Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-10-05 / 19. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1906. október 5. HORVATH és CSILLAG ®.UKi“®uteaifTz: Mű-tekeasztal és dákó gyára. Káveház berendezések s egyéb diszmii asztalos munkák vállalata. Mag), kiv. torv. bejegyzett czég Nagy választékú raktár tekeasztalokban. A legjutányosabb árakban Árjegyzéket és bővebb pontos és jó kiszolgálás és jótállás. TELEFON 95—3i. értesítések bérmentesen. séges, ha a borral levegő érintkezik. Ez a körülmény is meggyőzhet bennünket arról, hogy csak a legjobb dugókat használjuk és palaczkviaszszal való jó elzárás által a levegő behatolását megakadályozzuk. A már virágossá vált boroknál elsősorban a borvirág-lepedék eltávolítása szükséges. Evégből a bort jól bekénezett hordóba óvatosan lefejtik, úgy, hogy a borvirág-lepedék a régi hordóban marad. Ha a bor már nagyon szenvedett, akkor, hogy eltarthatóvá tegyük, nagy alkoholtartalmú borral házasítjuk, A legtöbb esetben ajánlatos azután, a borokat, hogy szükséges frissességüket visszaadjuk, tisztán tenyésztett élesztővel áterjeszteni. A hordókat, amelyekben virágos borok voltak, természetesen alaposan ki kell tisztítani. Jól ki kell őket forrázni és gőzölni és hosz- szabb ideig kénezés alatt kell tartani. A legjobb gyógyszer a virágzás ellen, mint minden infekcziózus betegségnél, a megelőzés, amennyiben az életföltételek megvonásával (a levegő oxigénjétől való elzárással) megfosztjuk a gombákat a fejlődés lehetőségétől és a betegség okozóit eltávolítani és kiölni igyekszünk. Glück Frigyes díszoklevele. — R szakácsok tisztelgése. — A «M agyar Szakácsok Köre» a magyar vendéglősség vezetőférfiai iránt azzal rótta le elismerését és tiszteletét, hogy Gun- delt, Stadler t, Glücköt, Kom mert és a vendéglősipar több köztisztelt vezértagját nemrég tiszteletbeli tagjává választotta. Múlt kedden szeptember hó 25-én vitte el a «Magyar Szakácsok Köre» küldöttsége, élén Mayer Lénárd alelnökkel Glück Frigyesnek az erről szóló díszoklevelet. A díszoklevél átadása megható szép jelenet volt. Mayer Lénárd alelnök emelkedett szónoklatban köszöntötte Glück Frigyest, mint a vendéglős érdekek hü istápolóját s tolmácsolva a szakácsok jókívánságait, átnyújtotta a díszoklevelet. Glück Frigyes igen szép beszédben köszönte meg a bizalmat. Kifejtette, hogy élete főczélja a vendéglős-iparnak oly nívóra való emelése, mint amilyenné a külföldön emel| kedett. Az, hogy a vendéglős-ipar még a | renaissance korszakot itt meg nem érte, szo- cziális bajokban keresendő. Hiszi és szeretné is, ha megérné évtizedes küzdelme teljes diadalát. Ezután megmutatta vendégeinek szakácsművészeti könyvtárát, melynél gazdagabb ilynemű bibliothékát, talán még egy szállodás sem gyűjtött össze. Ebből is látszik, hogy mennyire érdeklődik szakipara minden részlete iránt és hogy mennyire rászolgált, hogy a szakácsok őt megtiszteljék. Glück végül megvendégelte a küldöttséget, akikkel hosszan és kedélyesen elbeszélgetett. Női pinczérek kellenek! R budapesti kávésipartársulat beadványa. A budapesti kávésipartársulat beadványt intézett a székesfőváros tanácsához, hogy engedje meg a nő-pinczérek a 1- kalmázását. Egyelőre próbaképpen hat hónapra kéri és kérelmét azzal indokolja, hogy a nők immár más téren is tömegesen hódítják el a férfiaktól a munkát, miért lennének hát épp e téren kizárva, mikor hivatalnokká csak hosszú évek keserves küzdelmei után lehetnek, mig itt könnyen megkereshetnének havi 100—200 koronát. A nő-pinczérség ellenségei viszont épp ez indokolással ellenzik a nőknek a pinczéri pályára való rászabaditását, mert már úgyis túlságos sok téren kiszorítják a férfiakat, holott a természet törvénye szerint is a kenyérkereső munka a férfi feladata, a nőé a házi tűzhely megteremtése és az — anyaság. És más tanítónőnek lenni, mint pinczér- nőnek. A pinczérnőnek két krajczárért mindenki parancsol és általa a női méltóság alacso- nyodik le. Továbbá alkalmat nyújthat az erkölcstelenségre, mert ennek elkerülésére nincs kellő garanczia. Hogy mi lesz a sorsa a beadványnak, az a jövő titka. Függ a tanácstól, mint a főkapitánytól egyaránt. Annyi bizonyos, hogy ha eljön a pinczér- nők korszaka, kenyérhez jut egy sereg nő és kenyér nélkül marad egy sereg — férfi. Most az a kérdés, melyik a jobb! Feleljen meg rá a bölcs tanács! A beadvány a következőleg hangzik: Tekintetes Tanács! A kávéházi és kávémérési iparok gyakorlása tárgyában 610/1888. kgysz. a. alkotott szabályrendelet 15. §-a szerint kávéházban vendégek kiszolgálására csak íérfiszemélyek alkalmazhatók. A szabály- rendelet ezen szakaszának intézkedése egyenesen kizárja a nőket egy olyan foglalkozási ágból, amely a nő egyéniségének, munkabírásának és képességeinek inkább megfelel, kizárja pedig olyan korban, amidőn a női munka a társadalomban mindinkább tért hódit, amidőn a nők előtt immár hazánkban is megnyíltak a tudományos foglalkozások majdnem összes utai. A szabályrendeletnek ezen rideg és a mai kor humánus gondolkozásával is merőben ellentétes intézkedése okozza azt, hogy az intelligensebb nők ezrével tódulnak a tanítónői és hivatalnoki pályára, amelyek hosszú évek keserves küzdelmei után nyújtanak — de nem minden törekvőnek nyújtanak — silány megélhetést, íestet-lelket ölő nehéz munka ellenében, holott a kávéházi és vendéglői felszolgálással minden nő — és pedig különös előképzettség nélkül is — megkereshet havonta 109—150, sőt 200 koronát is. De a szabály- rendeletnek szóbanforgó szakaszának intézkedése szerfölött méltánytalan is, mert a 22. §-ban megengedi, hogy a kávémérésekben a vendégek kiszolgálására nők is alkalmazhatók legyenek, mert másrészről a 743/1884. kgysz. szabályrendelet szerint vendéglőkben is szabad nőket alkalmazni, így tehát a kérdéses tilalommal egyik ipar rovására a többiek előnyben részesülnek. A székes- főváros törvényhatósági bizottsága régebben belátta, hogy a mai állapot tarthatatlan és a 610 1:88. kgysz szabályrendelet módosítását már ismételten elhatározta és a módosított szabályrendeletből a kérdéses tilalmat kihagyta, sőt egyenesen hangsúlyozta, hogy a kávéházi felszolgálói pályát, éppen úgy, mint a müveit nyugati államokban már évtizedek óta szokásban van, a nők előtt is megnyitni akarja és ezzel egy fontos társadalmi probléma megoldását óhajtja előterjeszteni. A törvényhatósági bizottság legutóbb 1904. évi szeptember hó 28-án 109/1904. kgysz. a. alkotta meg az ily értelemben/ módosított szabályrendelet, amely azonban — sajnos — azóta eltelt két év aaltt sem nyerte el a kormányhatósági jóváhagyást és a kereskedelemügyi miniszter ur Felhívás a szaktársakhoz! mulassuk meg, hogy hazafiak vagyunk! Itt q7 IHft hogy mi is elősegíteni iparkodjunk az országnak bol- I“ IUUj dogulását, azért szaktársak hazafias cselekedetet végezünk azzal, hogy a külföldi ásványvizekért kiküldendö temérdek pénzt meg apasszuk és helyette a kitűnő hazai ásványvizeknek nagyobb forgalombahozatalát elősegítsük s ezáltal sok pénz marad itthon kedves hazánkban. PINCZER SZÄKTARSAK! Akiben egy csepp magyar vér buzog, tartsa becsületbeli kötelességének vendégei körében a hazai ásványvizeknek ajánlatba hozatalát; mint kitűnő asztali és bor viz kiállta a versenyt 26 év óta minden külföldi ásványvízzel szemben a l-ső rendű szabad szénsavas nátron ásványvíz; ennek becsét és gyógyértékét nem tudta legyőzni a nagyhangzásu reklámok serege sem, — különösen akkor — ezután még ugv sem, ha a magyar vendéglősök tömege pinczér-szaktársaikkal egyetemben, a hazai ásványvizeknek elsőjét, a kitűnő MOHAI ÁGNES-F0RRÁST felkarolva kínálják, minden fajbeli borral alkalmazható, annak zamatát nemcsak nem rontja, sőt inkább kellemesebbé teszi, egy próba bizonyítani fogja, hogy nem is hasonlítható ama ll-odrendü és drága külföldi vizekhez. Fel tehát hazafias szaktársak I Sorakozzunk hazánk jobbléte érdekében a „TULIPÁNKERT“ dicső szolgálatába mindannyian. mohai ágnes*íorrás
