Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-08-05 / 15. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1907. augusztus 5. A máluan vpn/1 prrlríc uraknak törülközőket, törlőruhákat, pinczérkendoket, vaszonarukat, sitonokat, agyhazatokat, papIllCiyCll llaAlCIl VCIlUCgIL*» UI dKllaK lanokat, lepedőket, matraczokat valamint teljes vászon és fehérnemű berendezéseket a líÖ7VPÍlpn s/állit «F* flsyfalnemüeket !,ipneves WEISZ és HEIMLER.féle pozsonyi ipartelep. KUZVcllcll SZdllll d.c»Z,lalllCllllICHCl, Árjegyzékek,költség vetóaek ésminták bérroentveküldetnek.Utánvételesmegrendeléseknél2°/o engedmény Riadó. Föl! Föl! Rajta! Vendéglősök! Szóljon a kürt toborzásra, Mint ahogyan egybehívták Őseinket hajdanába, Ott a szép sík Rákos mezőn: Sorsuk fölött tanácskoztak. Ez a fennkölt nemes czélja Most a pécsi kongresszusnak. Jobbra fordul-e a sorsunk, Attól függ, hogy milyen tábor Gyűl a saját védelmére, A regényes Mecsekháton! Aki csak ép és nem bárgyú Jöjjön el Pécs városába, Szóljon most, mikor a honnak Van iparvédő kormánya! Megfujtuk a harci sípot, A nagy jelszó ki van adva: «Mindnyájunknak ott kell lenni!» Ki-ki szentül ezt fogadja! Ravasz fondorlat! fllkongresszus készül. (Pécs ellen Szabadka.) Óvakodjatok vendéglősök, az ipartársulat pedig tiltakozzék és figyelmeztesse a napi sajtót, hogy ne üljön föl a czimekkel való szédelgéseknek. A napilapokban egy csalárd hir jelent meg augusztus elsején, amelyet meglepetéssel és felháborodással olvasunk, mert egyenest a vendéglősök megtévesztésére van szánva. 1 «Budapesti Hirlap»-ból vágjuk ki és reprodukáljuk ime az alábbi hirt: Vendéglősöd kongresszusa. A vendéglősök múlt esztendei kongresszusának megállapodása szerint a szabadkai vendéglősök és szállótulajdonosok egyesülete most meghivja az összes magyar vendéglősöket és korcsmárosokat a második országos kongresszusra, amelyet tzeptember 4-é n fognak megtar-. tani Szabadkán, a Pest-szálló nagy- i sermében. A kongresszus napirendjére kitűzték eddig az italmérési törvény módosításának, a kötelező ipartársulati tagságnak, a sörösüvegek mértékhitelesitésének és egy országos szövetség megalapításának a kérdését. A kongresszus előtt való napon ismerkedő este lesz, a tanácskozást pedig zászló- i szentelő ünnepség fejezi be. A különböző bejelentések határideje augusztus hónap 15-ike. Látja mindenki már első pillanatra, hogy miről van szó. Tudjuk, hogy a vendéglősök országos szövetsége a vendéglősök kongresszusát ez évben Pécsett és pedig szeptember 11., 12. és 13-án tartja meg. Nem úgy pedig, mint az a csalárd hir, amely az országos kongresszust Szabadkára és szeptember 4-ikére hirdeti. Jól tudjuk, kik tévesztették meg a napisajtót e hir leadásával. Bizonyos J a n u r a Károly nevű ember, a kiről bebizonyítottuk, hogy nem is vendéglős és néhány társa, azért, hogy ők elnökök és alelnökök lehessenek, két táborra akarták osztani a vendéglősséget és a kisebb vendéglősöket «kis vendéglősök» elnevezése alatt maguk körül csoportosítani. Nem is áll másokból ez a kontra-i partár sül at, mint a szerepelni vágyó «elnök- ség»-ből. Ezek csinálnak ellenünk rtiindent a világon. Már nem is uj trükk tőlük, hogy fondorlatokkal egyekeznek élénkbe vágni minden1 mozgalmunkban. Most a vendéglősség megtévesztésére világgá kürtölik, hogy a vendéglősök országos kongresszusa szeptember 4-ikén Szabadkán lesz. A ravaszság abban rejlik, hogy elhallgatják, hogy itt a Janura-társaságról van szó éts a «kis vendéglősöket» akarják Szabadkára csalogatni, ott kontra-kongresszust és kontra országos szövetséget gründolni. Tudatos ravaszság az is, hogy ezt az «országos kongresszus»-nak nevezett családi ösz- szejövetelt, az idén is, mint tavaly, a mi országos kongresszusunk elé helyezik egy héttel. Sok vendéglős nem tudja, hogy miről van szó és elmegy gyanútlanul Szabadkára, holott Pécsre akart volna henni. Ott aztán bekeríti a Janura-társaság a maga hálójába. Kifejtettük sokszor, mily rettenetes ártalmára van az egyetemes vendéglősség érdekeinek ez az aknamunka, mely szét akarja robbantani a vendéglősség egyetértő táborát. Kifejtettük azt is, hogy ez csak egyes szerepelni vágyó emberek privát érdeke. Sok vendéglős be is látta már ezt, otthagyta őket és csatlakozott az anya ipartársulathoz. Most is megmutatta G u n d e 1 János, hogy az ipartársulat mily önzetlenül és mekkora sikerrel védi a kisvendéglősök érdekeit. Megmentette őket a garasos konkurren- czia ellen. De ha semmi más ok nem volna is most már végleg elfordulni tőlük minden vendéglősnek, elég ok maga ez a fondorlatos aknamunka, amelylyel az egész vendéglősséget meg akarják téveszteni, a maguk céljai számára. «Vendéglősök kongresszusáról» adnak le hamis híreket, hogy megtévesszék a közönséget. Ajánljuk az ipartársulatnak, adjon le tiltakozó kommünikét a napilapoknak, amelyben értesse meg velük és a nagyközönséggel, hogy «vendéglősök kongresszusa» csak egy lehet és az Pécsett lesz, országos szövetség is csak egy van, — akik pedig e czimen lépnek föl, azok hamis czimet használnak. «Kis vendéglősök» czimen ugyan csoportosítani igyekeznek némely kalandos lelkű emberek egy sereg vendéglőst ellenünk, össze is jöhetnek Szabadkán egy kis családi szórakozásra, de magukat «vendéglősök országos kongresszusának» nevezni szemérmetlenség. Tiltakozni kell minden svindli ellen, mely az ország vendéglőseit megtévesztheti. Törley József temetése. Immár künn pihen két nap óta a kere- pesi isirkertben, frissen hantolt, virágokkal borított sírjában csantavéri Törley József, a magyar iparvilág egyik legkiválóbb tagja. Általános és országos volt a részvét, mely ravatalát környezte. A kormány tagjai, a közélet jelesei a legmelegebb hangú részvéttáviratokban siettek osztozni a lesújtott család gyászában. Temetése jóformán az egész székesfőváros kegyeletes közönségének impozáns részvéte mellett ment végbe. Sokan jöttek a temetésre az ország minden részéből is. Ott láttuk közéletünk kitűnőségeit, amint mélyen meghatottan, kö- nyezve állták körül a sirt, amelybe Törley Józsefet temették. Az országos részvét. Amint Ostendéből megérkezett a gyászos hir, a lesújtott család tömegével kapta a részvéttáviratokat. A kormány tagjai a következő táviratokat küldték: A p p o n y i Albert gróf Éberhardról: Az érdemes magyar iparos halála fölötti fájdalmát fejezi ki Apponyi Albert. Kossuth Ferencz Herkulesfürdőről ezt a táviratot intézte a gyászolókhoz: Legőszintébb részvéttel értesülök a váratlan szerencsétlenségről. Az elhunytban a magyar iparügyek legérdemesebb és legkiválóbb úttörőjét vesztette. Kossuth. Szterényi József államtitkár a követkőző sorokkal kereste föl az elhunyt hozzátartozóit: Megdöbbenéssel értesültem nagyérdemű főnöküknek hirtelen haláláról, kiben a magyar ipar egyik legérdemesebb munkását és büszkeségét vesztettük el. Fogadják kérem mély részvétem kifejezését, abban a reményben, hogy a Szellem, amelyben a boldogult főnökük nagyra fejlesztett vállalatát vezette, korai halála után is irányitó lesz a vállalat üzletkezelésében. Szterényi. A gyászjelentések. A gyár hivatalnokai a következő gyász- jelentést adták ki: A Törley-pezsgőgyár hivatalnokai szomorú szívvel tudatják, hogy szeretve tisztelt főnökük, csantavéri Törley József ur, e hó 28-án Ostendében rövid szenvedés után elhunyt. Emlékét mindörökre kegyelettel fogjuk megőrizni. A család gyászjelentése igy hangzik: Özvegy csantavéri Törley Józsefné, szül. székási Saceláry Irén, fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy hőn szeretett férje, csantavéri Törley József pezsgőgyáros, székesfővárosi bizottsági tag., stb. munkás életének 50-ik és boldog házasságának 24-ik évében Ostendében julius hó 28-án reggel fél 9 órakor, rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos fölvétele után elhunyt. A drága halott hült tetemei folyó hó 3-án délután 5 órakor a kerepesi-uti temető halottasházában, a rom. kath. egyház szertartása szerint fognak beszenteltetni és ugyanazon FANDA ÁGOSTON HHLRSZMESTER BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok). Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára. Szállít a legmagasabb királyi udvar, valamint József föherczeg Ö fensége udvara számára. — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója. A „Balatoni Halászati Társaság“ budapesti főelárusitója.
