Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-08-05 / 15. szám
1907. augusztus 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 RpnniH-ná7 a Ipninhh \)i|ánitÍQ kastély°k’villák’uradalmak’kórházakDenom gaz a legjODD világítás hotelek>vendégiők) gyárak la5oratoriu_ mok, állomások, kaszárnyák, templomok, iskolák, községek és kisvárosok részére. — Költségvetés ingyen min- Magyar Benoid-gáz r.-társ. Arad. den kötelezettség nélkül. Iroda és raktár: Budapest, VI. kerület. Andrássy-ut 17. szám. Nem acetylen ! Nem acetylen ! 50 normálgyertyafényü láng óránként í'6 fil.-be kerül! Legegyszerűbb kezelés ! Robbanás veszélye kizárva! Bel- és külföldi elismerő nyilatkozatok és szabadalmak. Számos kitüntetés. — Érdeklődőknek bő felvilágosítást adunk. Telefonszám 28-60. sirkertben ideiglenesen nyugalomra helyeztetni. Lelki üdvéért az engesztelő szent miseáldozat folyó hó 5-én délelőtt 10 órakor fog a belvárosi plébániatemplomban a Mindenhatónak bemutattatni. Az özvegy fájdalmában osztoznak számos rokonain és jóbarátain kívül Törley Gyula mint testvérbátyja és gyermekei; Törley Bálint, Törley Margit, Törley Tibor, özv. Törley Antalné szül. Nagy Katalin mint sógornéja. Törley Ilonka ikrényi és kálnai Körmendy Jmréné férjével. Törley Dezső, Törley Antal, Törley Erzsiké, mint az elhunyt nevelt gyermekei. Budapest, 1907. augusztus 2-án. Áldás és béke hamvaira! A temetés. Augusztus 3-ikán ment végbe a temetés a Kerepesi-uti sirkertben. A temetésen ott volt képviselve az egész főváros közönsége. A vendéglősök részéről megjelent G u n- del János elnöklete alatt az egész ipartársulat. A vendéglősök, kávésok stb. orsz. nyugdijegyesülete képviseletében Francois Lajos pezsgőgyáros jelent meg. A szaksajtót Barth a Béla, F. Kiss. Lajos és I h á s z‘ György szerkesztők képviselték. Vendéglősök küldöttsége az államtitkárnál. f\ „Kis"-vendéglősök védelme. (Panasz a garasos putikok versenye ellen.) Lapunk felszólalása nem volt hiába való. Fényes eredménynyel járt múlt pénteken egy tekintélyes küldöttségünk a pénzügyminisztériumban. A küldöttség felvonulása meglepetés- szerű volt előttünk, éppen olyan, mint a mily meglepő az a fényes eredmény, amivel járt. Mert nem is sejtettük, hogy az a harcz, amit lapunk megindított a garasos sörkimérő putikok versenye ellen, oly hamar tettre serkenti a vendéglős-ipar vezető férfiait. A mi lapunk volt az, amely legelőször föltárta azt a veszedelmet, amit a garasos sör- és olcsó bor kimérése okoz a vendéglősöknek és főleg a kis vendéglősöknek. A mi lapunk vetette fölszinre ezt a fontos kérdést. Mi indítványoztuk, hogy lépjen akczióba az ipartársulat és kérje a kormánynál annak sürgős orvoslását. Egyik múlt számunkban felhívtuk még az országos szövetséget is, hogy tűzze napirendre ezt a kérdést a legközelebbi országos kongresszuson, ahol ünnepélyes határozatban kell a kormánynál kérelmezni, tiltsa el a pénzügyigazgatóságokat az italmérési engedély kiadásától e putikok számára. És ime, lapunk összes javaslatait múlt pénteken egy tekintélyes küldöttség már a pénzügyminiszter elé is terjesztette. ' Lapunk felszólalása nyomán tiltotta meg ifj. Haggenmacher Henrik is, hogy sörgyárából többé a putikoknak sört adjanak. Mi nem is sejtettük, hogy lapunk ez ak- cziójának ily gyors és fényes sikere lesz. Nem hivalkodunk ez eredménnyel, csak leszűrjük belőle azt a tanulságot, hogy mennyit használhat egy szaksajtó a közérdeknek, ha hivatását komolyan fogja föl és nem lusta mindenkor és mindenben alkuvás nélkül csak a közérdeket védeni, önös érdekei hajhászása helyett. Ez nem tesz elhízottá bennünket, csak bátorításul szolgál a jövőre. Persze, hogy ki szervezte ilyen gyorsan össze ezt a küldöttséget és ki vezette föl olyan buzgalommal, talán mondanunk sem kellene. Az a galamfehér fejű ember, akit a gondviselés küldött a magyar vendéglősök Mózesául: Gun del János. Ma megpendítünk egy eszmét, ímely a vendéglősök legvitálisabb érdekeit van hivatva megvédeni és holnap már ott látjuk a fehérhaju G un del Jánost Budán, amint eg}’ deputáczió élén órás magyarázatokat tart az államtitkárnak. Ez a fáradhatlan, tevékeny arany-ember, aki csodás szívóssággal harczol ügyünkért s akinek a magyar vendéglősség soha, soha nem hálálhatja meg kellően ezt az apostoli működését. A putikok, amelyek ellen elment a kormányhoz panaszszal legnagyobb mértékben, sőt jóformán egyedül a kisebb vendéglőket sújtják. És nem fojthatjuk el e pillanatban, az igazságnak megfelelően, annak a kérdésnek a fölvetését, amely most nagyon helyén van: hol maradtak azok az „uraku, akik a „kis- vendéglősök“ érdekeinek védelmét hirdetik ? Hol maradtak azok, akik, hogy szerepelhessenek két táborra tépték a vendéglősöket és föltalálták a «kis» elnevezést hogv elnökök és alelnökök lehessenek? Hova maradtak az «elnök» urak? A «kis»-vendéglősök érdekeit a «nagy»- vendéglősök elnöke és vezérei állnak elő becsületes ügybuzgalommal megvédeni! Hja, ők bizonyára nem érnek rá ilyesmire, mert szikvizgyárakat, sörgyárakat és jéggyárakat meg egyéb holmi légvárakat kell építgetni! Mi hasznuk van abból, ha a kis- vendéglősök nyakáról leveszik a garasos putikok konkurrencziáját? Abból még egv kétezer korona fizetéses igazgatói állás sem kerül ki! Jéggyár, szikvizgyár, sörgyár kell ide! Az fizeti ki magát! Egész világosan láthatják ebből a példából is azok a jámbor vendéglősök, akik elszakadtak vág}- ma is távol állanak az anyá- ipartársulattól, mely, ime, érdekeiket ennyire megvédi, hogy ők nem mások, mint bázisok, alkalmas «alanyok» szikvizgyárak, jéggyárak, sörgyárak és egyéb hóbortos légvárak ter- vezgetéseire. Ipartársulatunk ez egyetlen ténykedése többet segített az elszéditett, elpártolt „kis vendéglősökön, mint Janura hetvenezer szikvizgyára és Flórék milliónyi a holdban készülő sor gyár a. Akik nem vakok és nem kukák, azok ime [világosan látnak. * Gund el János Wekerle miniszterelnök elé akarta vezetni a küldöttséget. A miniszterelnököt azonban a kiegyezési tárgyalások annyira elfoglalták, hogy nem adhatott kihallgatást. Ig}T a küldöttséget D é s y Zoltán államtitkár fogadta. A küldöttség tagjai voltak: Petánovits József, P ri n d 1 Nándor, Lukács János, Steiner Pál, Csuti Gyula,Reil János, és dr. Solti Ödön, mint az ipartársulat ügyésze. G un del János, mintegy háromnegyed órán át magyarázta az államtitkárnak, hogy minő veszedelmet rejt magában a garasos bor és sörmérő putikok konkurrencziája a súlyos adókkal terhelt magyar vendéglősiparra. Rámutatott, hogy a pénzügyi közegek könnyelműen, gyakran lelkiismeretlenül járnak el. így fölhozott egy esetet, hogy pl. a Pipa-utczában a hires Grüníeld-féle sörkimérő putik úgy kapta meg az engedélyt, hogy kérvényében hamisan azt mutatta ki: putikja 34 lépésnyire van az ugyanabban a házban levő Gebauer vendéglőtől, holott alig választja el őket két lépés. A pénzügyi közegek pedig szemet hunynak az ilyen visszaélések előtt. Az államtitkár megígérte, hogy a sérelmet orvosolni fogja. És pedig úgy, hogy a jövőben minden ilyen uj italmérések fölállításánál előbb az ipartársulat véleményét fogják kikérni és csak ennek alapján adnak engedélyt. Gund el János végül megköszönte, hogv az államtitkár szives volt ily hosszan meghallgatni a küldöttség előterjesztéseit. Reil János a küldöttség egyik tagja, mint Lehel-utczai vendéglős, panaszolta el az ottani mizériákat. Panaszát az államtitkár kü lön följegyezte és megígérte, hogy ezt is meg fogja vizsgáltatni. Ünnepük Francois Lajost! A budafoki pezsgőgyár huszonöt éves jubileuma. (Gyász és öröm közt.) E pillanatokban, mikor meg kell ragadnunk a tollat, hogy hozsannát zengjünk eg}’ derék jubilánsnak, ellentétes érzelmek viharoznak lelkűkben. Egyfelől szivetrázó gyászének, temetésre búgó harangszó kisér utolsó útjára egy derék jeles magyar budafoki pezsgőgyárost, a ki még nem rég ülte huszonötéves jubileumát. Másfelől vig jubileumi induló, zeneszó, la- komázók pohárcsengése, lelkes toasztok árja hangzik föl egy másik derék, jeles magyar budafoki pezsgőgyáros üdvözlésére, aki most ülte annak huszonötéves jubileumát, hogy francia polgárból sziwel-lélekkel magyar honfivá lett és Budafokon pezsgőgyárat alapított. Budapesti főpinezérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet Tudatjuk úgy a fővárosi, mint vidéki t. Kartárs urakkal, hogy eddigi rendszerünket teljesen megváltoztatva, teljesen uj alapon — melynél a kamat, dij és részjegy mindig csak egy heti időtartamra számittatik, — oly előnyös és couláns módozatot hoztunk be az óvadékok folyósításánál, mely az eddigi összes módokat előnyök tekintetében jóval felülmúlja. Ajánljuk t Kartársainknak, hogy mielőtt óvadékot folyósittatnak győződjenek meg előnyös feltételeinkről. Felvilágosítással minden hányban szolgál a társulat vezetősége.
