Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1906-01-01 / 1. szám

1906. január 1. 7 Vendéglősök Lapja Balatonhenyén a must 24—28 K.-n kelt és ó-bort még nem adtak el, a régi borok ellenben 80-—130 K.-n vásároltat­nak ; Olaszliszkán a must ára 70—80 K. volt; Aradon a homoki borok 22, a hegyi borok 34 K.-n vásároltattak; Szeg- szárdon merkantil vörös bor 24—20, középminőségü 28—30 és finomabb hegyi bor 36—40 K.-n vásároltatott. A Japánok és az alkohol. Egy német orvos Írja a harcztérről, hogy a japán katonának minden napra kijár a rendes porczió pálinkája, mely rizsből készül, igen gyenge és sherriizü. Ennek tulaj­donítja a hadvezetőség, hogy a sok viszontagság mellett hülési és gyomor­bajok egyáltalán ritkák. Ezt a szeszes italt a katonák kis csészékből fölmelegitve szörpölik. Képes almák. Amerikában, kivált Kaliforniában, divatba jött, hogy a fáján csüngő almára felírásokat, sőt egész tájké­pet vésetnek reája a napsugárral; ugyanis vesznek kék másoló papirost, aminőt minden vasútállomás használ, és erre negativ képeket rajzolnak rá, esetleg már készen vesznek a papirkereskedésben. Ezen képeken az árnyékolás világos, a fény pedig homályos. Az ilyen papirt, mely lehetőleg vékony, tojásfehérjével ráragasztják leszedés előtt két héttel az almának napfelé fordított oldalára. Ilyen képes almákat magam is láttam a drezdai szász királyi asztalra szánt gyümölcsösben, és meglepő szép volt a színárnyalatuk. Névmagyarosítás. Schwarcz Marczi, az «Emke-kávéház» közkedvelt főpinczére, nevét Sebők-re magyarosította. Éljen. «Viena» Magyar bortermelési és Keres­kedelmi Részvény-társaság. E czég alatt 1V2 millió koronát tevő, teljesen befize­tett alaptőkével, Budapest székhelylyel uj részvénytársaság alakul, amely a hazai bortermelés fejlesztését, magyar bornagy­kereskedés folytatását és közvetité-ét, valamint a borkivitel intenzív emelését tűzte ki czélul. Az alakuló közgyűlést a napokban tartották meg. Az igazgatóságba a következőket választották: Pékár Imre elnök, Ballet Zsigmod, Bliiz Gyula (Fiume), Freudenberg Bafael, Lévai Adolf (Fiume), Tauber Benő, Tauber Ignácz és Tauber Vilmos. A felügyelő-bizottságba: Federo- vicz I., Magen Henrik, Neumann Ödön és Pollák Ignácz (Fiume). Palaczkbcrok szállítása. Ha már egyszer vasutaink úgy lesznek berendezve, hogy teherszállítmányok részére — ha azoknak a hideg árt — fűtött kocsikat bocsáta­nak rendelkezésünkre: akkor nem leszünk kitéve többé annak a veszélynek, hogy palaczkboraink szállítás közben megfagy­janak. Ha nem is fagy meg a bor, de erősen lehűl, már borkövet választ ki és erősen megzavarodik és ámbár hosszabb állás után megtisztul ismét magától, a mennyiben a kivált borkő a palaczkban leülepedik, mégis legtöbbször reklamá- czióra ad okot. Ha a palaczkbort 12—15 C nak (hidegnek) teszsziik ki, akkor a bor legnagyobb része megfagy s a palacz- kok elrepednek; de még azokban is, a melyek véletlenül egészben maradtak, nagyon sokat szenved a bor azáltal, hogy izét elveszti. Hogy a fogyasztó közönség részéről mindenféle panasznak elejét vegyük, magunkat pedig a veszteségektől megkíméljük, jó ha palaczkborainkat csakis enyhébb időjárás alkalmával szállít­juk hoszszabb útvonalakon. Ribizkebor készítése. A lehetőleg túlérett piros ribizkét kocsánjairól letisztítjuk, bogyóit megzúzzuk és kisajtoljuk. A kisajtolt törkölyre kétszer annyi vizet töl­j tünk, mint ahány liter szinmustot nyer- i tünk belőle. A törkölyt a vízzel jól elke- I verjük s pár órai állás után kisajtoljuk. I Az igy nyert vizes mustot a szinmusthoz keverjük és annyi kilogramm fehér ezuk- rot adunk hozzá ahány liter volt a szin- must. Ezután 18° (7 meleg helyen hordó­ban vagy nagy üvegben kotyogó alatt kierjesztjük. Rózsa-konzerválas. Egy nürnbergi mér­nök közli, hogy ha nyári vagy őszi rózsát, mielőtt teljesen felnyílt volna, elzárható faládában, szárára kötött ezér- nánál fogva pálczákra akasztunk, úgy, hogy ne érintkezzenek, a .láda fenekére pedig sósavval megnedvesitett homokot szórunk: igy a rózsa huzamosan eltart­ható. így hagyjuk a rózsát két órahosz- száig és miután a sósav gőzétől egészen nekivörösödött,fehéritatóspapirosbcl sod­rott kupszerü zacskóbararjuk s ezeket a virág fölött ujjal benyomkodjuk, mint a szatócs szokta. így kezelve a rózsa egész éven át megtartja színét és illatát. Fehér nyári és őszi rózsákat sósav helyett egy kevés kénnek elégetésével konzerválhatunk. Próbálja meg, akit érdekel és ha a kísérlet nem válik be, bátran rámondhatja a nürnbergi mér­nökre, hogy füllentett. Gyász. Koimner János, vendéglős, élte 28-ik évében, deczember 21-én, elhunyt. Vele az iparunkban oly nagy szerepet játszó Kommer-család veszítette el egyik tehetséges tagját. — Gerencsér Ivárolyné, szül. Plichla Teréz, Gerencsér József érde­mes szaktársunk édes anyja, 65 éves korában, Zomborban elhunyt. Béke ham­vaikra ! Családi hir A következő értesítést kap­tuk : «Szerencsésen megérkeztem decem­ber 4-én, délután 2 órakor. A mama jól érzi magát. 1905. Kaszás Margitka.» Ka­szás Lajos barátunknak gratulálunk a karácsonyi babához s szivünkből kívánjuk, hogy a kis Margit egész életében jól érezze magát. Borvásár Gyöngyösön A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület kiállítási bizottsága f. hó 8-án tartott ülésén foglalkozott a FI. gyöngyösi borvásár kérdésével és a kö­vetkező határozatokat hozta. A II. borvá­sár f. évi január 14—45. tartatik meg és azon csak hevesmegyei szőlőbirtokosok és kereskedők vehetnek részt. A bejelen­tések batárideje január 1-éig állapitattik meg, a későbbi jelentkezők nevei már a katalógusba sem vehetők fel. A kataló­gusok minden érdeklődőnek díjmentesen állanak rendelkezésére. Cégjegyzések. Törvényszékileg bejegyez­tették a következő ezégeket: Neumann L i p ó t, vendéglős, Koós (Nyitra megye); W o 11 n e r Dávid vendéglős, M a- gyardiószegh (Pozsony megye) és Edelheim és Társa, vendéglős, V á c z. Szenzációs magyar találmány. Egy ma­gyar ember, a Zólyom-megyében született Murgács József találmányával foglalkoznak az amerikai lapok. Murgács, a vilkesbarrei róm. kath. hitközség lelkésze, már tiz év óta foglalkozik a drótnélküli távirással. Találmánya minden tekintetben különbö­zik a világhírű Marconi-féle rendszertől. A Murgács-féle drótnélküli táviró-rend- szert a napokban próbálták ki Wilkes- barreben, a hol a drótnélküli távirással foglalkozó férfiak egész serege gyűlt össze, hogy tanúi legyenek egy magyar ember találmánya sikerének. A próba a wilkes- barrei és seranloni kísérletező állomáso­kon történt, melyek huszonkét mérföld távolságra voltak fölállítva egymástól. A kísérlet állítólag kitünően sikerült. Akár­melyik állomásról adták föl a táviratot, a másik állomáson azonnal legpontosab­ban fölfogták. Valamennyi jelenlevő fizi­kus és szakember az elragadtatás hang­ján szólt az új dróttalan táviró pontos­ságáról és -gyors, kifogástalan működésé­ről. Murgács József 40 éves ember. Elemi és középiskolai tanulmányait magyar is­kolákban végezte. Teológiát Besztercebá­nyán, majd Esztergomban hallgatott. A A teológia elvégzése után besztercebányai egyházmegyei pap lett. Ez időben még nem sokat foglalkozott fizikai és elektro­technikai tanulmányokkal és inkább festői talentuma ragadta bámulatra paptársait. Bende Imre püspök költségén ki is ment Münchenbe, a hol a festészeti akadémiát el is végezte. Később Amerikába került, a hol minden idejét elektrotechnikai ta­nulmányokra fordította. A Murgács-féle táviró-rendszer kihasználására egy társa­ság alakult, mely már a legközelebbi idő­ben megkezdi táviró-állomások fölállí­tását. Ujhitü paprikák. A szegdi gazdáknak leg­nagyobb jövedelme a paprikatermelés, mely ma világhírű ezikk. Hogy mily jöve­delmező a paprikatermelés, kitűnik abból, hogy egy holdért 120 koronát fizetnek árendát. A paprikatermelés jövedelme 2 millió, olykor 3 millió korona. Annál aggasztóbb, hogy a szegedi paprikát nagy betegség támadta meg. Tall ián földmive- lésügyi min. megbízta a magyaróvári nö- vénykórtani kísérleti állomást, hogy a pap­rika-betegséget tanulmányozza. A "szegedi : néphumor az inficziált paprikát «ujhitü- nek» nevezi. A gazdasági egylet egy hold kísérleti telepet akar berendezni, ahol a növényfejlődés minden stádiumában meg­figyelné a betegséget, a röszkei és szent- mihályteleki gazdakörök is megígérték, hogy a betegség terjedését és okait tanul­mányozzák. A növénykortani állomás még eddig a betegség okát és az ellene való védekezést nem állapította meg. Egy angol utazó a magyar borról. Mr. Brown emléke kedves és tisztelt előttünk, mert az ő rokonszenve fedezte föl az osztrákoktól elnyomott s barbárnak mon­dott Magyarországot Angliának. Vas Ge­reben is szerepelteti a derék Brownt a «Nagy Idők, Nagy emberek» ezimü regé­nyében. Az angol Brown 1868-ban be­utazta Németországot, Asztria-Magyaror- szágot, Szerbiát, Maczedóniát, Thesáliát stb. a legjobb bortermelő államnak Ma­gyarországot nyilatkoztatta ki. Dicséri a «szép Magyarországot» és megemlíti, hogv i rendkívül gazdag a két legfőbb táplálék­ban : kenyérben és borban. «Magyaror­szágon —- írja Brown — a szőlő maga is igen pompás izii; a bor kitűnő és ne­mes, különösen nagybecsű a tokaji. A szerémi szőlőhegyeken is sok bor terem : mondják, hogy e vidéken maga Probusz császár ültetett szőlőket és pedig az Al- mus hegy közelében. Van Magyarország­nak több vidéke, hol kitűnő borok terem­nek. A borok Bécsbe szállíttatnak és Bécsben lehet 30 különböző fajú magyar bori kapni.» A tulfinom liszt nem jo. A Kisérletügyi Közlemények októberi füzetében a köve)- kező érdekes összefoglalásokat találjuk : 1. A lisztnek tulfinomra őrlése a liszt sikértartalmának s igy a liszt hasznave- hetőségének ártalmára van. 2. A sokféle liszt-készítésnek semmi praktikus jelentősége nincs, s igy fonto­lóra veendő: nem czélszerübb és gazda­ságosabb volna-e 8—9-féle liszt helyett

Next

/
Thumbnails
Contents