Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1907-07-05 / 13. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1907. julius 5. 99 Saia COMSUM” PINCZEREK RESZVENYTARSASAGA Kávésok, vendéglősök és pinczérek bevásárlóéi helye. RUDAPF9TFN VII l/FRTF^Z-ll 4.R Saját szipkagyárában mindennemű csinos kivitelű, jó minő DUUHrtOlLN, VII., rvc.nlt.OZ.-U. H-O. ségü szivarszipkák készülnek, kívánságra czégnyomással Saját gyártmányú szivarkahüvelyek nagy választékban. Állandóan raktáron: „CONSUM“ svéd gyújtó, azonkívül minden más fajta gyufa is: kréták táblák, szivacsok, fogvájók, gyertyák, kónlap, fémtisztitó szerek és tekeasztal-kellekek legnagyobb választéka. Játékkártya gyár raktara Árjegyzék ingyen és bérmentve. Telefon-szám 80—14* Támadás a sörgyárosok ellen. Egy napilap legutóbb vehemens táma­dásban részesítette D r e h e r t és Hag- genmachert, a kél legnagyobb sör­gyáros czéget. Azzal vádolja őket, hogy pénzüket iparfejlesztés elleni akczióra hasz­nálják. Hogy ilyen két előkelő milliomos gyár ellen intézett támadás mögött mi rej­lik, azt a közönség, amely már nem olyan naiv, mint gondolják, — az első pillanatra fölfogja és meg tudja érteni. Azért az ilyen kirohanások alaposan le szoktak szállni kellő értékükre. A vádak, amik el­hangzanak, nagy részben valótlanok. Va­lótlan például az, hogy a vendéglősök ter­vezett sörgyárát, Dréher és Haggen- m a 'her ölték volna meg, mielőtt megszü­letett, mint az a lap állítja. Világosan és tisztán áll előttünk, hogy miért bukott meg a sörgyári akczió. Mert olyan emberek vállalkoztak a gründolására, akiknek nem volt egy fabatkájuk sem s a sörgyárat m á s o k z s e b é b ö 1 nem azért akarták megvalósítani, hogy a vendéglő­söknek sörgyáruk legyen, hanem, hogy ma­guknak zsíros igazgatói állásokat szerezze­nek. Az pedig tény, hogy üres zsebbel nem lehet milliomos vállalatok ellen harczra kelni. Ilyen akcziót támogatni lelketlenség volna, ha elgondoljuk, hogy ezer és ezer vendéglős vallaná kárát, akiknek részvé­nyeikbe efktetett pénzük egy csúfos bukás árán mindörökre odaveszne. En- lek a vendéglősöket kitenni nem szabad. Ha tisztességes harczot akarunk a vendég- sök érdekeiért folytatni, ne Drehert és Hag- genmachert vádolgassuk, hanem követeljük, hogy a szabad verseny érdekében a kar- tellbalépést törvény tiltsa el. Mások pénzé­vel kelni harczra milliomosokkal szemben mindig kétes vállalkozás és előre látható, hogy csúfos bukással végződik. Nem ott kell kezdeni, hogy egy kimondott konkur- rens gyárat támasszunk, az elvégre is tisz­tességes és hasznos missziót teljesítő ma- j gyár sörgyárakkal szemben, hanem hoz­zunk törvényt, hogy kartellt kötni tilos. Ami pedig a Király serfőzdét illeti, köztudo­mású, hogy azt sem Dreher és Haggen- macher, hanem a rettenetes hitelnyújtás ölte meg. Hazudozások az „Rrtézia körül", «A vendéglőst megöli a kartell. A ven­déglőst rabszolgává teszi a kartell. A kar­tell egy bűnös szövetkezés.» Ilyen tenorban irt legutóbb a «Fogadó» czimü pinczér- ujság. És folytatólag megvádolta lapunk szer­kesztőjét, Ihász Györgyöt, hogy lapunk­ban soha egy szóval sem árultuk el azt a nagy titkot, hogy az «Artézi a» is benne van a szikviz-kartellben. Ennélfogva ránk ol­vassa a következtetést, hogy tudatosan szol­gáljuk a kartell érdekeit a vendéglősök ro­vására. No most az egyszer megcsípett ben­nünket. Azt se tudjuk, hova legyünk zava­runkban. Lapunkban mindig és mindenkor a puszta igazságot szolgáltuk. Igazunk volt akkor is, mikor a «Fogadó» manipuláczióitól óvtuk a közönséget, igazunk volt, mikor megjósoltuk, hogy ne üljenek föl az üreszsebü Walterek gründolási má­niáinak, akik ezáltal csak zsíros igazgatói állásokhoz akarnak jutni, — mert elvész a befektetett pénzecskéjük is, — és sörgyár még sem lesz. Igazunk volt: megbukott a jéggyár, sörgyár és most alighanem ha­sonló sorsra jut a legújabb vesszőparipa — a szikvizgyár is. De most az egyszer nekik van igazuk. Peisze csak részben. Mert hogy az «Ar- tézia» benn van a szikviz-kartellben, ezt mindig elhallgattuk. Miért? Busás szubven- cziókért talán? Dehogy. Azon egyszerű ok­ból, mert az «Artézia» szikviz-kartellt egyál­talán nem kötött. Az «Artézia» egyáltalán nem lépett kartellbe. Az «Artézia» a szik- vizgyárakkal csak abban egyezett meg, hogy egymás vevőit piszkos konkurrencziá- val nem csalogatják el. Az «Artézia» ebbe az egyezségbe belemehetett, mert ő a ven­déglősöké és igy legtöbb joga van azt mon­dani, hogy a vendéglősök mindnyájan az ö vevői, tőle tehát el nem vehetők. Hazudik a «Fogadó», mikor azt mondja, hogy az «Artézia» benn van a kartellben. De mi azért megbocsájtjuk neki. Mert máskép nem volna Janura Károlynak semmiféle ürügye arra, hogy egzisztencziája megteremtésére kontra szikvizgyárat gründoljon. Azért folyamodnak ehhez a hazugsághoz. És mi nem is reflek­tálnánk handabandáikra és nem lepleznénk le őket, ha hazudozásaikból még lapunkra is gyanúsító, rágalmazó konzekvencziákat le nem vonnának. Társas reggeli: Julius 5-ikén Pár is Vilmos müncheni sö­rözőjében VI., Városliget, sütőiparkiállitási terület. A vendéglős reggelihez érkező ta­gok ez alkalommal belépődíjat nem fizetnek. Julius 12-ikén: Kaszás Lajosnál VIL, Rá- Ikóczi-ut 44. Julius 19-ikén Bias eh ka István utóda L e y r e r Károlynál «Kék palaczk» vendéglő VI., ;Király-u. 110. Julius 26-ikán Kovács E. E. M. város­ligeti vendéglőjében fővárosi pavilion. Augusztus 2-ikán Deutsch Pálnál VIL, Dohány-u. 56. Augusztus 9-ikén K riszt Ferencz ven­déglőjében IV., Kötő-u. 1. „Jó barátok“ összejövetelei. (Utánnyomás tilos). Julius 10-én: Csati Gyula vendéglőjében V., Váczi-ut 34. szám, a Ferdinánd-hiddal szemben. Julius 17-én: Mohos Ferenc vendéglő­jében Hungária-ut 289. Julius 24-ikén Sommerer György „Fáczán“ vendéglőjében Zugliget. Szakácsok összejövetelei. A Magyar Szakácsok Körének tagjai minden kedden délután Márk Károly kávé­házában, IX., Sütő-utcza 5. szám alatt tart­ják társas összejöveteleiket. Minden hónap utolsó kedd napján pedig rendes választ­mányi ülés tartatik a kör hivatalos helyi­ségében ugyanott. Szakácsok elhelyezését a „Kör“ ingyen intézi. Ez irányban való megkeresések ide intézendők. KÜLÖNFÉLÉK. Törley adománya a kaposvári tanoncz-szak- iskolának. Törley József 100 koronát adott a kaposvári szakiskolának, melyet a következő levél kiséretében küldött el: „Tekintetes Elnök Úr! A kaposvári pinczér-szakiskola ügyében hozzánk intézett nagybecsű soraira tisztelettel értesítjük, hogy áthatva azon nemes intencziótól, melyet Glück Frigyes ur, mint a magyar pinczér-szak­iskola tervezője, alapitója és buzgó apostola lel­kes agitácziójával a vidékre is átvitt a magyar vendéglősipar fejlődése érdekében, örömmel ra­gadjuk meg az alkalmat, hogy az Önök pinezér- szakiskolájának további fentartásához mi is hozzá­járuljunk az 1908. tanévre 100, azaz száz koroná­val. Ott, ahol a pinczérek szakképzettségének fej­lesztése érdekéről van szó, ahol a vendéglős és kávés­ipar haladásának és fejlődésének megerősítéséről van szó, mindenkor a legnagyobb készséggel ren­delkezésére állunk a vezetése alatt álló ipartár­sulat bármily irányú óhajának és azon őszinte kívánságunkat küldjük tekintetes Elnök ur utján az ipartársulatnak : Adja az egek Ura, hogy buzgó tevékenységük és fáradozásuk gyümölcsét a szak­képzés folytán elsajátított tudást a szakképzett ifjakkal együtt a hazai vendéglős és kávésipar összes képviselői a vendéglősipar és a haza ja­vára élvezhessék és értékesíthessék. Hazafias üdvözlettel Törley Józs. és Tsa.“ — Minden szó­nál szebben beszél e nemes tett. Esküvő Mosshammer Romár akadémiai zene­tanár junius hó 28-ikán vezette oltárhoz Prindl Hermina kisasszonyt, Prindl Nándor fő­városi vendéglős leányát. Az esküvő a bu­dapesti terézvárosi templomba ment végbe, nagy fénynyel, mely alkalommal az opera- ház zenekara is közreműködött. Násznagyok ház zenekara is közreműködött. — Kolossá Viktor, a kecskeméti «Royal»- szálloda éttermi főpinezére eljegyezte Ma ár Rózsikát, özvegy Maár Antalné leányát. Hazai ásványvizünk pártolása. Már több Ízben hangoztattuk, hogy lehetőleg csak ha­zai ásványvizeket igyunk, mert azoknak egyik-másika felül is múlja a külföldit, más­részt pedig hazafias kötelességünk is a ma­gunkét pártolni. Persze vannak egyes olyan külföldi vizek is, amelyek nélkülözhetetlenek. Ilyen pl. M a 11 o n i-G i e s s h ü b 1 e r, amely a pótolhatlan legkitűnőbb italok egyike, ame­lyet melegen ajánlunk. Tulajdonosa, Mat- toni Henrik is igen jótékony lelkű ember, Budapesten csupa magyar embert alkalma­zott. A budapesti főraktár főnöke Schnel- 1 e r Hugó igen derék tagja a ezégnek, vala­mint képviselője a ezégnek Kút assy Vin- cze is. A Mattoni-Giesshübler tehát méltán állítható hazai ásványvizeink mellé, mint nél­külözhetetlen gyógyital. Mattoni különben, mint az «Erzsébet sósfürdő» tulajdonosa is számtalan „tanujelét adta jótékonyságának, így a szegény vendéglősöket a legnagyobb kedvezményekben részesítette. Valósággal sajnáljuk, hogy Mattoni eladta az,«Erzsébet sósfürdőt», mert most egy román érzelmű báró vette tulajdonába, aki, mint most értesülünk, Mattoni magyar alkalmazottait el- bocsájtotta és csupa németajkú személyzettel RorPTOíf TflCtvÓFflV a,Tátra* budai keserüviz vezérképviselete és főraktára ÜDluZlUg ICÖLlüiGA BUDAPEST, V., SZABADSÁG-TER I 5. TELEFON 53-66. Ásványvíz nagykereskedő szbllft legjutányo- sabb árak és pontos Kiszolgálás mellett mlndenneml hazai és külföldi ásványvizeket. KávéMzak és szállodák belső kiképzése.:: Lakberendezések. Finom asztalos és kárpitozott bútorok. Keleti szőnyegek. :::: Csillárok. Tervek és költségvetések. PORJESZ MIHÁLY BUDAPEST, Vili., Rökk Szilárd-utcza 32., József-körut 35. Telefon 53-19. Telefon 53J9,

Next

/
Thumbnails
Contents