Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1907-07-20 / 14. szám

6 1907. julius 20. Mert mit csináljon a szegény ? A szerződést aláiratták vele furfangos csalafintasággal. Az alul már nem bújhat ki. Minek zúdítson egy kétes pert a nyakába ? A vállalat azután aláíratja a megrémült áldozattal még a következő szégyen nyi­latkozatot : Szt.-Lukácsfürdő Kutvállalat Részvénytársaságnak Budapest. Kijelentem, hogy azon esetre, ha szerződéses megállapodásunk 3. pontjában vállalt kötelezett­ségemet, mely szerint a Kristályvizén kívül más szénsavval telitett vizet nem fogok tartani és nem fogok árusítani, amely kötelezettségemet most megszegtem, ha ismét, tehát másodszor megszegném, a nekem most feltételesen elengedett 50 korona bírságot önöknek meg fogom fizetni. Eszerint tehát kötelezem magamat, hogy a szer­ződési megállapodást ezentúl szigorúan befogom tartani. Azon esetre, ha önök meggyőződnének arról, hogy én másodszor is megszegném vállalt kötelezettségemet az által, hogy üzletemben ta­lálható volna a Kristályvízen kívül más szénsav­val telitett viz, akkor köteles leszek úgy az ezen újabb esetért önöknek 50 korona bírságot, valamint a nekem most elengedett 50 korona bírságot is, összesen tehát 100, azaz száz korona bírságot és külön még 10 korona ellenőrzési dijat önöknek megfizetni, valamint minden addig önöktől élvezett kedvezmény ér­tékét önöknek visszatéríteni. Ha ezen bírságot önöknek nem fogom azonnal le­fizetni, hanem önök kénytelenek lennének azt előbb per utján érvényesíteni, azon esetre jogot adok önöknek arra is, hogy a Kristályvíz árát velem szemben üve- genkint 2 fillérrel majd felemeljék. Ennek bekövet­kezése után is egyébként a közöttünk kötött ere­deti szerződéses megállapodás folytatólagosan érvény­ben fog maradni, amint a szerződés 5. pontjában ki van kötve. Előttem : Tisztelettel Tanuk. Aláírás. Az embernek elpirul az arcza és föl­háborodik a lelke, mikor ezt a nyilatko­zatot elolvassa. Ez az arczátlan pimaszság netovábbja, amely ezen az egész nyilatkozaton elömlik. Nemcsak hogy még ebben külön lekö­tik ismételten a vállalatnak örökre, to­vábbá kötelezettséget vállaltatnak a bir­ság kétszeres összegének megfizetésére, de még aljas spiczlijeinek is a 10 korona provízióját a szegény vendéglős nyakába sózzák. Arra kötelezik, hogy még az áru­lót is, aki őt kikémlelte és elárulta, ő fizesse meg becstelen szolgálatáért. És a nyilatkozat ezt szemtelenül, „ellenőrzési dij“-nak nevezi. így zsarolják meg a megszorult ven­déglőst. Kérdezzük: nem-e hiányos a büntetőtör­vénykönyv, amelynek az ily módon elköve­tett zsarolás szigorú megfenyitésére nincs paragrafusa ? Szerencse, hogy van még szégyenérzet, mely föltámad az emberben ily manipulá- cziók láttára és jobban lesújt minden bírói ökölnél a kufárokra. Fenyeget a fiskális. Vannak, akik nem hederitenek a Palotai testvérek fenyegető levelezgetéseire és feléje se mennek a vállalatnak. Erre kilövik az öreg ágyút. Jön a ret­tenetes, kérlelhetetlen fiskális. Aki nya­kukba zudit egy óriás pert, amely ötször annyiba fog kerülni. Szaladgálhat a bíró­sághoz, fogadhat fiskálist, appelálhat. ahogy jól esik, a vége az, hogy a végrehajtó még a feje alól is kiveszi a vánkost. A legbefolyásosabb ügyvéd áll rendel­kezésükre: maga az igazság ügy miniszter fia; Polonyi Dezső dr. Apja még akkor minisztersége delén volt, mikor Polonyi Dezső dr. küldözte VENDÉGLŐSÖK LAPJA szét fenyegető leveleit. Akkor még ijesz­tőbb hatása volt a leveleinek, mint most. A Polonyiak azóta letörtek. Az ex-mi- nisztert azzal vádolgatták, hogy képviselő­ségét vagyonszerzésre használta föl. Hogy az ügyek fölvállalásában maga Polonyi Dezső dr. sem nagyon válogatós, ime bizonyítja az, hogy ilyen perek vite­lére vállalkozott. Polonyi Dezső dr. a következő levele­ket küldte szét: Dr. POLONYI DEZSŐ ügyvéd Budapest. IV., Gróf Károlyi-utm 24. sz. Budapest, 1907. jun. 21. Tekintetes Bauman Amsei urnák Budapest. A Szt.-Lukácsfürdő Kutvállalat Részvénytársa­ság — ügyfelem megbizásából értesítem, hogy miután Ön a Szt.-Lukácsfürdő Kutvállalat Rész­vénytársasággal kötött szerződést megszegte, tar­tozik 50 korona kötbért és az átvett kedvezmé­nyek értékét 90 koronát, összesen 140 koronát megfizetni. Ezen összeg megfizetésére ügyfelem Önt felszólította, miután Ön azonban ezen fel­szólításnak nem tett eleget, ezennel felhívom, hogy fenti összeget 3 (három) napon belül vagy megfizetni, vagy pedig az ügy rendezése céljából a Szt.-Lukács­fürdő Kutvállalat Részvénytársaság igazgatóját szemé­lyesen annál is inkább felkeresni szíveskedjék, mert ellenkező esetben az ügyfelemtől vett utasítás értelmé­ben kénytelen leszek Ön ellen a további törvényes lépé­seket haladéktalanul folyamatba tenni. Tisztelettel Dr. Polonyi Dezső. E levelekben is előbb oda csalogatja a Kristály-vállalathoz a szegény megriasz­tott vendéglősöket. Hogy ott Írjanak alá kétszeres kötelezettséget. Kötelezzék magu­kat a dupla birság, a kedvezmények és az őket keresztre feszitő Judás dijának megfizetésére. Ez még mindig jobb, mint a per. Csak ha ez a manőver nem sikerül, akkor jön a per. A vállalatnak mindenképpen jó. O sem­mikép nem veszíthet. Ha nincs dupla egyezség, elég a per is. Pfuj! Pofonok levelekben. A legsúlyosabb bizonyítékok. Vannak bátor és okos emberek, akik nem ijednek meg, hanem megundorodnak és fölháborodnak ez üzelmek fölött. íme bemutatunk két levelet, amelyet a Kristály-vállalat az egyes vendéglősöktől kapott: a) Somogyi Aladár dr. országgyűlési kép­viselő pofonja. Dr. SOMOGYI ALADÁR ÜGYVÉD Budapest, VII., Erzsébet-körut 24. Bpest, 1907. jan. 23 Szent-Lukács fürdő r.-t. Budapest. F. hó 19-én ügyfelemnek Fábri Henrik kávéháztulajdonosnak küldött levelükhöz mellékelt szerződésüket és fürdőjegyeiket idezárva vissza­küldöm. Ügyfelem ily szerződést egyáltalá­ban senkivel nem köt, mert ily rab­szolga szerződést egy czivilizált állam­ban egy komoly ember sem köthet. ügyfelem ily szerződésnek magát soha alá nem vetette, mert épen nincs azon helyzetben, hogy önmagáról ily szegénységi bizonyítványt kelljen kiál­lítani. Az történt mindössze, hogy az Önök egyik vigécze beállított ügyfe­lemhez azzal, hogy ö reklamirozás czéljából a fürdő jegyfüzeteit kávésok­nak és vendéglősöknek szétosztogatja, mert a fürdő ezek részéről viszont­szolgálatként azt reméli, hogy vendé­geiknek a fürdőt ajánlják. Kérte egy­ben ügyfelemet, hogy egy később kül­dendő jegyfüzet átvételét az elébe tett ivén ismerje el. így irt alá a felem tanuk jelenlété­ben valami ivet és igaz lelki gyönyör­rel látja, mily szép szerződés épült a tőle igy kiravaszkodott aláírás fölött. Felkérem Önöket, hogy 48 órán belül e szerzödésfélét felemnek vissza­küldjék, illetve az ettöli elállásukat felemnek kijelentsék, különben a szer­ződés felbontása iránt pert indítok és a legszélesebb körben gondoskodni fogok arról, hogy polgártársaim az Önökkel ily utón létrejött szerződések­től óva legyenek. Tisztelettel í jegyfüzet. Dr. Somogyi Aladár 1 szerződés. ügyvéd, orsz. képviselő. Értsük meg jól! Egy magyar jogtudós törvényhozó mondja ki e vállalat üzelmei fölött a halálos Ítéletet e levélben. E levélben röviden meg van Írva mindaz, amit mi egy hosszú czikksorozattal vagyunk kénytelenek bizonyítani. Ez a levél mond el a Kristály-vállalatról mindent. A törvényhozó mint jogtudós „rab­szolga szerződésnek“ deklarálja, kifejti, hogy mily szédelgéssel íratták alá és mint országgyűlési képviselő ünnepélyes fogadal­mat tesz, hogy a legszélesebbkörü akcziójá- val fogja polgártársainak ily kifosztogatá­sát megakadályozni. b) „A vendéglős nem őrült.“ Ezt irta meg Markhardt András egy másik levélben a következőképp: Szt.-Lukácsfürdő Kutvállalat Részvénytársaságnak Budapesten. Megbízott ügyvédjük dr. Polonyi Dezső úrtól mai napon egy felszólító levelet vettem kézhez; mely­ben tőlem a részvénytársaság részére 50 korona kötbér és 30 koronát kedvezmény-érték fejében követel. Én ezen összeget lefizetni hajlandó nem vagyok és pedig azért nem, mert ügynökükkel annak ide­jén olyképpen egyeztem meg szóbelileg, hogy igen hajlandó vagyok a részvénytársaságnak továbbra is vevőjük maradni, de nem köteleztem magamat arra, hogy e vizen kívül másfajta vizeket ne tarthassak. Ily őrültséget nem fogok elkövetni, mert általános gyakorlat az, hogy vendéglőkben többfajta vizet tartani köteles a vendéglős, ha azt nem cselekedném, csak önmagámnak okoznék tetemes kárt. Én az aláirt kötelezőjüket nem olvastam el, hogy mit tartalmaz, ha pedig azt tartalmazza, mint önök állítják, úgy elég rosszul van az szerkesztve. Kérem magamat ezentúl többé nem zaklatni és há­borgatni ; vizet ezentúl is a szükséghez képest venni fogok ; de fenti követeléseket visszautasítom. Tisztelettel Markhardt A. vendéglős. Ebből a levélből is látható, hogy a „vigécz“ egész mást mondott, mint ami a szerződésben van. Továbbá, hogy ily szerződést tudva csak őrült ember irhát alá. Kitetszik, hogy mily ravaszsággal dolgoznak és hogy a vendéglősök a leg-

Next

/
Thumbnails
Contents