne M ó z e s-nek irtuk volna. De ha tévedésből megtörtént volna is, azért kár lenne haragudni és e kitűnő lapot nem olvasni. Hisz végre régi közmondás, hogy az Isten is János, ami pedig Mózest illeti, ő is igen hírneves, müveit bölcs és jeles próféta volt és Józsefnél rangban is sokkal előbbre állott. Mint táborszernagy és főhadvezér parancsolt még a Vörös-tengernek is. Tehát az ő neve se megvetendő. Igaz, hogy a mai «Mózesek» már messze mögötte állnak és igy még értenénk nagybecsű tiltakozását, ha mi tévedtünk volna. De ez nem történt meg s ígérjük, a jövőre sem fog megtörténni. hazánk Legnagyobb vidéki.sörfőzdéje ti szte/eLteL ajánlja a Legfinomabb világos söröket pofió w dupla korona söré!’-« azonkívül kihinöminéségá márczi - ustt udvari dupla máreziusi. bajor, bak sfb sorét 9 Árjegyzékkel óz ívesen, szolgát Jenli vei//a tat Budapesti főraktár: VII.; Peterdy-utcza 13. fagylalt, jegeskávé, hidegké- szitmények előállításánál a jég sózására valamint hűtőkészülékekhez. Minden felvilágosítást és értesitést szóbeli vagy Írásbeli kér- dezősködésre díjmentesen nyújt A Magyar Királyi Sójövedék Yezérügynöksége BUDAPEST, V., Váczi-kőrut 32. sz.
